Magyar Ifjúság, 1965. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-02 / 1. szám

Fiatal szovjet képzőművészek kiállítása A Magyar Nemzeti Galéria földszinti termeiben mutatko­zik be a szovjet festők ifjú nemzedéke. Az elmúlt évek során, az évente rendezett ki­állításokon megismerkedtünk a szovjet képzőművészet fej­lődésével, megismertük előz­ményeit, a XIX. század végé­nek, a XX. század elejének kiemelkedő alkotásait. Leg­utóbb — két esztendeje — a Szépművészeti Múzeumban és a Műcsarnokban egyidejűleg rendezett kiállításon kap­tunk ízelítőt e korszak festé­szetéről, tavaly pedig kiváló szovjet szobrász, köztük Vera Muhina és Sadr munkásságé-­­­val ismerkedhettünk meg. Most, ezen a kiállításon, a forradalom­ utáni nemzedék munkásságából kapunk válo­gatást. Mi e­ festészet fő jellemvo­nása? Mindenekfölött rendkí­vül fejlett közösségi tudata, szocialista hazafisága, a nép­pel való egybeforrottsága. Az új világban, a kommunizmus hajnalán a megbecsülés leg­főbb értékmérője a munkában való helytállás — a közösen végzett munka az, mely az egész nép gazdagságát megte­remti, mely az egyest is felemel­heti, így hát en­nek megbecsülése mindenek felett áll. A képek je­lentős része erről szól — közvetve, vagy közvetlenül. S ahogy a munka maga is sokféle, úgy eltérőek a ké­pek is, melyeket ihletett. Ebben természetesen sze­repet játszik a művészek külön­böző nemzetisége is: nyilvánvaló, hogy az azerbajd­zsán Abdurrah­­manovnak más az élménye, mint a lett Zarinnek, s a grúz Dzsaparidze mást tart megörö­kítésre méltónak, mint az örmény Abegjan. Ebben egyúttal benne van az is, hogy nemcsak mást, ha­nem máshogyan is, mert a nemze­ti hagyomány döntő szerepet játszik a formai elemek, a szín, a dekoratív foltok­kal való ábrázo­lás, vagy a plasz­tikusabb, teste­sebb alakformálás alkalmazásában. f y 'r ’ V |Sife. NADIR ABDURRAHMANOV> RIZSARATÄS oldoif LhK f v/ “ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 196 AMI 4 A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA | ARAM-Ft.­ ­ I ^resztülkasul Európán | jegorov Az Express, terve 1965-re: 15 ország — 70 útvonal Minden esztendőben arról számolhattunk be, hogy az Express utasainak száma emelkedik. Az új esztendő új terveihez megfelelőbb prog­ram­javaslatot nem adhat­nánk, mint az Ifjúsági és Diákutazási Iroda 1965. évi „műsorát”. , Mit hoz tehát az új eszten­dő? Mindenek­előtt több utazási lehetőséget: az 1964. évhez ké­pest 10 százalékkal több le— 30 éves fiatal veheti igénybe a külföldi utakat, s a külföldről érkező vendégek száma is nö­vekszik. Ez tehát azt jelenti, hogy 20 ezer fiatal, összesen 142 ezer vendégnapot tölthet az Expressel külföldön. Pon­tosabban: 15 országban. Ezt a 15 országot azonban 70 útvo­nalon — némelyiken keresz­­tül-kasul — járják be a fiata­lok, hiszen az egynapos kül­földi kirándulástól kezdve a 12, sőt 20 napos üdülésig min­den igényre gondoltak az utak összeállításakor. Egynapos utakat szerveznek például Csehszlovákia közeli városai­ba — elsősorban a határmenti megyék ifjúságára gondolnak —, Pozsonyba, Nyitrába, Besz­tercebányára, Kassára. A töb­bi országot a már ismert uta­kon keresik fel az Express­­turisták, de elmondták az iro­da vezetői, hogy ezeknél az utaknál is változás várható: a színvonalat akarják emelni. Bulgáriába például már nem­csak vonattal, hanem repülő­géppel is utaznak csoportok. Barátság-vonatok Megtudtuk, hogy a turista­lehetőség keretein belül a szakmai érdeklődés kielégíté­sét is elő akarják segíteni az­zal, hogy az­ egyes utakat bi­zonyos szakterületek fiataljai­nak szervezik. Ezért a gép-, az élelmiszer-, az építőipar, vala­mint a bányászat ifjú szakem­bereinek igényei szerint állí­tottak be megfelelő úticélokat. Az úgynevezett szakmai utak között szerepel például a Sko­da Autógyár megtekintése is. Csoportok indulnak érdeke­sebb kultúr- és sportesemé­nyek megtekintésére. Ebből az eseményt követő programból nem marad ki a történelem sem. Jövőre ünnepeljük a fa­sizmus felett aratott győzelem 20. évfordulóját, s az Express ehhez úgy járul hozzá, hogy a maga módján segíti a mai fia­talokat egymás megismerésé­ben. Csoportos utazásokat szervez a Szovjetunió városai­ba, a Német Demokratikus Köztársaságba. Ugyanakkor szó van arról is, hogy több or­szágból jönnek a fiatalok hoz­zánk is ennek az eseménynek kapcsán. Már az idén is meg­hirdették, jövőre is szervezik a külföldön való szilvesztere­­zést. Thüringiától­­ a Kaspi-tengerig Nézzük azonban a már em­lített 15 országot részleteiben is, az utazási terv Európa-tér­­képén. Bulgária: Tengerparti üdü­lés, a turisták a primorszkói ifjúsági táborban laknak és meglátogatják Várnát is. Csehszlovákia: Majdnem minden nagyobb városát fel­keresik az Express-turisták. Külön utazásokat szerveznek a Magas-Tátrába. Tavaly már bevált, s az idén is meghirde­tik a két országot összekapcso­ló útvonalat: Prága—Varsó, Prága—Berlin, Prága—Drez­da céllal. Három várost érint a Pozsony—Brno—Bécs útvo­nal. Tárgyalások folynak egy esetleges Prága—Bécs útról is. Jugoszlávia: Az adriai­ ten­gerpart a végcél, de az út so­rán Belgrádot és Szarajevót is érintik a turisták. Tervezik a Dubrovnik—Rimini (Olaszor­szág) útvonalat is. Lengyelország, Varsó, Krak­kó és a tengerparti városok vannak a központban. Magyar fiatalok látogatnak majd a Mazuri-tavakhoz is, valamint magas-tátrai üdülőhelyekre. Ha megvalósul, az új esztendő új útvonala lesz a Moszkva— Leningrád irány varsói meg­hosszabbítása, amelynek során a lengyel fővárosban is időz­nének a fiatalok. NDK: Néhány városnév, mint végcél: Berlin, Lipcse, Weimar, Drezda, Magdeburg, Rostock. És egy új állomás: Greifswald. A gyalogtúra, a hegyek barátai Thüringia és a Szász-Svájc vidékeire látogat­nak el. Románia: Mamaia, a Feke­­­­te-tenger partja a célállomás. | Tervbe vették egy erdélyi út-­­ irány szervezését is. Szovjetunió: Moszkva, Le- | ningrád, Kijev, Riga, Volga­ | (Folytatás a 3. oldalon.) | Kotroczó István felvétele. ^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiuiiitiiMiiiiiiiiiiiiiiiiimmiim űrhajós köszönti olvasóinkat Borisz Jegorov, a Szov­jetunió Hőse, a Koz­mosz-brigád tagja, leg­jobb kívánságait küldi az új esztendő alkalmá­ból a Magyar Ifjúság olvasóinak riiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiimitiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiimimiiiiiiimimiiiiiiiiiitiittiiiiiimim Ki hogyan kezdi az új évet? Szathmáry Ferenc, a Borsodi Vegyikombinát KISZ-titkára — Itt nálunk, Kazincbarci­kán, az 1965-ös évben újabb előrelépést szeretnénk tenni­­az ifjúsági szervezet munká­jában. A KISZ kongresszusá­nak akció­programját „fe­lbontjuk” alapszervezeti szintre, hogy mindenki vilá­­­gosan lássa, mi a teendője. A kongresszus szellemében hosszabb lejáratú szerződést­­akarunk kötni, amelyek a beruházások egész folya­matára szólnak. Javítani sze­retnénk a szervezettséget is, a hozzánk érkező kivitelező vállalatok között. Jelenleg hét kivitelező vállalati alap­szervezet működik nálunk, de a KISZ-munka területén akad még elég kívánnivaló. Működik Kazincbarcikán kéthetenként egy filmklub, amely eléggé népszerű. Azt tervezzük, hogy ezt a klu­bot a munkásszállásokon is megszervezzük. Így bizonyá­ra több fiatalt tudunk be­kapcsolni a kulturális mun­kába, hiszen munka után a lakóhelyén valamennyit meg­találjuk és ott a helyszí­nen sokkal könnyebb ösz­­szehozni őket különböző programokra. Kurucz Antal — Az új esztendőre össze­állítottam egy ízletes és kü­lönlegesnek mondható me­nüt, amellyel többször is szeretném meglepni majd vendégeinket a Balatonföld­­vári üdülőben. Ezennel át­nyújtom a receptet: Előétel: hússaláta konyhafőnök mód­ra, Hozzávalók: főtt marha­hús, paradicsompüré, nyáron friss paradicsom, karikára vágott uborka, kapri­ bogyó, töröttbors, só, finomra vágott hagyma, zöld vagy ecetes paprika, étolaj, citromlé, mustár, worschester-szósz. Kellemes, finom és vitamin­­­as előétel. Mandulával töl­tött csirke. A tisztított csirke mellét a következő töltelék­kel töltjük meg: tejbe áz­tatott zsemle, vaj, egész to­jás, szerecsendió, petrezse­lyem, só, mandula nagyobb darabokra vágva, tejszín­hab. A tölteléket jól ösz­­szedolgozzuk, majd a csirke megtöltése után sütőbe he­lyezzük, zsírral jól meglo­csoljuk. Körítésnek tálal­ható hozzá burgonyafánk, vagy rizs. Tenkes palacsin­ta. Egy golyó vaniliafagy­­laltot az elkészített pala­csintába helyezünk, majd csokoládémasszával leönt­jük. A tál szélét körbe vastagon beszórjuk porcu­korral, erre rumot öntünk, és tálaláskor a rumot meg­gyújtjuk. Mindenki otthon, is elkészítheti az előbbiekben felsorolt ételeket. Dr. Gajdócsi István — Az 1965-ös évet tulaj­donképpen év végi teendők­kel kezdem. Az elmúlt év járásunk területén elég sok komplikációt okozott. Aszály volt és egyéb más természeti csapás is alaposan próbára tette a termelőszövetkezetek tagságát és vezetőit. Ez bi­zony kihatással volt a ter­mésre, a jövedelemre is. Most tartjuk a zárszámadó közgyűléseket és örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy a já­rásunk területén levő 48 termelőszövetkezet közül egy sem mérleghiányos. A bajai járásban az egy termelőszö­vetkezeti tagra eső jövede­lem 14—14 ezer forint, ami nerre mondható rossznak, kü­lönösen az előzőkben említett okok miatt. Magam is járom az új esztendőben a terme­lőszövetkezeteket, részt ve­szek néhány közgyűlésen, s amennyire erőmből telik, igyekszem segíteni járásunk, tsz­eit, hogy az új évben még sikeresebben dolgozhassanak. Az- Egész nyáron férjemmel, Kovács Bélával, aki szintén az Operaház tagja, azon töp­rengtünk, milyen nevet ad­nánk, ha lányunk, vagy ha fiunk születne. S persze, ar­ról is beszélgettünk, hogy az lenne a legjobb, ha kisba­bánk a tavasz végén, nyár elején születne. Rengeteg név között válogattunk, hogy me­lyik illik legjobban a Kovács névhez, s a végén abban ma­radtunk, hogy ha lány lesz, Adélnak, ha fiú, férjem után Bélának nevezzük. Akkor még csak beszélgettünk, de most már valóban gyermeket várok. Januárban még tánco­lok, aztán egy időre búcsút mondok a színpadnak. Min­dennél többet ér ez nekem, bármilyen nagysikerű premi­ernél, külföldi turnénál. Csa­ládias körülmények között nőttem fel, s már most arra gondolok, hogy milyen ked­ves lesz majd, ha az én gyermekem is ott ül az Ope­raházban, nézi előadásunkat, s boldogan mondja a szom­szédjának: „Ott táncol anyu­kám!” Horváth Ede, a Wilhelm Pieck Járműipari Művek vezérigazgatója — Az 1964. évi tervtelje­sítés után a következő fel­adatokat tartom szükséges­nek megoldani az 1965-ös év­ben. 1. Első és legfontosabb az 1965. évi népgazdasági terv maradéktalan teljesíté­se. Az exportra gyártott tartalékalkatrészeket és a belkereskedelmet illetően kü­lönös gonddal kezeljük a kooperációs tételeket, tehát azokat, amelyekkel más gyár tervteljesítését, illetve fon­tos népgazdasági beruházá­sok elkészítését segítjük elő. 2. A népgazdasági terv minőségi , mutatóinak to­vábbi javítása, önköltség­­csökkentés, a termelékeny­ség növelése, a gyártmá­nyok minőségi előállítása, a minőségen belül nagyobb súlyt helyezni a konstruk­ciók további javítására. 3. A vállalat távlati fejlesz­tésében szereplő tételek gondos előkészítése, az egyes részhatáridők betartása.­­ Az 1965-ös évben nagy gondot kívánok fordítani üzemszervezési, gyártáster­vezési intézkedésekre. A vál­lalat rendelkezésére bocsá­tott eszközök legcélszerűbb felhasználásával javítani kí­vánjuk a dolgozók munkakö­rülményeit. Laczkó János, a rozsályi általános iskola igazgatója — A pedagógusnak az új év tulajdonképpen az év közepe. Mi tehát nem kezdjük, hanem folytatjuk a munkát, a szilveszter „fá­radalmainak” kipihenése után. Január 4-én adjuk be a jövő évre vonatkozó népművelési munkatervet, s annak első pontját mind­járt meg is kell valósíta­nunk, mert 10-én kerül sor községünkben az erdőháti körzeti kulturális sereg­szemlére. Kilenc falu leg­jobbjai gyűlnek össze ná­lunk, s mérik össze tu­dásukat színjátszásban, né­pi táncban, szavalásban, mesemondásban, s megvív­nak a körzet legjobbja címért az énekkarok, ze­nekarok, sőt, szóló hang­szeresek is. A körzeti se­regszemle legjobbjai 30-án, a járás székhelyén, Csen­­gerben mutatják be tudá­sukat. Közben természete­sen folyik a tanítás, s mi­után végeztem a helybeli cigány kultúr­együttes napi próbáival, még időt kell szakítanom a sportnak is. A súlyemelők és a röplab­­dázók a megyei bajnokság­ban szerepelnek, az asztali­­teniszezők és a sakkozók a járási bajnokságban indul­nak, s mindezekkel pár­huzamosan részt veszünk a téli spartakiádok valameny­­nyi számában. Végül pe­dig szorgalmasan építjük a kettős tekepályát Az új év mindig nagy fogadalmakkal kezdődik. Fo­gadalmakkal és reményekkel. Év végén aztán számadást végzünk, mit váltottunk valóra elhatározásunkból. A Magyar Ifjúság szerkesztősége arra a kérdésre keresett választ: ki milyen elhatározással kezdi az új esztendőt? szakács a bajai járási tanács elnöke Orosz Adél az Operaház magántáncosa

Next