Magyar Ifjúság, 1971. január-április (15. évfolyam, 1-18. szám)
1971-03-05 / 10. szám
UTÓSZÓ A MAGYAR RÁDIÓ JAZZHETÉHEZ Az első szó legyen a dicséreté: kitűnő gondolat volt megszervezni a Magyar Rádió Jazzhetét. Egy létező s egyre jobban terebélyesedő tömegigény találkozott itt a jó műsort készíteni akaró szerkesztők elgondolásával. A rangos jazznek ma már igen sok rajongója van nálunk, s ez az egyhetes eseménysorozat nemcsak a régebbi jazzbarátoknak adott élményt, hanem minden bizonnyal sok új hívet is szerzett ennek a rendkívül szórakoztató, sokrétű és mindig megújulni képes muzsikának. Öt városban — Budapesten, Miskolcon, Szegeden, Cegléden, Székesfehérvárott ), változatos helyszíneken (rádióstúdióban, az Erkel Színházban, a Benkó Dixieland Klubban például) s mindig élőben hangzott el a hét koncert; külföldi rádiók, szólisták és együttesek (az itthoniakkal együtt összesen huszonhét különböző összetételű, létszámú zenekar) működtek közre. Ilyen értelemben is a Rádió eddigi legnagyobb vállalkozása volt jazz-téren ez a kezdeményezés. Jó volt, hogy a kitűnő külföldi együttesek és szólisták révén kicsit felmérhettük, mit ér mellettük a magyar élgárda. S jó volt, hogy e felmérés alapján nincs szégyenkezni valónk: bármely jazzstílusban találunk színvonalas hazai képviselőket is. Jó volt látni a zsúfolásig megtelt hangversenytermekben a túlnyomó többségben fiatal közönséget, s jó volt érezni, hogy értően hallgatják a produkciókat. A rendezés, a szervezés, a műsorlebonyolítás néhány zökkenőjét is feledtetni tudták ezek a kellemes élmények. S különösen örültünk, hogy a fiatal magyar együttesek (Baloghék, a Hulin-trió, Bartaláék, a Benkó-együttes, Winkelmayerék, Gallusz György együttese) jól szerepeltek. Sőt, az is kiderült, hogy a vidékiek csak földrajzilag számítanak „vidékieknek”, mert zeneileg nincsenek távolságok a főváros és a vidék között. Képeinken a Jazzhét néhány kiemelkedő szereplőjét mutatjuk be. T. T. PEGE ALADÁR és ART FARMER DR. HOMN ISTVÁN BRONISLAW LUCHANEK (Lengyelország) ACKER BILK O JIRY STIVIN (Csehszlovákia) (Fotó: Diner) KÖNYV Urbán Gyula: Apokrif krónika Nem a kritikában szokásos, mindenáron való rokonítás mondatja velem, de Urbán Gyula valóban szemmel láthatóan kötődik több elődhöz is. Verseiben gyakran egészen közvetlen módon lehet tetten érni Babits, Kosztolányi, József Attila vagy éppen Juhász Ferenc hatását. Sajnos kitolódott az írói-költői kamaszkor, s ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy negyvenöt-ötven éves írókat fiatalnak tart az irodalmi köztudat, hanem abban is, hogy az első versesköteteket huszonnyolc-harminc évesen tarthatják csak kezükben a költők, szinte megállapodott családapa korukban, amikor többnyire már mi sem áll távolabb tőlük, mint a kamaszos nagyot akarás, a „húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom” hetykesége s őszinte lendülete. Az Apokrif krónika azt bizonyítja, hogy O Orbán Gyula tehetséges és gondolatgazdag, ő sem kamasz költő. Szemlélődő és meditativ é s éppen ez a tulajdonsága teszi kissé monotonná első kötetét. Valódi egyéniségét legjobban tömör négynyolcsorosaiból érezni ki, mint például a kő néhány sorából is: „Hogy megmaradjak, kővé változtattam magam. / S lettem tisztább, szegényebb. / Mindennek ára van. / Egy kéz matat a földön. / Nem vágta körmeit. / Meglel. Fölméri sorsom, s egy homloknak röpít ” Hosszabb verseiben, furcsa mód, saját képei mintha megrészegítenék, ilyenkor képet képre halmoz. Erényeinek s hibáinak szinte gyűjteménye a címadó hosszabb vers, a bibliai témájú Apokrif krónika. Dicséretére mondom azonban a költőnek, hogy abban a korban, amikor nem „divat” a kötött, rímes vers, G mer klaszszikus hangvételben írni, s ha átütnek is sorain a mesterek, nem akármilyen mesterek hatásáról van szó. Kicsit megkésve adták ki ezt a kötet is. A Kozmosz az Apokrif krónikával kezdte új, elsőkönyves verssorozatát. Dicséretes vállalkozás. Talán segít leküzdeni a fiatalokat szorongató időelcsúszást.kövesRákoshegyen, a vasútállomás mögött, a Szabadság út és a Baross utca sarkán áll a település talán egyetlen emeletes épülete. A földszintjén üzletek, az emeleten a Rákoshegyi Művelődési Klub működik. A hosszú, kanyargós függőfolyosó végén kétszárnyú ajtó, rajta kézzel festett tábla: „XV11 2 KISZ. Belépés tagkönyvvel. Felvétel itt. Vezetőség.” Rövid előszoba, három ajtó, az egyik mögül zene harsog. Benyitunk. Egy közepes nagyságú teremben (mint később kiderült, 6X12 m) húsz-harminc fiatal (inkább innen a húszok), asztalifocizók, asztali rex — és a harsogó zene forrása: egy magnó. A KISZ-titkárt keressük. Kis zavar. — Az már vagy három hónapja nincs — mondják —, de itt van a klubvezető. A 35—40 év közötti férfi a klub adminisztrációját intézi: tagdíjbeszedés, tagkönyvek kiállítása. Vöröshegyi Zoltán október 15-e óta vezeti az ifjúsági klubot. — Ebbe a helyiségbe mindig jártak a fiatalok, de verekedések és más botrányok miatt többet volt zárva, mint nyitva. Erről az időről Mackó többet tud, ő már akkor is idejárt — mondja. Mackó, azaz Mendelényi János, jól megtermett, szakállas fiatalember. — Rákoshegyen nincs más hely, ahová a fiatalság szórakozni mehetne. Ha mi, ötven-hatvanan elmennénk Keresztúrra vagy Lőrincre, abból biztosan verekedés lenne. Régebben ez is „veszedelmes hely” volt, aki nem tudott verekedni, jobb, ha fel sem jött. Olyanok jártak ide, akik egy karate ütéssel letörték az asztal sarkát. Volt itt egy régi, rossz zongora — azt is ilyen karate ütésekkel verték szét. Aztán a társaság „duhaj része” lekopott, mi pedig „megjavultunk” és rendet tartunk itt — meséli. — Már közel 60 tagja van az ifjúsági klubnak — folytatja a klubvezető —, de ebbe az egyetlen helyiségbe több tagot nem tudunk felvenni. Ha szombatonként táncot rendezünk, a 120— 150 embertől mozdulni sem lehet. — Úgy hallottuk, gyenge az épület födéme, ezért tilos a tánc. — Az én szakállamra táncolnak, de mit lehet csinálni? Ha nagyon reng a padló, szünetet tartunk. — Milyen más programok vannak még a klubban? — Azelőtt csak pingpong volt, most vannak műsorok, filmvetítések, ismeretterjesztő előadások. Amióta az új klubvezető itt van, hoztak játékokat — mondja Sipos László. — Jó lenne közös kirándulást vagy mozilátogatást is szervezni. — Szóltatok már a klubvezetőnek? Egymásra nézegetnek. — Hát... csak egymás között beszéltünk róla ... — Az ósdi filmek helyett, amiket mindenki látott már a moziban, jobbak lennének tudományos filmek, például a tenger alatti kutatásról — szól közbe egy pattanásos fiú. — Nagyobb helyiség kellene, ahová zenekart lehetne hívni és többen is jöhetnének — tüzel egy szemüveges lány. — Szó volt arról, hogy az állomásnál a vasutasok kultúrtermét kibérlik ... odaígérték az óvoda egyik helyiségét ... a lányiskolában is lehetne... — szinte egymás szavába vágnak. Hiába áll tv a sarokban, hetekig nem nyitják ki, mert egy helyiségben nem lehet egyszerre játszani, zenét hallgatni és tv-t nézni. Ismét a helyiségprobléma. A fiúk szívesen barkácsolnának berendezési és dísztárgyakat, de nincs hol, és nincs is hová tenni. Bármiről kezdünk beszélni, a második mondat után a helyhiánynál lyukadunk ki. A fiatalok össze akarnak jönni, és időnként táncolni is akarnak. Mi lesz, ha egyszer mégis leszakad az a bauxitbeton födém? * * « Riportunk elkészítése után hallottuk a hírt, hogy a XVII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott: a negyedik ötéves tervben új épületet emelnek Rákoshegyen, amely alkalmas lesz ifjúsági klubnak. Dékány István A napokban jelent meg a hanglemezboltok kirakatában Koós János első nagylemeze. A lemezen tizennégy dal szerepel, különböző stílusú és hangvételű melódiák. Ez alkalommal mutatkozik be Koós zeneszerzőként is, a „Napsugár” című számmal. - Hogyan született ez a dal? - Egy szép nyári napon az Express zenekar tagjaival vitorláztunk a Balatonon. Jó szelünk volt, csak úgy száguldott a hajó. Én fütyörésztem egy melódiát, Sólymos Tóni pedig szöveget próbálgatott hozzá. Mire a délutáni előadásra indultunk, nagyjából kész volt a „Napsugár” című szám. Hát ilyen könnyű zeneszerzőnek lenni. Az ihlethez nem kell más, mint egy vitorlás, egy kis víz és egy kis napsütés... - Rengeteg fellépés, rádió- és lemezfelvétel, érdekes találkozások, sok külföldi utazás után melyik az az élménye, amire a legszívesebben emlékezik? - Nincs egy „legnagyobb” élményem, de van néhány, amit szívesen felidézek: amikor először jártam a Sixtus-kápolnában; amikor repülőgépről megpillantottam Rio de Janeirót; amikor kétszer egymás után megnyertem az első díjat a táncdalfesztiválon; és amikor kétszer egymás után bajnokságot nyert a Fradi... - Kellemetlen emlékek? - Amikor visszautasították az olasz útlevelemet; amikor más elfoglaltságom miatt majdnem más utazott helyettem Rióba; amikor eltört a kezem, és egy hétig nem tudtam énekelni a balatoni műsorban; és amikor kétszer egymás után bajnokságot nyert a Dózsa ... Nagylemeze borítóján „tenyerén tartja” barátait, az Express zenekar tagjait. Mi a véleménye a barátságról? - Úgy érzem, a barátság az egyik legfontosabb emberi érzés. Nagyon üres lehet annak az élete, aki barátok nélkül él. Mi a fiúkkal évek óta együtt szerepelünk, fontosabb problémákban közösen döntünk. A nagylemez dalait nagyrészt ők hangszerelték, és természetesen ők is kísérnek. A kölcsönös barátság képes arra, hogy törpékből óriásokká nevelje az embereket, mint ahogyan azt címadó dalunkban, a „Gulliver és a hat törpé”-ben - egy kicsit talán magunkról is - elmeséljük. - Legnagyobb vágya? - Az, hogy „arany" legyen a nagylemez, és hogy ezután barátaim tartsanak engem a tenyerükön ... na persze egy következő lemezborítón ... Csenterics Ágnes iiiistgit ... pld. Pogány Frigyes: RÓMA A képzőművészetek kedvelőinek ajánljuk: ... pld. ERMITÁZS II. kötet (Album) - - 250,- Ft Francia festészet a XIX. és XX. században. ...pld. EGRI CSILLAGOK Szász Endre grafikái (Album) - - - - 105,- Ft ...pld. Lützerer, H.: ABSZTRAKT FESTÉSZET (Számos kép) - - - - 70,- Ft ... pld. Lyka Károly: VÁNDORLÁSAIM A MŰVÉSZET KÖRUL - - - - 69,- Ft ... pld. MAGYAR FESTÉSZET A XIX. SZÁZADBAN (Album) - - - 178,- Ft ... pld. Pogány Frigyes: PÁRIZS Építészet, műemlékek - - - 76,- Ft Építészet, műemlékek - - - 114,- Ft A felsorolt művek egyenként is megrendelhetők. 100,- Ft felett portó- és költségmentes szállítást, 160,- Ft felett négyhavi részletfizetési kedvezményt biztosítunk egyéni vásárlóinknak. Kérjük a hirdetést a kívánt példányszám feltüntetésével kitöltve kivágni, és bélyeggel ellátott szabványborítékban címünkre feladni szíveskedjék. címünk: KÖNYVES - POSTÁN Budapest 4. Postafiók 103. MEGRENDELŐ NEVE:...................................... PONTOS CÍME: SZEMÉLYI IG. SZÁMA: . . . (Csak részletrendelés esetén) MAGYAR IFJÚSÁG1371/10