Magyar Ifjúság, 1965. július-december (9. évfolyam, 27-53. szám)

1965-07-03 / 27. szám

J/, JÖVŐ HETI SZÁMOM12 OLDAL BUDAPEST1965 JUL -5 A TARTALOMBÓL: csillagos ösvényeken HOL PIHEN DZSINGISZ KÁN? - ISMÉT A COSA NOSTRÁRÓL A LÁTHATATLAN ELLENFÉL - SZTÁROK EGYMÁS ELLEN VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK / MAGYAR IFJÚSÁG A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA ( ÁRA: 1­0 Ft. EGYNAPI JÖVEDELMET A 10200-AS CSEKKRE Az elmúlt héten hangzott el a KISZ KB Intéző bizott­ságának felhívása a magyar fiatalokhoz, azzal a céllal, hogy hatékonyan kapcsolód­janak be az árvízkárok hely­­reállításába. Bár még ag­gódva hallgatjuk a déli Du­­na-szakasz jelentéseit, jó ér­zéssel vesszük tudomásul, hogy nemcsak a gátakon, ha­nem szerte az országban, szemmel tartják a százna­pos küzdelmet a vízzel. Táv­iratok sokasága érkezett a központi bizottsághoz, fel­ajánlások születtek úgyszól­ván valamennyi munkakör­ben dolgozó fiatalok között. A Vasutas Ifjúsági Béketalál­kozó résztvevői az építő­anyag-szállításban akarnak gyors segítséget adni, több iparitanuló-intézet pedig két­kezi munkát ajánlott fel. Az Iparterv I. számú irodájá­ban dolgozó fiatalok 100 ezer forintos tervezői munkát vállaltak, s azt, hogy a kivi­telezésben a művezetők is a soraikból kerülnek ki. A 42. számú Építőipari Vállalat KISZ-esei elhatározták, hogy szabad szombatokon és va­sárnapokon három házat építenek fel az árvíz sújtotta, területen. Rohambrigádokat az anyagmentésre Ezek a tények megerősítik az intéző bizottság kérését. I reálissá teszik azt a számítást, hogy alapozni lehet a fiata­lok megértő segítségére. En­nek a jegyében tanácskoztak a múlt héten a megyei KISZ- titkárok is — Misi Sándor, a KISZ KB osztályvezetője volt az előadó —, ahol a se­gítés módját, lehetőségeit be­szélték meg. Javaslat született, hogy az ár levonulásával egyidejűleg a gyors anyagmentésre szer­vezzenek rohambrigádokat a fiatalok. Hiszen csupán a gá­takon elhelyezett homokzsá­kok értéke több mint 60 mil­lió forint! Az anyag összegyűj­tése elsősorban a KISZ-is­­tákra és az úttörőkre vár. Gyors munkát igényelne a beépített terméskő egy ré­szének megmentése, felhasz­nálása , éppen az újjáépí­tendő lakásokba. A helyreállítás meggyorsí­tásához rendkívül fontos az építőanyag előkészítése, szál­lítása. Az ebben, az iparág­ban dolgozó fiatalok tudná­nak segíteni, a jó anyagelőké­szítéssel, a gyors­­szállítással, vasárnapi műszakokkal. Ha például az építőipar 60 ezer fiatalja csupán egy társadal­mi munkaórát dolgozik az árvízkárosultakért — óránként 50 forintos termelési értéket számítva —, akkor már há­rommillió forintos nagyság­­rendű segítésről van szó, ami viszont 25 kétszobás családi ház felépítésével egyenértékű. Elfogadták azt a javaslatot is, ami az országos összefo­gáshoz azzal szeretné köze­­lebb hozni az ifjúságot, hogy minden egyes fiatalnak ta­nácsolja: egynapi jövedel­mét ajánlja fel az árvíz­károsultaknak. A sok irányú segíteni akarás ismeretében született az a javaslat is, hogy minden KISZ-szervezet indítson legalább egy tár­sadalmi munkaakciót, egy kulturális és sportrendez­vényt, amelynek bevételét a 10 200-as számú csekkre fi­zetik be. Táborozok vasárnapi műszakja A lapok hírrovatában nap mint nap olvashatunk arról, hogy különböző együttesek, sportegyesületek bővítik ki programjukat egy-egy árvíz­­rendezvénnyel. De mit te­hetnek az árvízkárosultakért az építőtáborok fiataljai? Őket arra kérik meg, hogy egy vasárnapi műszakot dol­gozzanak ennek a nemes cél­nak az érdekében, együtt a gazdasági KISZ-szervezetek ifjúságával, hiszen ezzel is több mint egymillió forintot tudnának adni.­­Ha azt nem is számítjuk, hogy a munka a mezőgazdaságot is segíti a nagy torlódások időszaká­ban.) A helytállás, amiről oly sok szó esett az ár legválsá­gosabb napjaiban, most te­hát másképpen nyilvánul meg. Például úgy, hogy az egyes károsult családokat KISZ- szervezetek, honvédségi ala­kulatok, szocialista brigádok veszik pártfogásukba. A leg­általánosabban pedig úgy, hogy minden egyes fiatal becsületesen végzi a maga munkáját, hogy az országot ért károk a második félév tervfeladatait már ne hát­ráltassák. Répcelakon már megkezdődött az építés Ú­J BOLGÁR FELFEDEZÉS RADIOAKTÍV ARANY Több mint egy évet dolgozott Ivan Karaivanov mérnök, a Bol­gár Tudományos Akadémia Fizi­kai Intézet radiovegyészeti és izo­tópokat előállító laboratóriumá­nak dolgozója, míg sikerült egy készüléket szerkesztenie, melyen ha áthalad a reaktorban aktivi­zált közönséges arany, gyógyha­tású radioaktív kolb­át válik be­lőle. Míg a régi módszernél az or­vosi, gyógyhatású arany nyerésé­hez szükséges minden műveletet kézi erővel végeztek, Karaivanov mérnök készüléke megjavította a technológiát és jelentősen meg­könnyítette a munkafolyamatot. A kézi műveletek egy része feles­legessé válik és a jól záródó készü­lék teljesen veszélytelenné teszi a dolgozók munkáját. Másrészt az új módszer biztosítja az arany egészen steril megmunkálását, ami pedig megjavítja hatásfokát. Miután sikerült előállítani az el­ső bolgár kolloid radioaktív ara­nyat és a kollektíva gondosan el­lenőrizte sajátságait, kipróbálták a gyógyászati gyakorlatban is. Általa intéztek támadást a halá­los veszélyt jelentő rákos dagana­tok ellen. Az eredmény minden várakozást felülmúlt A bolgár kolloid radioaktív alany nemcsak egyenlő gyógyászati hatás tekin­tetében a külföld­ről importálttal, de van egy másik előnye is: 15- szörösen gyengébben hatol be a vérbe és ilyen módon csökkenti a toxinok befolyását. A IX. Világifjúsági Találkozó előkészítő bizottságának közleménye A IX. Világifjúsági Találkozó Nemzetközi Előkészítő Bizottságá­nak Adandó Bizottsá­ga június 25-én köz­leményt adott ki, mely­ben megállapítja, hogy „1965. június 19-én sú­lyos események zajlot­tak le Algírban. A IX. VIT Nemzetközi Előké­szítő Bizottságának Ál­landó Bizottsága anél­kül, hogy be akarna avatkozni az algériai állam belügyeibe, nem maradhat közömbös azon eseményekkel szemben, amelyek le­zajlanak Algírban, a VIT színhelyén”. A köz­lemény utal arra, hogy az algériai nemzeti VIT előkészítő bizott­ság június 19-ig a ba­rátság, a szolidaritás és a kölcsönös bizalom szellemében dolgozott együtt az állandó bi­zottság tagjaival, de az események óta nem tud­ja zavartalanul foly­tatni munkáját. „Jú­nius 19 óta a nemzet­közi előkészítő bizott­ság állandó bizottsá­gának tagjai is el van­nak zárva a külvilág­tól, nem tudnak közvet­len kapcsolatot terem­teni országaikkal. Eb­ben a helyzetben — állapítja meg a köz­lemény — az állandó bizottság képtelen foly­tatni a VIT előkészí­tő munkáját.” A közlemény kiadá­sával egy időben az állandó bizottság meg——­­­ bízta néhány tagját, hogy a kialakult hely­zet tanulmányozása után tegyen javaslatot a nem­zetközi előkészítő köz­gyűlés összehívására, amely dönteni hivatott a VIT további sorsáról. Lapzártáig újabb hír a nemzetközi előkészítő közgyűlés összehívásáról nem érkezett. TÁVIRATOK „Mi, a kazincbarci­kai 112-es Ipari Ta­nuló Intézet II. éves kőművestanulói: Berek­­szászi Miklós, Bakk Gyula, Dávid István, Barna Tibor és Majo­ros Miklós jelentke­zünk az árvízkárok helyreállítására szerve­zendő építőtáborba.” A Mátészalkai „Ba­ross László” Mezőgaz­dasági Technikum KISZ-esei elhatározták, hogy az árvíz sújtotta te­rületek lakosságának anyagi megsegítésére mozgalmat indítanak. Személyenként nyári keresetüknek egynapi átlagát eljuttatják az árvízkárosultaknak. Fel­hívják az ország többi középiskolás tanulóját is példájuk követésére. Szabad időtől a művészetig A Hotel Ifjúság halljában öten üljük körül az egyik asztalt. A vendégek, akikkel a ma­gyar fiatalok kulturális tevékenységéről, a szabad­idő kihasználásáról és országuk fiatal­jainak kulturális életéről beszélgetünk, dicsé­rik Budapestet. Oleg Popcov, a Komszomol KB osztályvezető-helyettese, Vladimír Tok­­mány a megyei Komszomol-titkár, Félix Kuznyecov író, kritikus, a Szovjet Írószö­vetség tagja, a Szovjet Rádió ifjúsági osztá­lyának vezetője és Andrej Jakovlev festőmű­vész, a KISZ Központi Bizottságának meghí­vására érkeztek kéthetes magyarországi lá­togatásra. Vendégeink szavaiból érződik az őszinte érdeklődés, hogy minél teljesebb képet kap­janak a magyar ifjúság életéről, különösen a hivatásos és amatőr művészeti csoportok te­vékenységéről, a tanulásról, a szabad idő he­lyes felhasználásáról. Elismeréssel említenek egy sor magyarországi kezdeményezést, mely­ben igen sok fiatal vett részt és szinte az egész ország közvéleményének érdeklődését is felkeltették. Ezek között említették a tele­vízió „Ki mit tud?”, a „Ki minek a mestere?” vetélkedőjét. Az öntevékeny kultúrcsoportok közül tetszésüket legjobban a KISZ Központi Művészegyüttes és a pécsi Bóbita-együttes nyerte meg. Véleményük szerint ezek az együttesek olyan magas színvonalat képvisel­nek, hogy náluk már szinte eltűnik a határ az amatőr és a hivatásos művészet között. A Szovjetunióban is általános probléma a szabad idő helyes kihasználása. Erre termé­szetesen semmiféle sablont nem lehet meg­szerkeszteni, de az ifjúsági szervezetek, a társadalmi szervezetek célszerű és vonzó programjai segítséget nyújthatnak a fiatalok­nak abban, hogy a munka utáni szabad időt hasznosan, minél értelmesebben töltsék el. V.J. Aratják őszi árpát Aratják az őszi árpát az izsáki állami gazdaságban. A közeli szőlőből ideballag S. Tóth Mihály munkacsapat-ve­zető, hogy részese legyen a nagy pillanatnak. Tenyerében morzsolgatja az érett kalászt, vizsgálja, majd elégedetten bó­lint. Az országúton kertekbe igyekvő asszony-brigád kere­kezik. Leállítják gépeiket, s csendesen szemlélik a kombájn munkáját. Jó közepes, tizen­hat-tizenhét mázsás termést várnak az Izsákiak, de azért aggódva lesik az üzemegység vezetőt, aki a kombájn után lépegetve a szemveszteséget vizsgálja. Csupán pár szem gyűlik össze a tenyerében, nem lakna jól belőle egy galamb sem. Az asszonyok körülállják, kinek-kinek jut belőle egy-egy szem, ettől aztán megnyugod­nak, s továbbkerekeznek. Kotroczó István felv. VIT TÁRGYSORS­JÁTÉK NYEREMÉ­NYEINEK HÚZÁSA 1965. JÚLIUS 11-ÉN VASÁRNAP délelőtt 10 órakor kezdődik a MEDOSZ Móricz Zsigmond Kultúrotthonában, Budapest VI. ker.,­­ Jókai u. 2—4. sz. A belépés díjtalan. FIGYELEM! A Magyar Ifjúság 28-as száma közli a VIT- tárgysorsjáték teljes nyeremény-­­ listáját. EZÉRT A LAP JÚLIUS 12-ÉN HÉTFŐN JELENIK MEG. A G­ÓL­YA akarok enni Megismerni azt, aki „gólya” akar lenni, vagyis első éves egyetemista. Tétován keresi a kijelölt tantermet, néha el is téved a zeg­zugos egyetemi folyosókon. És nagyon izgul... A héten fiatalok ezrei felvételiztek, pályázták meg a 15 ezer nappali tagozatú helyet, körülbelül ugyanennyi helyet az esti tagozatokon. Írásbeli dolgozat-h­assan­dődtek a vizsgák és a feszült koncentrálás is után nagyokat lélegzenek a levegőn. A téma: mit írtak és hogyan. Mert a veszély, a fő bubás — a dolgozó,­­ felejtett helyesírási hiba. A szubjektivizmustól m most már senki sem fél, hiszen a dolgozatokat csak sorszám­mal kellett ellátni, ami az ítéletet pártatlanná teszi. "Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészettu­dományi karán, ahol fenti képünk készült, több mint háromszáz jövendő elsőévest választanak ki a majd kétezer jelentkezőből. Érthető hát a drukk, az izgatott várakozás. Valaminek premierje is van az idei felvételi vizsga­­időszakban. Mint már arról hírt adtunk, a műszaki egyetemeken központilag kiadott matematika és fizika tételeket oldatnak meg a jelentkezőkkel. Mivel a fel­vételhez szükséges húsz pontból tizet a középiskolai eredménnyel hoznak a vizsgára és további öt pontot központilag kiadott tétel megoldásával lehet szerezni, mindössze öt pont megszerzését határozhatják meg szubjektív körülmények. ,Mekxi­m * f / . :U: .:-s fM■ NÉi & smsm. .. ■ A... 1 au msem fitmm Vizsgafellépés előtt az Állami Balettintézetben ÁGOSTON ISTVÁN FELVÉTELE

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék