Magyar Ifjúság, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-06 / 27. szám

világbajnok­ Gál József, Pólyák Imre, Gu­­rics György és Kozma István után, szerdán este új név került a magyar birkózó-világbajnokok közé. Helsing­born­ban, az olimpiai főpróbát jelentő kötöttfogású vi­lágbajnokságon az eddig inkább szabadfogásban jártas Varga Já­nos öt győzelemmel biztosan, tel­jesen megérdemelten nyerte el a légsúlyú aranyérmet. A fiatalság, a tehetség és a szorgalom ismét diadalmaskodott: Varga János nemcsak új világ­bajnok, hanem még elég új fiú is a nemzetközi porondon. Hoz­zá hasonló, szinte üstökösszerű kirobbanással kevesen büszkél­kedhetnek. A jelenleg huszonne­gyedik évében járó, abonyi szü­letésű sportembert ugyanis két esztendeje jóformán még senki sem ismerte a sportvilágban. Az­tán jött az 1961. évi országos fel­nőtt bajnokság, s a fekete legény — már a Bp. Honvéd színeiben — nyolc nap alatt mestnyerte a kö­tött- és szabadfogású magyar bajnokságot. Nem volt csoda ilyen nagy bravúr után Matura Mihály meglepő döntése: — Varga János is utazik egy hét múlva a yokohamai világbaj­nokságra, s ott mindkét fogás­nemben elindítjuk. A folytatás már ismeretes. Var­ga Japánban, a világbajnok'**'T''n vívta élete első felnőtt nemzetközi mérkőzését, s mire szabadfogás­ban a mezőny „észrevette” az újoncot, máris úgy állt, hogy a második helynél nem végezhetett rosszabbul. Tavaly, Toledóban megtartotta dobogós helyét, igaz, a yokohamai ezüst után Ameri­kában csak bronzérmet kapott. Mlint egész é­letében, az elmúlt hónapokban is mozgalmas napjai voltak. Május végén még a szó­fiai szabadfogású világbajnoksá­gon indult, egy hónap múlva pe­dig a kötöttfogásúak helsinborgi legnagyobb erőpróbájára utazott. Szófiában, erősebb számában nem ment, ez azonban nem keserítet­te el. Akik látták újabb felké­szülését a VB-re, sejtették, vala­mi nagy dologra készül Varga Hetzingborgban. Aranyéremre azonban senki sem gondolt. Ismerjük a gondolkodását. Ha egy verseny esélyeiről kérdezzük, mindig ezt válaszolta: — Azok, akik indulnak rajtam kívül, sok-sok világversenyt meg­jártak már, tapasztaltabbak, so­kan jobban is birkóznak. De hát ez nem minden. Akárhányszor a szőnyegre lépek, nem nevet lá­tok, hanem egy versenyzőt, akit le lehet győzni, ha az ember úgy igazából akarja. Nem félek sen­kitől. Nos, Helsingborgban sem félt, az ötödik fordulóban, a kétszeres világbajnok és az olimpiai baj­noki címet védő, félelmetes hírű szovjet Oleg Karavajev ellen is úgy harcolt, mintha» mögötte áll- na olyan tekintélyt parancsoló ezortmúlt. Győzni akart és győ­zött. I___ . BUDAPEST BALATON-PROBLEMA lesztés eredményei és várható. Mi probléma lehet a Ba­latonnal? A táj eredeti szépsége a régi, víztükre sem látszik csökkenni, a partvidék létesítmény arca évről-évre szépül, fiatalo­dik. Mégis, a siófoki kisla­kásépítési konferencián drámai felkiáltások hallat­szottak: —­ A 12. órában vagyunk! Talán már késő! Cseleked­ni kell! Villódzva csatáztak az eredmények, s az akadá­lyokról szóló referátumok. Ám minden hozzászólásból a Balaton-part szépsége iránti aggodalom sugárzott, a magánerőből épített kis­lakások, nyaralók ügye. Nemcsak tőkelecsapolási hely Ma évente a Balaton mellett 150 millió forint költséggel épülnek a kis­lakások. A magánnya­ralók egy tekintélyes része nyárspolgári ízlést kiszol­gáló, dilettáns építmény, melyek erődítményszerű kerítései mögött egyre-más­­ra emelkednek a fészerek, disznóólak, az „ideiglene­sen” örök mellékházak. A jelenségnek két oka van: az épületek 60—65 százalé­kát csupán C kategóriájú építészek tervezik, a jó ter­veket a Balaton-parti építő KTSZ-ek és mesterek nem vállalják kivitelezni, mert begyakorlottabban, tehát gyorsabban végeznek a manzárdtetős, giccsépüle­­tekkel. Gyakori, hogy egé­szen más épül, mint a terv, melyre a tanácsi építési osztályok az engedélyt rá­ütik, de sajnos — és ez a másik ok — ezek az építési osztályok szakmailag nem állnak a szaktudás magas­latán, ellenőrizni csak gya­­logszerrel indulhatnak és elutasító válasz legépelésé­­re, például nem rendelkez­nek gépírónővel, a sok munkára kevesen vannak. Nagy szükség van tehát a tanácsi építési apparátusok megerősítésére, mert 20 év alatt további 40 ezer kis­lakás építésére kerül sor a Balaton partján. A föld alatt jók az eredmények A Balatoni Intéző Bizott­ság 1958 óta egymilliárd forintot fordított fejlesztés­re. Az eredmények egyelő­re a föld alatt deríthetők fel, mert — nagyon helye­sen — 1961-ig elsősorban tekintélyes közművesítés folyt. Elsősorban Siófokot rendezték, megépült a szennyvíztároló telep, a csatorna gerincvezeték, nemsokára átadják az új széplaki víztornyát a Bala­ton fővárosának. 1962—63 a szállodaterl­esztés éve, Siófokon szállodasor épült, már készen van a Hotel Tihany. A balatoni közsé­gek belső rendezése azon­ban sok akadállyal küszkö­dik. Az indokolt rendezési tervek ellen szívósan küz­denek a szanálásra ítélt tg­­zítettek ’ gazdái' és hivatali pártfogóik. Siófok rendezé­si terve például 1960-ban elkészült, de csak most le­hetett elfogadtatni. Fonyód rendezési terve még nyil­vánosságra sem került, máris harc folyik ellene. A akadályai — Milyen lesz az ország üdülője? ■■ Három­szor több üdülő fér el a Ba­latonnál siófoki szállodasort csak közelharcban lehetett meg­építeni a magánépítkezések­­ felett hívatlanul patronáló akadékoskodókkal. A Ba­latoni Intéző Bizottságnak joga van a létesítmények perspektivikus képét meg­határozni, de legtöbbször erre oda sem figyelnek a generáltervezők. Nyugtalanító a Balaton­part szabad­strand terüle­tének állandó csökkenése, a járási tanácsok még min­dig gyakran engedélyezik, hogy vízközelben felparcel­lázzák a partot és ahol óriási üdülő is elférne, négy-öt víkendház húzódik meg. A víkendház tulajdo­nosok sokszor nagyobb erőt képesek védelmükre moz­gósítani, mint a vállalatok, a SZOT. Késnek a nagyüdülők A Balaton-part jövője­­nyilvánvalóan a nagyüdü­lőké, hiszen kiderült, hogy itt a mai létszám három­szorosának, tehát 300 ezer üdülőnek befogadására van lehetőség. Általában már egy éve közművesített terv­(Folytatás a 4. oldalon) A KARATTYA Kirándulóhely Partvédelem 1965-re Üdülés nagy tömegek részére Közművesítés Idegenforgalom A 12. órában vagyunk — A part módésítása ellen — A fej- JOVO HÉTEN M Harc a La Manche-csatornáért I MB­Q Városliget története Sztárfotópályáza­tnk Házassági képtelenségek ! Világhírű karikaturisták a Magyar Ifjúság Bemutatjuk a Tottenham Hotspur-1 / ' -V ' '-.Oi - A csillagok kora Miről árulkodik az üstökös csóvája a szupernóvák Mivel foglalkoznak a magyar csillagászok­­ A rézlapokkal borított kupo­la szétnyílik és forogni kezd. A nyílás felé ágaskodik a 90 centi széles Schmidt-távcső vaskos nyaka, megcélozva a csillagos égboltot A mátrai Piszkéstetőn hűvö­sek az éjszakák. Most még kellemes meg­figyelést végezni — mondja Balázs Béla tudományos kuta­tó. — Képzelje, télen! Mert itt nem lehet ám fűteni, zavarná a munkát. — Mondja el a piszkéstetői csillagvizsgáló történetét — kérem. — A, Szabadsághegyi Csil­lagvizsgáló 1926-ban létesült, azóta Budapest annyit iparo­sodott és fényesedett, hogy mi­nimálisra csökkent a megfi­gyelési lehetőség. 1951-54 kö­zött új csillagászati „kilátó­(Folytatás a 7. oldalon) v . I Pt: m * : . . .. fi. fii /f MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA [ Ára: 1 Ft Terven felül Határidőre elkészült a sótalanító üzem Berentén Rövid szövegű táviratot kézbesített a postás, a KISZ Központi Bizottság címére. Berentén adták fel, az erő­műben: „Ígéretünkhöz híven határidőre elkészítettük a 20 millió forintos beruházással épülő sótalanító üzemet. Ezzel lehetővé vált a Kazincbarcika térségében levő hatalmas vegy­ipari üzemek tökéletes ener­giaellátása. E feladatot a vegy­ipari védnökség keretein be­lül valósítottuk, meg.” Merész terv volt... Járjuk az üzemeket. Oda­érünk az új létesíményihez, a sótalanító üzemhez. A falakon még friss a habarcs. Az óriás tartályok mellől most bontják a szerelőállványokat. Arrébb hőszigeteléssel látják el a messzire kígyózó gőzvezetéke­ket. Nagyjából már minden a helyén van. — Merész terv volt ez — mondja Járási Márton a mű­szaki fejlesztési csoport fiatal vezetője. — Sokan illuzórikus­nak tartották. S ha nincs a védnökségvállalás... A fiata­lokat illeti a dicséret. Hónapo­kon át azon fáradoztak, hogy becsületet szerezzenek az adott szónak. Mert eleinte nem mindenki vette komolyan a fiatalok védnökségét. Afféle formális dolognak, papírmun­kának tartották. „Félúton” az­után megváltoztak a vélemé­nyek. Az a lelkiismeretes, oda­adó munka, amelyet KISZ-e­­seink produkáltak, magával ragadta mindazokat, akiknek csak egy kis közük is volt a sótalanító építéséhez. Két alternatíva vagy három esztendeje ké­rett­ szóba először a sótalanító létesítésének gondolata. • A gomba módjára növekvő új üzemi épületek, különösen az épülő Berentei Vegyimű,és a kibővített kazincbarcikai ve­­gyikombinát sürgetően napi­rend­re tűzte a gőzellátás ala­pos kibővítéseit. Ezek a vegy­ipari üzemek nagyon gőz­­igényesek s az erőmű, a koráb­bi kapacitásával nem tudta ki­elégíteni a növekvő szükség­letet. Nagyarányú kooperáció kez­dődött a város térségében le­vő üzemek között. Alaposan megvitatták az összes fejlesz­tési kérdéseket — figyelembe véve a jövő terveit, a gyárak és a város perspektíváit. — Mi tette szükségessé a sótalanító létesítését? — kér­deztem Járosi elvtárstól. — Nagy a csapadékvesztesé­günk. A kimenő gőz kondenz­­vizének nagy része nem kerül vissza. Ennek a pótlása gon­dot okozott korábban is -, a jövőben pedig egyszerűen meg­oldhatatlan volna a biztonsá­gos gőzellátás. A szükséges, vegyileg kezelt víz előállításá­ra két alternatíva kínálkozott. Az egyiknek az volt a lénye­ge, hogy vegyileg előkészített vizet elgőzölögtetve, a sót el­vezetik, s a gőzt lecsapolják. A másik — ez a modernebb és gazdaságosabb — teljes só­­talanítás. Ennél hideg álla­potban, vegyi úton tökéletesen sótalanított vizet lehet nyerni. Az utóbbi eljárás megvalósítá­sánál maradtunk — válaszol­ta Járósi elvtárs. Azután papírra kerültek a tervek — s mivel nem akadt generál kivitelező, a befen­­tesek, tehát a beruhá­zók vál­lalták ezt is- A 20 millió fo­rintos munka elkezdődött , s számítások alapján, figyelem­be véve évi 3 és félmilliós megtakarítást, 5 és fél, 6 év alatt teljes egészében megté­rül e létesítmény költsége. A sótalanító üzembehelye­zésével évente mintegy 700 ezer köbméter víz vegyi keze­lése válik lehetővé, s a konst­rukciónál számoltak az eset­leges további bővítések lehe­tőségével is. Hiszen az újabb igények máris jelentkeznek. — Hány vállalat­­kapcsoló­dott e munkába? — A terveket a Miskolci Tervező Iroda és az Erőmű Tervező Intézet készítette. A tartályokat a Ganz-MÁVAG és a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár. Később bekapcsolód­tak a Láng Gépgyár és az Áp­rilis 4. Gépgyár fiataljai, sőt, a diósgyőri vasasok is. Elkészült a sótalanító. Kö­rülötte még terjeng a friss habarcs illata. Lassan elbont­ják­ az állványokat. Az „ide­gen” vállalatok mesteremberei már csomagolnak. Küldetésü­ket teljesítették. Ezekben a napokban már javában tart a próbaüzemeltetés. Paulovits Ágoston ŰR­BÉLYEG A Magyar Posta Tyereskova és Bikovszkij szovjet űrrepülők pá­ros űrrepülésének emlékére jú­lius 13-án 10 forint névértékű bé­lyegblokkot bocsát forgalomba, 100 ezer példányban. A bélyeg­blokk vízjel nélküli, fehér papí­ron, öt színű, raszteres mélynyo­mással készült. A blokk mérete 63x92 mm, a benne levő bélyegkép mérete pedig 33x43 mm. A bélyegblokkot — egy vásárló­nak csak egy blokkot kiszolgál­,­tatva — azok a postahivatalok árusítják, amelyek a Posta Ér­tékcikkhivatalától ellátmányt kap­nak. A Budapest 4. számú posta­­hivatal a forgalomba bocsátás napján alkalmi keretbélyegzőt használ. Tizenöt éves az úttörővasút Kedves jubileumi dátum lepett meg bennünket is­­mét: tizenöt évvel ezelőtt, április hónapjában a buda­pesti ifjúmunkások elárasztották a Széchenyi-hegyi magaslatot... úttörővasutat építettek a budapesti gyerekeknek. Júliusban már indult az első szerelvény, amely a fogaskerekű végállomásától az Előre állomá­sig vitte a kirándulókat. Az első kis forgalmisták, jegykezelők, pénztárosok komoly felnőttek már és a „hegyek között, völgyek között” zakatoló vonat már 11 kilométer hosszúságú pályán közlekedik. Most a jubileumot 750 úttörővasutas fogadja majd 13-án, a vasutasnapon. (Fotó: Gaidar)

Next