Magyar Ifjúság, 1960. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)
1960-07-02 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! BUDAPEST Hruscsov Ausztriában Bécs kedélyes, szép város. Temérdek autó hömpölyög utcáin, kirakatai változatosak, tetszetősek. A császárok szobrai, műemlék-palotái ragyogóak, épségben maradtak. Ahogy az öregek mondanák: „jó békebeliek”. Annyi mindenesetre tény, hogy békés hangulatot áraszt a város. Ezt a békét jött megerősíteni csütörtökön Hruscsov elvtárs. Izgalmas, zajló nemzetközi események közepette érkezett ide. Már jóelőre valószínűnek látszott, hogy ausztriai látogatása nemcsak szovjet—osztrák szempontból kelt érdeklődést. A világ immár tudja, hogy a szovjet kormányfő utazásai kettős jelentőségűek: egyrészt erősítik az illető ország népének és a szovjet népnek kapcsolatát, másrészt az általános békét is szolgálják. Ami a szovjet—osztrák megbeszéléseket illeti, minden bizonnyal szóba kerülnek gazdasági kérdések. Másrészt Ausztria is semleges ország és ezt a semlegességet a négy nagyhatalom — köztük a Szovjetunió — garantálta. S ez a garancia még a gazdasági kapcsolatoknál is fontosabb. Nem titok, hogy egyes körök nyugaton — saját garanciájuk ellenére —■ valamilyen módon például a NATO keretében „alpesi erőddé” szeretnék kiépíteni Ausztriát. A Szovjetunió azonban szilárdan támogatja az osztrák semlegességet. Maga az a tény, hogy Hruscsov baráti látogatásra utazott egy tőkés országba, mutatja, hogy a szovjet politika változatlanul a békés egymás mellett élést hirdeti, s ezen munkálkodik. Ez a látogatás a szorosabb kapcsolatok lehetőségét teremti meg Ausztria, valamint a Szovjetunió, és a szocialista országok között. Tatár Imre Eredményes tárgyalások •: Incze Jenő külkereskedelmi miniszter nyilatkozata ►. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter elvtárs Pittermann alkancellár meghívására nyolc napot töltött Ausztriában. Megtekintette az államosított osztrák ipari üzemek néhány jelentősebb gyárát és tárgyalásokat folytatott az osztrák—magyar külkereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. Látogatásának utolsó napján a sajtó képviselőit tájékoztatta utazásának tapasztalatairól, eredményeiről. Mi is felkerestük Incze elvtársat és megkértük, tájékoztassa a Magyar Ifjúság olvasóit tapasztalatairól: — Látogatásunk az osztrák fél kezdeményezésére és kérésére történt. Javaslatukat örömmel fogadtuk, hiszen meggyőződésünk, hogy a két ország között a következő időben még szorosabb külkereskedelmi együttműködésre van lehetőség és van szükség. Ezt nem üzleti megondolás, hanem az élet diktálja. Olyanok ipari adottságaink, hogy a két ország ipara számos területen kölcsönös előnyök mellett kiegészítheti egymást. Véleményünk szerint mindkét ország számára előnyös és hasznos, ha bővítjük külkereskedelmi kapcsolatainkat és együttműködésünket. — MILYEN ÜZEMEKET LÁTOGATTAK MEG AZ ELMÚLT NYOLC NAP ALATT? — Többek között jártunk a Böhler nemesacél művekben, a Ranshofeni alumínium művekben, a Siemens Halske bécsi telepén, az Erzbergi vasércbányában, az Alpine tröszt kohászati üzemében és más üzemekben. Hosszú volna mindent felsorolni, hiszen több mint ezer kilométert utaztunk Ausztriában. Ezekben az üzemekben tárgyal(folytatás a 2. oldalon.) Szélesvászon (4. oldal) NEM SZABAD A VÁSÁR (8. oldal) 1960 JÚL' ’S• DECEMBERBEN: KISZ-KONGRESSZUS ^ A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága elhatározta, hogy 1960. decemberében összehívja a KISZ kongresszusát, a következő napirenddel: 1. A Központi Bizottság beszámolója 2. Javaslat a szervezeti szabályzat módosítására 3. A Központi Revíziós Bizottság jelentése 4. A Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság újjáválasztása NYOLCEZER „GÓLYA“ BEVEZETIK AZ ELŐFELVÉTELI RENDSZERT JÓ HÍR AZ ESTI ÉS LEVELEZŐ TAGOZAT HALLGATÓINAK Az első írásbeli dolgozatokat már megfogalmazták, és több ezer egyetemre jelentkezett fiatal kerül vizsgabizottságok elé a napokban. Sokan szeretnének bővebb felvilágosítást kapni a felvételi vizsgákkal kapcsolatosan. Éppen ezért megkértük Czédli György elvtársat, a Művelődésügyi Minisztérium egyetemi és főiskolai osztályának főelőadóját, válaszoljon kérdéseinkre. — MENNYIEN JELENTKEZTEK AZ IDÉN ÉS HÁNY ÚJ HALLGATÓT VESZNEK FEL AZ EGYETEMEKRE? — A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára becslésünk szerint tizenhatezren kérték felvételüket. Közülük ki azt a nyolcezer új ucu,satut, aki képességeinél jelenti, hogy öt-hat százalékkal több elsősünk lesz az ősszel, Z fogva továbbtanulhat egyetegi meinken. Ez a szám azt jeelenti, ís mint az elmúlt évben. A „góglyák’” számát főleg a műszaki egyetemen, az agrárfelsőoktattásban és a TTK-n növeltük. Sokan vannak olyanok, akik esti egyetemeken szeretnének továbbtanulni. Számukra egy örömhír: vannak olyan karok, ahol száz százalékkal több hallgatót veszünk fel, mint tavaly. Négyezer új hallgtgató járhat az idén esténként út az előadásokra, annál is inkább, mert a kormány jelentősen megjavította tanulási feltételeiket. Itt kell megemlítenünk, hogy az idén kísérletként bevezetjük az előfelvételi terdszert. Ez azt jelenti, hogy renda bölcsész- és jogi karon, közgazdasági, műszaki, állatorvosi egyetemen 20—50 százalékkal több hallgatót veszünk fel. Részükre az év folyamán esti tanfolyamokat indítunk, ahol megőrizhetik, sőt továbbfejleszthetik eddigi tudásuk színvonalát. Egy év múlva, ha addig termelőmunkában vesznek részt, megszerzik az üzem javaslatát és eljárnak a tanfolyamokra — felvétel nélkül iratkozhatnak be az egyetemek nappali tagozatára. — MEDDIG TARTANAK A FELVÉTELI VIZSGÁK ÉS KIK RÉSZESÜLNEK KEDVEZMÉNYEKBEN? — A nappali tagozaton június 30-tól július 12-ig, a levelezőknél június 30-tól július 30-ig tartják. Minden jelentkezőt behívnak, akik a választott szaknak megfelelően két-három tantárgyból felelnek. Felvételi vizsga nélkül csak azok lehetnek egyetemi hallgatók, akik az országos középiskolai tanulmányi versenyben első, második, vagy harmadik díjat nyertek és ebben az évben érettségiztek. Az azonos feltétellel pályázók közül azoknak van több esélyük, akik érettségi uán gyakorlati munkát végeztek. A jelentkezőket írásban értesítik az eredményről.' S zpi’fak fali választjukJyr w | J Kislány a szőlőnegyen 2 5? TÁBORHIRADÓ (3. OLDAL) ___________ __, _____ , Gajdár Pál felvétele.' X | Július a labdarúgó szurkolók Új legmostohább hónapjai közé tartozik. Mire az év hetedik hónapja elérkezik, szerte a világon befejeziződnek a bajnokságok, válogatott találkozók lekötésére még véletlenül sem gondolnak. A játékosok megérdemelt pihenőre térnek. Leg-feljebb egy-egy érdektelen túra, egy-egy barátságos mérkőzés szo- Akott némi izgalmat hozni. A Az idei július alaposan rácáfolt vt az uborkaszezon jelzőre. Igaz, szü- A netelnek a bajnokságok, de elég csak egy pillantást vetni a nem- Azetközi labdarúgó-naptárra, s már itt is szinte kiabálnak a betűk: KK, A NK, VK. A három, sok izgalmat A rejtegető kupaküzdelem főidénybe illő izgalmat varázsol a labdarúgó - világba. A magyar szurkolókat a KK, az új rendszerű Középeurópai Kupa érinti közelebbről. Szakítva az évtizedes hagyományokkal, az idén öt ország harminc csapatának részvételével rendezik meg a tornát s a végső győzelem nem klubnak, hanem országnak jut. Olaszország, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Ausztria indítja legjobb csapatait s az összesorsolt harminc együttes július 3-án és július 10-én összesen harminc mérkőzést játszik. Amelyik ország a két forduló alatt a legtöbb pontot szerzi, elnyeri a KK idei győztese címet. A napokban Budapesten járt dr. Liegl, az Osztrák Labdarúgó Szövetség főtitkára, a KK szervező bizottságának vezetője. Megbeszélést tartott a magyar klubok vezetőivel s többek között így nyilatkozott: — A szervező bizottság igen sokat vár az idei KK-tól és az a tervünk, hogy siker esetén jövőre esetleg még szélesebb körben írjuk ki. (Folytatás a 8. oldalon.) KK-NK-VK % Öt ország ország harminc csapata I /\X A 'VA^V/V'V/VA/WVA^W^V/V' /"V* /f\\ W'V/V'V/XXV/NXVVA/V'VV'V /VW\A^\M/VWM/ <WWA II >A^WWWW^ ''V/WU^V. II /VWWWWWN ,/WW\ |l rWWWWWW l“VWWUVWVW WWVW a VVWVWVV l/WWWV Á\ fV'W'W'VW /wwwv vwwmM WVVWWW |T UV'W'W'V 'VWWWWV || MM/VV VÍWWWWM II WWW 'VV'VV'VU'VV'V/V'VV ^S. /vvvwwwwvlT \Im/ vwwwwwwft Jj U VWWM/WVW r\y\t VWWVVVVVVVVVVVI II ItvJI |rsS|| VWVWt/WVWVWV II I A Balatonnak története van, minden nap több egy fejezettel. Nem nagy dolgok, apró kedves históriák, melyek a PIHENŐ EMBER-ről szólnak. Közülük lestük el néhányat. Az első fürdés A part mentén gépkocsik hosszú sora áll. A vezetők rövid, pihenőt tartanak. Nagy teherkocsi tér le az útról, ajtaján felírás: GAFK. A vezetőfülkéből ketten szállnak ki. Egy idősebb bajuszos férfi, s egy huszonöt év körüli fiatalember. — Saruka — mondja az idősebb, akit Lajos bácsinak titulál a másik — most aztán gyerünk. Kóstolja meg a vizet. Ne halljam többet, hogy nem fürdött még a Balatonban. A fiatalembert nem kell biztatni. Hosszú lábaival ott lépked a vízben. Felkap egy marékkal, a vállára önti, aztán gondol egyet, belefekszik. Pedig, nem ér térdig sem. Majd felpattan, óriási ugrásokkal igyekszik befelé. Úszni kezd. Lebukik a víz alá. Hátára fordul. Aztán megérkezik egy másik teherkocsi is. Az is GAFU-s. Lajos bácsi messziről megismeri a barátokat. Azok is őt. Kiáltanak neki — Hogyan kerültök ide, Lajos? — A Sanyika kedvéért. Még nem fürdött a Balatoniban. Odanézzetek, mennyire lubickol. Mint egy hal. Vajnó Jánosék most is kikötöttek a zsákmánnyal. Szótlanul mustrálgatták a nagy csukát, amely a nap eseményét jelentette. Erre szokták mondani: „ritka példány”. De a csoda rövid ideig tartott, néhány perc múlva elfelejtették és leültek a tihanyi partra pihenni. Ha valaki a munkájuk felől érdeklődik, így válaszolnak: — Halászgatunk. Kifogjuk a vízből a halakat és a hős vitorlázókat. Egyszer nagyon zúgott a szél, tajtékzott a víz, villámok hasogatták az eget. Ők a bárkában húzódtak meg az eső elől, csak Kiss János, a hajóvezető tartózkodott a fedélzeten. Észrevette, hogy a hullám egy mentőládát, meg egy sapkát hoz feléjük. Tudta, hogy valakik segítségre várnak. Fordított a kormánykeréken és még idejében érkeztek. A felborult csónakot két utasával együtt kimentették, akik csak nagysokára merték elmondani, hogyvirtuskodásból szembefordították csónakjukat a viharral. János bácsi levette matrózsapkáját, megvakarta a fejét és nevetve rákezdte: — Szél ellen, vihar ellen... Értik ugye? Megértették. Mi a legjobb ? Messzire látszik a kapun a felírás: Postás ifjúsági tábor. A sátrak a földvári parton húzódnak. Honnan jöttek? Egeresi Lajos táborvezető adja meg a választ. — A Postaforgalmi Technikum KISZ-szervezete kilencven fiatal részvételével rendezte ezt a tábort. — És a program? Az összesereglett fiatalok szinte egymást túlkiabálva sorolják. — Járőrverseny. — Csónaktúra. — Dupla, vagy semmi játék. — Melyik a legjobb? Kórusban vágják rá. — A fürdés. Két ördög A füredi kikötő csendes, mozdulatlan. Kora reggel van. Az SX 2499-es hajóhoz fiatalok érkeznek. Két lány, egy fiú. Tamás végigmustrálja a hajót. — Na kezdjünk neki, nincs sok időm. Aztán belép a hajóba, amit valaki tréfás kedvében „Két ördög”-nek keresztelt el. Meri belőle a vizet. A lányok meg nekilátnak a vitorlavászon rendbeszedésének. Alig szólnak egymáshoz. Mindenki a munkájával törődik. Tamás töri meg a csendet. — Azóta biztosan keresnek. Mindjárt negyed nyolc. Sebaj, azt mondom majd, hogy tovább tartott a reggeli, eztelhiszik. Ha készen vagyunk, rohanok vissza enni. Hogy miért ez a „félelem”? Mert Tamás a Budapesti Előre versenyzője, és azért távozott el a táborból „angolosan”, hogy segítsen felszerelni a „két ördögöt”. Amolyan kellemes segítség ez a helybeli Vasas két csinos versenyzőjének. És a fürdőkád? Természetesen nem csak üdülök, pihenő emberek találhatóik a Balatonnál. Amíg a parton vidám labdázás, tréfálkozás, napozás folyik, pár száz méternyire, az út másik oldalán szorgos kezek kapálják a Zamárdi Balaton termelőszövetkezet kukoricáját. * Szabó Józsefné letörli az izzadságot homlokáról, keze nyoma ott marad. Egész nap száll rá a por, beborítja arcát, kezét, lábát. — Át kellene menni a vízbe pár percre — tanácsoljuk. — Majd estére otthon a fürdőkádban. Kényelmesebb az nekem. (GY.—H.) ESk A^AAA^A^V/WWWWv Kifutásra kész a „Két ördög” Hagyjuk fenn *- tréfálkoznak a postástábor fiataljai Egy idősebb Balatonrajongó Fotó: Csuzi A tihanyi halászokat nem hagyja el a szerencse