Magyar Ifjúság, 1960. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)

1960-07-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! BUDAPEST H­ruscsov Ausztriában Bécs kedélyes, szép város. Temérdek autó hömpölyög utcáin, kirakatai változato­sak, tetszetősek. A császárok szobrai, műemlék-palotái ra­­gyogóak, épségben maradtak. Ahogy az öregek mondanák: „jó békebeliek”. Annyi min­denesetre tény, hogy békés hangulatot áraszt a város. Ezt a békét jött megerősíteni csütörtökön Hruscsov elv­társ. Izgalmas, zajló nemzetközi események közepette érke­zett ide. Már jóelőre való­színűnek látszott, hogy auszt­riai látogatása nemcsak szovjet—osztrák szempont­ból kelt érdeklődést. A világ immár tudja, hogy a szovjet kormányfő utazásai kettős jelentőségűek: egyrészt erő­sítik az illető ország népének és a szovjet népnek kapcso­latát, másrészt az általános békét is szolgálják. Ami a szovjet—osztrák megbeszéléseket illeti, min­den bizonnyal szóba kerülnek gazdasági kérdések. Másrészt Ausztria is sem­leges ország és ezt a semle­gességet a négy nagyhatalom — köztük a Szovjetunió — garantálta. S ez a garancia még a gazdasági kapcsolatok­nál is fontosabb. Nem titok, hogy egyes körök nyugaton — saját garanciájuk ellenére —■ valamilyen módon például a NATO keretében „alpesi erőddé” szeretnék kiépíteni Ausztriát. A Szovjetunió azonban szilárdan támogat­ja az osztrák semlegességet. Maga az a tény, hogy Hruscsov baráti látogatásra utazott egy tőkés országba, mutatja, hogy a szovjet poli­tika változatlanul a békés egymás mellett élést hirdeti, s ezen munkálkodik. Ez a lá­togatás a szorosabb kapcsola­tok lehetőségét teremti meg Ausztria, valamint a Szovjet­unió, és a szocialista országok között. Tatár Imre Eredményes tárgyalások •: Incze Jenő külkereskedelmi miniszter nyilatkozata ►. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter elvtárs Pittermann alkancellár meghívására nyolc napot töltött Ausztriá­ban. Megtekintette az államo­sított osztrák ipari üzemek néhány jelentősebb gyárát és tárgyalásokat folytatott az osztrák—magyar külkereske­delmi kapcsolatok bővítésé­nek lehetőségeiről. Látogatá­sának utolsó napján a sajtó képviselőit tájékoztatta uta­zásának tapasztalatairól, ered­ményeiről. Mi is felkerestük Incze elvtársat és megkértük, tájékoztassa a Magyar Ifjú­ság olvasóit tapasztalatairól: — Látogatásunk az osztrák fél kezdeményezésére és ké­résére történt. Javaslatukat örömmel fogadtuk, hiszen meggyőződésünk, hogy a két ország között a következő időben még szorosabb külke­reskedelmi együttműködésre van lehetőség és van szükség. Ezt nem üzleti megondolás, hanem az élet dik­tálja. Olya­nok ipari adottságaink, hogy a két ország ipara számos te­rületen kölcsönös előnyök mellett kiegészítheti egymást. Véleményünk szerint mind­két ország számára előnyös és hasznos, ha bővítjük kül­kereskedelmi kapcsolatainkat és együttműködésünket. — MILYEN ÜZEMEKET LÁTOGATTAK MEG AZ EL­MÚLT NYOLC NAP ALATT? — Többek között jártunk a Böhler nemesacél művekben, a Ranshofeni alumínium mű­vekben, a Siemens Halske bécsi telepén, az Erzbergi vasércbányában, az Alpine tröszt kohászati üzemében és más üzemekben. Hosszú vol­na mindent felsorolni, hiszen több mint ezer kilométert utaztunk Ausztriában. Ezek­ben az üzemekben tárgyal­(folytatás a 2. oldalon.) Szélesvászon (4. oldal) NEM SZABAD A VÁSÁR (8. oldal) 1960 JÚL' ’S• DECEMBERBEN: KISZ-KONGRESSZUS ^ A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága elhatározta, hogy 1960. decemberében összehívja a KISZ kongresszusát,­­ a következő napirenddel:­­ 1. A Központi Bizottság beszámolója 2. Javaslat a szervezeti szabályzat módosítására 3. A Központi Revíziós Bizottság jelentése 4. A Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság újjáválasztása NYOLCEZER „GÓLYA“ BEVEZETIK AZ ELŐFELVÉTELI RENDSZERT JÓ HÍR AZ ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZAT HALLGATÓINAK Az első írásbeli dolgozato­kat már megfogalmazták, és több ezer egyetemre jelentke­zett fiatal kerül vizsgabizott­ságok elé a napokban. Sokan szeretnének bővebb felvilágo­sítást kapni a felvételi vizs­gákkal kapcsolatosan. Éppen ezért megkértük Czédli György elvtársat, a Művelő­désügyi Minisztérium egyete­mi és főiskolai osztályának fő­előadóját, válaszoljon kérdé­seinkre. — MENNYIEN JELENTKEZ­TEK AZ IDÉN ÉS HÁNY ÚJ HALLGATÓT VESZNEK FEL AZ EGYETEMEKRE? — A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatára becs­lésünk szerint tizenhatezren kérték felvételüket. Közülük ki azt a nyolcezer új ucu,satut, aki képességeinél j­elenti, hogy öt-hat százalékkal­­ több elsősünk lesz az ősszel, Z fogva továbbtanulhat egyete­­gi meinken. Ez a szám azt je­­­e­lenti, ís mint az elmúlt évben. A „gó­­g­lyák’” számát főleg a műszaki­­ egyetemen, az agrárfelsőokta­­­t­tásban és a TTK-n növeltük.­­ Sokan vannak olyanok,­­ akik esti egyetemeken szere­­­t­nének továbbtanulni. Számuk­­­­ra egy örömhír: vannak olyan­­ karok, ahol száz százalékkal­­ több hallgatót veszünk fel­­, mint tavaly. Négyezer új hall­­gt­gató járhat az idén esténként út az előadásokra, annál is in­­­­kább, mert a kormány jelen­­t­­ősen megjavította tanulási­­ feltételeiket.­­ Itt kell megemlítenünk,­­ hogy az idén kísérletként be­­v­­ezetjük az előfelvételi ter­d­szert. Ez azt jelenti, hogy rend­­a bölcsész- és jogi karon, köz­­gazdasági, műszaki, állatorvosi egyetemen 20—50 százalékkal több hallgatót veszünk fel. Részükre az év folyamán esti tanfolyamokat indítunk, ahol megőrizhetik, sőt továbbfej­leszthetik eddigi tudásuk szín­vonalát. Egy év múlva, ha ad­dig termelőmunkában vesz­nek részt, megszerzik az üzem javaslatát és eljárnak a tanfo­lyamokra — felvétel nélkül iratkozhatnak be az egyete­mek nappali tagozatára. — MEDDIG TARTANAK A FELVÉTELI VIZSGÁK ÉS KIK RÉSZESÜLNEK KED­VEZMÉNYEKBEN? — A nappali tagozaton jú­nius 30-tól július 12-ig, a le­velezőknél június 30-tól jú­lius 30-ig tartják. Minden je­lentkezőt behívnak, akik a vá­lasztott szaknak megfelelően két-három tantárgyból felel­nek. Felvételi vizsga nélkül csak azok lehetnek egyetemi hallgatók, akik az országos középiskolai tanulmányi ver­senyben első, második, vagy harmadik díjat nyertek és eb­ben az évben érettségiztek. Az azonos feltétellel pályázók kö­zül azoknak van több esélyük, akik érettségi uán gyakorlati munkát végeztek. A jelentkezőket­­ írásban ér­tesítik az eredményről.' S zpi’fak­ fali választjukJ­­yr w | J Kislány a szőlőnegyen 2 5? TÁBORHIRADÓ (3. OLDAL) ___________ __, _____ , Gajdár Pál felvétele.' X | Július a labdarúgó szurkolók Új legmostohább hónapjai közé tart­­­­ozik. Mire az év hetedik hónapja elérkezik, szerte a világon befeje­zi­ződnek a bajnokságok, válogatott találkozók lekötésére még véletle­­­­nü­l sem gondolnak. A játékosok megérdemelt pihenőre térnek. Leg-­­­feljebb egy-egy érdektelen túra, egy-egy barátságos mérkőzés szo- A­kott némi izgalmat hozni. A Az idei július alaposan rácáfolt vt az uborkaszezon jelzőre. Igaz, szü- A netelnek a bajnokságok, de elég­­ csak egy pillantást vetni a nem- A­zetközi labdarúgó-naptárra, s már­ itt is szinte kiabálnak a betűk: KK, A NK, VK. A három, sok izgalmat A rejtegető kupaküzdelem főidénybe­­ illő izgalmat varázsol a labdarúgó - világba. A magyar szurkolókat a KK, az új rendszerű Középeurópai Kupa érinti közelebbről. Szakítva az év­tizedes hagyományokkal, az idén öt ország harminc csapatának részvételével rendezik meg a tor­nát s a végső győzelem nem klub­nak, hanem országnak jut. Olasz­ország, Magyarország, Csehszlová­kia, Jugoszlávia és Ausztria indít­­ja legjobb csapatait s az össze­sorsolt harminc együttes július 3-án és július 10-én összesen har­minc mérkőzést játszik. Amelyik ország a két forduló alatt a leg­több pontot szerzi, elnyeri a KK idei győztese címet. A napokban Budapesten járt dr. Liegl, az Osztrák Labdarúgó Szö­vetség főtitkára, a KK szervező bizottságának vezetője. Megbeszé­lést tartott a magyar klubok ve­zetőivel s többek között így nyi­latkozott: — A szervező bizottság igen so­kat vár az idei KK-tól és az a ter­vünk, hogy siker esetén jövőre esetleg még szélesebb körben ír­juk ki. (Folytatás a 8. oldalon.) KK-NK-VK % Öt ország ország harminc csapata I /\X A 'VA^V/V'V/VA/WVA^W^V/V' /"V* /f\\ W'V/V'V/XXV/NXVVA/V'VV'V /VW\A^\M/VWM/ <WWA II >A^WWWW^ ''V/WU^V. II /VWWWWWN ,/WW\ |l rWWWWWW l“VWWUVWVW WWVW a VVWVWVV l/WWWV Á\ fV'W'W'VW /wwwv vwwmM WVVWWW |T UV'W'W'V 'VWWWWV || MM/VV VÍWWWWM II WWW 'VV'VV'VU'VV'V/V'VV ^S. /vvvwwwwvlT \Im/ vwwwwwwft Jj U VWWM/WVW r\y\t VWWVVVVVVVVVVVI II ItvJI |rsS|| VWVWt/WVWVWV II I A Balatonnak története van, minden nap több egy fejezet­tel. Nem nagy dolgok, apró ked­ves históriák, melyek a PIHE­NŐ E­MBER-ről szólnak. Közü­lük lestük el néhányat. Az első fürdés A part mentén gépkocsik hosszú sora áll. A vezetők rö­vid, pihenőt tartanak. Nagy te­herkocsi tér le az útról, ajta­ján felírás: GAFK­. A vezető­fülkéből ketten szállnak ki. Egy idősebb bajuszos férfi, s egy huszonöt év körüli fiatalember. — Saru­­­ka — mondja az idő­sebb, akit Lajos bácsinak titu­lál a másik — most aztán gye­rünk. Kóstolja meg a vizet. Ne halljam többet, hogy nem für­dött még a Balatonban. A fiatalembert nem kell biztat­ni. Hosszú lábaival ott lépked a vízben. Felkap egy marékkal, a vállára önti, aztán gondol egyet, belefekszik. Pedig, nem ér térdig sem. Majd felpattan, óriási ugrásokkal igyekszik be­felé. Úszni kezd. Lebukik a víz alá. Hátára fordul. Aztán megérkezik egy másik teherkocsi is. Az is GAFU-s. L­ajos bácsi messziről megisme­ri a barátokat. Azok is őt. Ki­áltanak neki — Hogyan kerültök ide, Lajos? — A Sanyika kedvéért. Még nem fürdött a Balatoniban. Oda­nézzetek, mennyire lubickol. Mint egy hal. Vajnó Jánosék most is kikö­töttek a zsákmánnyal. Szótla­nul mustrálgatták a nagy csu­kát, amely a nap eseményét jelentette. Erre szokták monda­ni: „ritka példány”. De a cso­da rövid ideig tartott, néhány perc múlva elfelejtették és le­ültek a tihanyi partra pihenni. Ha valaki a munkájuk felől érdeklődik, így válaszolnak: — Halászgatunk. Kifogjuk a vízből a halakat és a hős vi­torlázókat. Egyszer nagyon zúgott a szél, tajtékzott a víz, villámok ha­sogatták az eget. Ők a bárká­ban húzódtak meg az eső elől, csak Kiss János, a hajóvezető tartózkodott a fedélzeten. Ész­revette, hogy a hullám egy mentőládát, meg egy sapkát hoz feléjük. Tudta, hogy valakik segítségre várnak. Fordított a kormánykeréken és még idejé­ben érkeztek. A felborult csó­nakot két utasával együtt ki­mentették, akik csak nagysokára merték elmondani, hogy­­vir­tuskodásból szembefordították csónakjukat a viharral. János bácsi levette matrózsap­­káját, megvakarta a fejét és ne­vetve rákezdte: — Szél ellen, vihar ellen... Értik ugye? Megértették. Mi a legjobb ? Messzire látszik a kapun a felírás: Postás ifjúsági tábor. A sátrak a földvári parton hú­zódnak. Honnan jöttek? Egeresi Lajos táborvezető ad­ja meg a választ. — A Postaforgalmi Techni­kum KISZ-szervezete kilencven fiatal részvételével rendezte ezt a tábort. — És a program? Az összesereglett fiatalok szin­te egymást túlkiabálva sorolják. — Járőrverseny. — Csónaktúra. — Dupla, vagy semmi játék. — Melyik a legjobb? Kórusban vágják rá. — A fürdés. Két ördög A füredi kikötő csendes, moz­dulatlan. Kora reggel van. Az SX 2499-es hajóhoz fiata­lok érkeznek. Két lány, egy fiú. Tamás végigmustrálja a ha­jót. — Na kezdjünk neki, nincs sok időm. Aztán belép a hajóba, amit valaki tréfás kedvében „Két ördög”-nek keresztelt el. Meri belőle a vizet. A lányok meg nekilátnak a vitorlavászon rend­beszedésének. Alig szólnak egy­máshoz. Mindenki a munkájával törődik. Tamás töri meg a csen­det. — Azóta biztosan keresnek. Mindjárt negyed nyolc. Sebaj, azt mondom majd, hogy tovább tartott a reggeli, ezt­­elhiszik. Ha készen vagyunk, rohanok vissza enni. Hogy miért ez a „félelem”? Mert Tamás a Budapesti Előre versenyzője, és azért távozott el a táborból „angolosan”, hogy segítsen felszerelni a „két ördö­göt”. Amolyan kellemes segít­ség ez a helybeli Vasas két csinos versenyzőjének. És a fürdőkád? Természetesen nem csak üdü­lök, pihenő emberek találhatóik a Balatonnál. Amíg a parton vidám labdázás, tréfálkozás, na­pozás folyik, pár száz méter­nyire, az út másik oldalán szor­gos kezek kapálják a Zamárdi Balaton termelőszövetkezet ku­koricáját. * Szabó Józsefné letörli az izzad­ságot homlokáról, keze nyoma ott marad. Egész nap száll rá a por, beborítja arcát, kezét, lá­bát. — Át kellene menni a vízbe pár percre — tanácsoljuk. — Majd estére otthon a fürdő­kádban. Kényelmesebb az ne­kem. (GY.—H.) ESk A^AAA^A^V/WWWWv Kifutásra kész a „Két ördög” Hagyjuk fenn *- tréfálkoznak a postástábor fiataljai Egy idősebb Balaton­­rajongó Fotó: Csuzi A tihanyi halászokat nem hagyja el a szerencse

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék