Magyar Ifjúság, 1971. január-április (15. évfolyam, 1-18. szám)

1971-03-05 / 10. szám

UTÓSZÓ A MAGYAR RÁDIÓ JAZZHETÉHEZ Az első szó legyen a dicsé­reté: kitűnő gondolat volt megszervezni a Magyar Rádió Jazzhetét. Egy létező s egyre jobban terebélyesedő tömeg­igény találkozott itt a jó mű­sort készíteni akaró szerkesz­tők elgondolásával. A rangos jazznek ma már igen sok ra­jongója van nálunk, s ez az egyhetes eseménysorozat nem­csak a régebbi jazzbará­­toknak adott élményt, hanem minden bizonnyal sok új hí­vet is szerzett ennek a rend­kívül szórakoztató, sokrétű és mindig megújulni képes mu­zsikának. Öt városban — Budapesten, Miskolcon, Szegeden, Ceglé­den, Székesfehérvárott ), vál­tozatos helyszíneken (rádió­stúdióban, az Erkel Színház­ban, a Benkó Dixieland Klub­ban például) s mindig élőben hangzott el a hét koncert; külföldi rádiók, szólisták és együttesek (az itthoniakkal együtt összesen huszonhét kü­lönböző összetételű, létszámú zenekar) működtek közre. Ilyen értelemben is a Rádió eddigi legnagyobb vállalkozá­sa volt jazz-téren ez a kezde­ményezés. Jó volt, hogy a kitűnő kül­földi együttesek és szólisták révén kicsit felmérhettük, mit ér mellettük a magyar élgár­da. S jó volt, hogy e felmérés alapján nincs szégyenkezni valónk: bármely jazzstílus­­ban találunk színvonalas ha­zai képviselőket is. Jó volt lát­ni a zsúfolásig megtelt hang­versenytermekben a túlnyo­mó többségben fiatal közönsé­get, s jó volt érezni, hogy ér­tően hallgatják a produkció­kat. A rendezés, a szervezés, a műsorlebonyolítás néhány zökkenőjét is feledtetni tud­ták ezek a kellemes élmények. S különösen örültünk, hogy a fiatal magyar együttesek (Ba­­loghék, a Hulin-trió, Barta­­láék, a Benkó-együttes, Win­­kelmayerék, Gallusz György együttese) jól szerepeltek. Sőt, az is kiderült, hogy a vi­dékiek csak földrajzilag szá­mítanak „vidékieknek”, mert zeneileg nincsenek távolságok a főváros és a vidék között. Képeinken a Jazzhét néhány kiemelkedő szereplőjét mutat­juk be. T. T. PEGE ALADÁR és ART FARMER DR. HOMN ISTVÁN BRONISLAW LUCHANEK (Lengyelország) ACKER BILK­ O­ JIRY STIVIN (Csehszlovákia) (Fotó: Diner) KÖNYV Urbán Gyula: Apokrif krónika Nem a kritikában szokásos, mindenáron való rokonítás mondat­ja velem, de U­rbán Gyula valóban szem­mel láthatóan kötődik több elődhöz is. Versei­ben gyakran egészen közvetlen módon lehet tetten érni Babits, Kosz­tolányi, József Attila vagy éppen Juhász Fe­renc hatását. Sajnos kitolódott az írói-költői kamaszkor, s ez nemcsak abban nyil­vánul meg, hogy negy­­venöt-ötven éves írókat fiatalnak tart az irodal­mi köztudat, hanem ab­ban is, hogy az első versesköteteket huszon­nyolc-harminc évesen tarthatják csak kezük­ben a költők, szinte megállapodott család­apa korukban, amikor többnyire már mi sem áll távolabb tőlük, mint a kamaszos nagyot aka­rás, a „húsz esztendőm hatalom, húsz eszten­dőm eladom” hetykesé­ge s őszinte lendülete. Az Apokrif krónika azt bizonyítja, hogy O Orbán Gyula tehetséges és gondolatgazdag, ő sem kamasz költő. Szemlélődő és meditativ é s éppen ez a tulaj­donsága teszi kissé mo­notonná első kötetét. Valódi egyéniségét leg­jobban tömör négy­­nyolcsorosaiból érezni ki, mint például a kő né­hány sorából is: „Hogy megmaradjak, kővé­­ változtattam magam. / S lettem tisztább, sze­gényebb. / Mindennek ára van. / Egy kéz ma­tat a földön. / Nem vág­ta körmeit. / Meglel. Fölméri sorsom,­­ s egy homloknak röpít ” Hosszabb verseiben, furcsa mód, saját ké­pei mintha megrészegí­tenék, ilyenkor képet képre halmoz. Erényeinek s hibái­nak szinte gyűjteménye a címadó hosszabb vers, a bibliai témájú Apok­rif krónika. Dicséretére mondom azonban a költőnek, hogy abban a korban, amikor nem „divat” a kötött, rímes vers, G mer klasz­­szikus hangvételben ír­ni, s ha átütnek is so­rain a mesterek, nem akármilyen mesterek hatásáról van szó. Kicsit megkésve ad­ták ki ezt a kötet is. A Kozmosz az Apokrif krónikával kezdte új, elsőkönyves verssoroza­tát. Dicséretes vállalko­zás. Talán segít leküz­deni a fiatalokat szo­rongató időelcsúszást.­­köves­Rákoshegyen, a vasútállomás mögött, a Szabadság út és a Ba­ross utca sarkán áll a település talán egyetlen emeletes épülete. A földszintjén üzletek, az emele­ten a Rákoshegyi Művelődési Klub működik. A hosszú, kanyar­gós függőfolyosó végén kétszár­­nyú ajtó, rajta kézzel festett táb­la: „XV11 2 KISZ. Belépés tag­könyvvel. Felvétel itt. Vezetőség.” Rövid előszoba, három ajtó, az egyik mögül zene harsog. Benyi­tunk. Egy közepes nagyságú te­remben (mint később kiderült, 6X12 m) húsz-harminc fiatal (inkább innen a húszok), aszta­­lifocizók, asztali rex — és a har­sogó zene forrása: egy magnó. A KISZ-titkárt keressük. Kis za­var. — Az már vagy három hó­napja nincs — mondják —, de itt van a klubvezető. A 35—40 év közötti férfi a klub adminisztrációját intézi: tagdíjbeszedés, tagkönyvek kiál­lítása. Vöröshegyi Zoltán október 15-e óta vezeti az ifjúsági klubot. — Ebbe a helyiségbe mindig jártak a fiatalok, de verekedések és más botrányok miatt többet volt zárva, mint nyitva. Erről az időről Mackó többet tud, ő már akkor is idejárt — mondja. Mackó, azaz Mendelényi János, jól megtermett, szakállas fiatal­ember. — Rákoshegyen nincs más hely, ahová a fiatalság szórakoz­ni mehetne. Ha mi, ötven-hat­­vanan elmennénk Keresztúrra vagy Lőrincre, abból biztosan ve­rekedés lenne. Régebben ez is „veszedelmes hely” volt, aki nem tudott verekedni, jobb, ha fel sem jött. Olyanok jártak ide, akik egy karate ütéssel letörték az asztal sarkát. Volt itt egy ré­gi, rossz zongora — azt is ilyen karate ütésekkel verték szét. Az­tán a társaság „duhaj része” le­kopott, mi pedig „megjavultunk” és rendet tartunk itt — meséli. — Már közel 60 tagja van az ifjúsági klubnak — folytatja a klubvezető —, de ebbe az egyet­len helyiségbe több tagot nem tudunk felvenni. Ha szombaton­ként táncot rendezünk, a 120— 150 embertől mozdulni sem le­het. — Úgy hallottuk, gyenge az épület födéme, ezért tilos a tánc. — Az én szakállamra táncol­nak, de mit lehet csinálni? Ha nagyon reng a padló, szünetet tartunk. — Milyen más programok van­nak még a klubban? — Azelőtt csak pingpong volt, most vannak műsorok, filmvetí­tések, ismeretterjesztő előadá­sok. Amióta az új klubvezető itt van, hoztak játékokat — mondja Sipos László. — Jó lenne közös kirándulást vagy mozilátogatást is szervezni. — Szóltatok már a klubvezető­nek? Egymásra nézegetnek. — Hát... csak egymás között beszéltünk róla ... — Az­ ósdi filmek helyett, amiket mindenki látott már a moziban, jobbak lennének tudo­mányos filmek, például a ten­ger alatti kutatásról — szól köz­be egy pattanásos fiú. — Nagyobb helyiség kellene, ahová zenekart lehetne hívni és többen is jöhetnének — tüzel egy szemüveges lány. — Szó volt arról, hogy az ál­lomásnál a vasutasok kultúrter­mét kibérlik ... odaígérték az óvoda egyik helyiségét ... a lányiskolában is lehetne... — szinte egymás szavába vágnak. Hiába áll tv a sarokban, hete­kig nem nyitják ki, mert egy helyiségben nem lehet egyszerre játszani, zenét hallgatni és tv-t nézni. Ismét a helyiségprobléma. A fiúk szívesen barkácsolnának berendezési és dísztárgyakat, de nincs hol, és nincs is hová ten­ni. Bármiről kezdünk beszélni, a második mondat után a hely­hiánynál lyukadunk ki. A fia­talok össze akarnak jönni, és időnként táncolni is akarnak. Mi lesz, ha egyszer mégis leszakad az a bauxitbeton födém? * * « Riportunk elkészítése után hal­lottuk a hírt, hogy a XVII. ke­rületi Tanács Végrehajtó Bizott­sága határozatot hozott: a negye­dik ötéves tervben új épületet emelnek Rákoshegyen, amely al­kalmas lesz ifjúsági klubnak. Dékány István A napokban jelent meg a hanglemezboltok kira­katában Koós János első nagylemeze. A lemezen tizennégy dal szerepel, kü­lönböző stílusú és hang­vételű melódiák. Ez alka­lommal mutatkozik be Koós zeneszerzőként is, a „Napsugár” című szám­mal. - Hogyan született ez a dal? - Egy szép nyári napon az Express zenekar tag­jaival vitorláztunk a Bala­tonon. Jó szelünk volt, csak úgy száguldott a hajó. Én fütyörésztem egy melódiát, Sólymos Tóni pedig szöveget próbálga­tott hozzá. Mire a délutá­ni előadásra indultunk, nagyjából kész volt a „Napsugár” című szám. Hát ilyen könnyű zene­szerzőnek lenni. Az ihlet­hez nem kell más, mint egy vitorlás, egy kis víz és egy kis napsütés... - Rengeteg fellépés, rá­dió- és lemezfelvétel, ér­dekes találkozások, sok külföldi utazás után me­lyik az az élménye, amire a legszívesebben emléke­zik? - Nincs egy „legna­gyobb” élményem, de van néhány, amit szívesen fel­idézek: amikor először jártam a Sixtus-kápolnában; amikor repülőgépről megpillantottam Rio de Janeirót; amikor kétszer egymás után megnyertem az első díjat a táncdalfesztiválon; és amikor kétszer egy­más után bajnokságot nyert a Fradi... - Kellemetlen emlékek? - Amikor visszautasítot­ták az olasz útlevelemet; amikor más elfoglaltsá­gom miatt majdnem más utazott helyettem Rióba; amikor eltört a kezem, és egy hétig nem tudtam énekelni a balatoni mű­sorban; és amikor kétszer egy­más után bajnokságot nyert a Dózsa ...­­ Nagylemeze borítóján „tenyerén tartja” barátait, az Express zenekar tag­jait. Mi a véleménye a ba­rátságról? - Úgy érzem, a barát­ság az egyik legfontosabb emberi érzés. Nagyon üres lehet annak az élete, aki barátok nélkül él. Mi a fiúkkal évek óta együtt szerepelünk, fontosabb problémákban közösen döntünk. A nagylemez da­lait nagyrészt ők hangsze­relték, és természetesen ők is kísérnek. A kölcsö­nös barátság képes arra, hogy törpékből óriásokká nevelje az embereket, mint ahogyan azt címadó dalunkban, a „Gulliver és a hat törpé”-ben - egy kicsit talán magunkról is - elmeséljük. - Legnagyobb vágya? - Az, hogy „arany" le­gyen a nagylemez, és hogy ezután bará­taim tartsanak en­gem a tenyerü­kön ... na persze egy következő le­mezborítón ... Csenterics Ágnes iiiis­tgit ... pld. Pogány Frigyes: RÓMA A képzőművészetek kedvelőinek ajánljuk: ... pld. ERMITÁZS II. kötet (Album) - - 250,- Ft Francia festészet a XIX. és XX. században. ...pld. EGRI CSILLAGOK Szász Endre grafikái (Album) - - - - 105,- Ft ...pld. Lützerer, H.: ABSZTRAKT FESTÉ­SZET (Számos kép) - - - - 70,- Ft ... pld. Lyka Károly: VÁNDORLÁSAIM A MŰVÉSZET KÖRUL - - - - 69,- Ft ... pld. MAGYAR FESTÉSZET A XIX. SZÁZADBAN (Album) - - - 178,- Ft ... pld. Pogány Frigyes: PÁRIZS Építészet, műemlékek - - - 76,- Ft Építészet, műemlékek - - - 114,- Ft A felsorolt művek egyenként is megrendelhetők. 100,- Ft felett portó- és költségmentes szállítást, 160,- Ft felett négyhavi részletfizetési kedvez­ményt biztosítunk egyéni vásárlóinknak. Kérjük a hirdetést a kívánt példányszám fel­tüntetésével kitöltve kivágni, és bélyeggel ellátott szabványborítékban címünkre feladni szívesked­jék. címünk: KÖNYVES - POSTÁN Budapest 4. Postafiók 103. MEGRENDELŐ NEVE:...................................... PONTOS CÍME: SZEMÉLYI IG. SZÁMA: . . . (Csak részletrendelés esetén) MAGYAR IFJÚSÁG1371/10

Next