Magyar Ifjúság, 1971. szeptember-december (15. évfolyam, 36-53. szám)

1971-12-24 / 52. szám

A sport, a szórakozás, a versengés ős­időktől fogva életeleme az embernek. A mai, modern társadalmi életnek is jelentős, nagy tömeget befogadó léte­sítményei a stadionok, hiszen a hely­színi élmény élvezetét nem mindig pó­tolja a rádió- vagy televízióközvetítés. Az esemény földrészenként, koronként, országonként változhat. Európában a labdarúgás vonzza a legtöbb érdeklő­dőt, Észak-Amerikában a rögbimérkő­zések. MIT KELL TUDNIA EGY STADIONNAK? Elsősorban megfelelő méretű és ki­képzésű küzdőtere legyen, bármilyen időben lehessen rendezni eseményeket, az esőzések ne tehessék a pályát játék­ra alkalmatlanná. Ahol versenyeznek, ott a versenyzőknek edzési lehetősége­ket is biztosítani kell, ezért a stadion edzőpályák nélkül nem teljes értékű. A sportolók kiszolgálásához öltözők, für­dők szükségesek. A sportolók közleke­dése a közönség forgalmától teljesen elkülönítve legyen, számítani kell a né­zőközönségnek nem is ritka, sportsze­rűtlen rr^agatartására. Ezért terjednek el például a játéktérről az öltözőkbe ve­zető aluljárók, amelyeket Dél-Ameriká­­ban általánosan használnak. A nézőket úgy kell elhelyezni, hogy a lehető legközelebbről, egymás zavará­sa nélkül, kényelmesen nézhessék a küzdőtéren lejátszódó eseményt. .Gon­dolni kell a megfelelő tájolásra is. Nem kívánatos például, ha a közönség zömé­nek a nap á szemébe süt és kápráztatja. A látogatók forgalmának szervezése is nagyon fontos feladat. Legkritikusabb a helyzet a játék végén, amikor min­denki egyszerre akar elindulni hazafe­lé. A tömeg magatartása merőben kü­lönbözik az azt alkotó egyedekétől. (Em­lékezetes a halálos tömegkatasztrófával végződött angliai labdarúgó-mérkőzés.) Az alkalmatlan helyre épített stadio­nok megközelítése is jelentős gondokat okoz a városi közlekedés irányítóinak. Sokan még ma is hibáztatják azt a dön­tést, amellyel Népstadionunkat a Kele­ti pályaudvar szomszédságába építették. Az ellenzők szívesebben látták ' volna valahol a városon kívül, szép termé­szeti környezetben. Nem gondoltak arra, hogy miként szállították volna el meccs után a közönséget. A legdurvább számítás szerint is a nagy teljesítmé­nyű, 500 főt befogadó HÉV-szerelvé­­nyekből 80 ezer néző elszállítására 160 szerelvény kellene és legalább három órára lenne szükség. Így viszont a vá­ros lakott, belső negyedeihez közel, a stadionból a tömeg zöme sugárirány­ban, sőt gyalogosan távozik. Lássuk, hogyan alakult ki, vált épí­téstudományi ággá a stadionépítés.. A GÖRÖG STADIONOKTÓL A RÓMAI COLOSSEUMIG A stadion szó eredetileg az ókori gö­rögöknél az egyenes vonalú síkfutó ver­senyt jelentette. Majd stadion lett a neve annak a területnek, ahol ezeket a versenyeket lebonyolították., A görög stadion küzdőtere hosszan elnyújtott négyszög alaprajzú, körülbelül 600 láb hosszúságú volt. A láb mértékegység városonként változott, ezért 600 láb 178—193 métert jelenthetett. A görög stadionok lejtő oldalában épültek, a le­látók a természetes lejtőkbe bevágással készültek. Ezeken az aránylag keskeny, (mintegy 27 méter széles) pályákon fel­tehetőleg csak futó- és ugróversenye­ket rendeztek, a dobó- és küzdőver­senyeket máshol rendezhették. A rómaiak nem vették át a görög játékokat. A stadionban zajló esemé­nyeken ők inkább a nézők, mintsem a részvevők szerepét kedvelték. A sta­dion Rómában az olimpiai játékok színhelyeiből a tömegek szórakozóhe­lyévé alakult át. Az anyagi és erkölcsi szépséget szim­bolizáló atléta a rómaiak szemében nem volt más, mint eszménykép. A ró­maiakat inkább a tömeglátványossá­gok vonzották — barbárok, gladiáto­rok, vadállatok küzdelme, lovasverse­nyek. A Rómában kialakult közfürdők, termák, lóversenyterek, hippodromok, amfiteátrumok a köznép számára ké­szültek. A római lóversenytereket ne­vezték circusnak. A római circus el­nyújtott, hosszúkás alaprajzával a gö­rög stadionokra emlékeztet, betöltött szerepében azonban különbözik. A rómaiak legnagyszerűbb tömegszó­rakoztató intézményei az elliptikus alaprajzú amfitéátrumok voltak, kö­zépen az arénával, melynek méretei szinte eltörpülnek az ezt övező néző­terek méreteihez képest. A rómaiak már nemcsak földből képezték ki az ilyen építményeiket •— mint a görögök —, hanem nézőterük rendszerint épí­tett volt és olyan kiképzésű, hogy a nagyszámú közönség kitűnő rálátással és jól hallhatóan élvezhette a lejátszó­dó eseményeket. , A római Colosseum (hivatalosan Amphitheatrum Flavium) építésével a római építészek a rálátási viszonyok és a tömegek forgalmának szervezése te­rén olyan tökéleteset alkottak, amit a ma építészei is megcsodálnak és a ta­nulságait alkalmazzák. A közönség mozgatásának az alapelve a nézőtér felülről töltése volt. Ez azt jelenti, hogy a nézőt előbb egy magasabb pontra ve­zették fel, majd onnan lefelé haladva foglalhatta el a helyét. A távozáskor így mindenki fölfelé volt kénytelen haladni, ami a tömeg mozgás^ lefé­kezte. 1 .u mcian... . A római ^irodalom bukásával, a ke­reszténység térhódításával minden sportrendezvény a pogányság bűnös maradványává minősült, így Teodosius császár i. sz. 399-ben betiltotta az olim­piai játékokat is. A sportrendezvények ezután gyakor­latilag a XIX. századig szüneteltek. Ne­vezetes év az 1896-os, amikor is először rendezték meg a modern olimpiai já­tékokat, Athénban. MODERN VASBETON LELÁTÓK Az első modern stadionok az antik előképek alapján épültek. De az atlé­tikai versenyek mellé felzárkózott a labdarúgás is, s egyre nagyobb számú közönséget vonzott. A modern stadion küzdőterének magját ezért a labdarú­gópálya alkotja, amelyet a futópálya övez. Az ilyen pályán valamennyi at­létikai verseny megrendezhető. Mivel á labdarúgás iránti érdeklődés arány­talanul nagyobb, mint az atlétika irán­ti — jelentős azoknak a stadionoknak a száma is, amelyek kizárólag csak labdarúgópálya köré épültek. A lelátók a legváltozatosabb anya­gokból készültek. Még ma sem avult el az antik görög földlelátó gondolata. Földből, illetőleg az elpusztult város törmelékéből épültek a varsói és a lip­csei stadion lelátói. A Néva torkolatá­nak szabályozásakor, a kotrásból kike­rült földanyagokból készültek a lenin­­grádi Kirov-stadioné. Ezek a földsta­dionok a városképben természeti ob­jektumokként jelennek meg, mivel külső töltésük kertként kialakított. Az épített stadionokkal szemben úgyszól­ván csak egyetlen hátrányuk van, hogy annyival nagyobb alapterületet foglal­nak el, mint amennyi a földlelátó kül­ső rézsűjének a szélessége. A földsta­dionok építése — kedvező talajadott­ságok mellett — gépesített földmun­kával még ma is gazdaságos megoldás.. Külön kérdés az „esernyő", a lelátók lefedése. Bizonyos földrajzi körzetek­ben indokolt a fedett lelátók építése, az eső vagy a nap elleni védelem cél­jából. A beruházási és fenntartási költségek vizsgálatakor gyakran dönte­tek úgy, hogy a nap elleni védelem céljára szolgáló tetőt elhagyják, he­lyette inkább pályavilágítással esti mérkőzésekre is alkalmassá teszik a pályákat. Az épített lelátók legnagyobb része vasbeton szerkezetű. Acélszerkezeteket inkább csak a lelátók lefedésénél al­kalmaznak. A vasbeton szerkezetek mellett szól az, hogy az időjárás vi­szontagságainak erősen kitett építmény korrózió (rozsdásodás) elleni védelme eleve megoldott, az ebből eredő fenn­tartási költség csekély. Gyakori megoldás, hogy a lelátó al­só szakasza földből készül és a felső szakasza épített. Ilyen például a berli­ni, a budapesti és az algíri stadion is. A nagyszámú és az események ál­tal felizgatott tömegben a rend fenn­tartása igen nehéz feladat. A leghatá­sosabb módszer, ha a tömeget korlá­tokkal megosztják. Ezért gyakoriak a nagy stadionok nézőterein az ember­magasságú korlátok, amelyek a néző­tereket szakaszokra tagolják. A sza­kaszolásnak az a szerepe, hogy így min­den néző csak azt a közlekedési útvo­nalat használhatja, amit számára ter­veztek. így egy-egy ilyen stadion né­zőtere tíz perc alatt, rendben kiürít­hető. Nagyon modern probléma az újság­< * zI 0 ui h 1 >Z '< £ o QD h .1 h Ui N (0 ül DC in h NÉHÁNY NAGY STADION ADATAI Megnevezés épült befogadó­képeslége Circus Maximus Róma i. u. 150 190 000 Colosseum i. u. 69-96 48 000 Los Angeles-i stadion 1932 105 000 Berlini Olimpiai Stadion 1936 100 000 Rio de Janeiró-i stadion* 1950 220 000 Népstadion ....................... • ..............-j 1953 80 000 (*) befogadóképessége ülőhelyen csak 150 000 fő. Mód van ózonban az ülőhelyek egy részének állóhellyé alakítására, akkor a befogadóképes­ség 220 000 fő. írók, a rádió- és televízióriporterek megfelelő elhelyezése. Egy-egy nagyobb jelentőségű eseményről száznál több újságíró is akar tudósítani, nézőhe­lyeikkel természetesen közvetlen kap­csolatban kell lennie a sajtóközpont­nak. A sajtóközpontban kapnak helyet az újságírók« .dolgozószobái, a postahiva­talok, a táviratfelvétel, telefon- és te­lexfülkék, a sajtófőnök, a sajtókonfe­rencia-terem, a képszolgálat, az interjú­­helyiség és az egészségügyi helyiségek. A rádióriporterek és a televíziókom­mentátorok részére jó kilátást nyújtó közvetítőfülkéket is kell építeni! Olya­nokat, hogy a közvetítést ne zavarja sem a szembejövő napsugár, sem az eső. A rádió- és televízióközvetítés mű­szaki berendezései is jelentős hely­igényt jelentenek (hangközpont, erő­sítők stb.). A tv-kameraállások jó elhelyezésé­nél azt kell figyelembe venni, hogy a kamerának mindent jól kell „látnia”, anélkül, hogy zavarná a nézőközönsé­get. Néhány szóban utaljunk az esti ren­dezvényekre is. A pályavilágítás kö­vetkezményei igen összetettek. Egy­részt biztosítani kell a pályán a kellő fényerősséget, amelynek a szintjét ma már a színes tv-felvételhez mérik, másrészt néni szabad, hogy kápráztas­sa a játékosokat. Az esti rendezvé­nyekhez szükséges világítás áramszük­séglete nagyságrendileg megegyezik egy kisebb városéval. Külön berende­zésekkel kell gondoskodni arról, hogy az esemény idején bekövetkező áram­szünet esetén a rendet fenn lehessen tartani. Erre a célra akkumulátortele­peket és segédáramforrásokat kell te­lepíteni, amelyek segítségével a vész­­világítás biztosítható. MAGYAR MINTASTADION AFRIKÁBAN Az algíri stadion 1972-ben készül el. Az építésére vonatkozó előkészítő tár­A RÓMAI BIRODALOM LEGHÍRESEBB STADIONJA A RÓMAI COLOSSEUM: BALRA METSZETBEN, JOBBRA FELULNÉZETBEN 2033 — A JÁTÉK FELLEGVÁRAI gyalások még 1964-ben megkezdődtek. A függetlenné vált Algéria úgy keres­te az együttműködést barátaival, hogy az egyes feladatok megoldására eleve a legalkalmasabb partnereket kérte fel. így történt, hogy az olimpiákbn és má­sutt elért magyar sportsikerek és Nép­stadionunk nemzetközi hírneve alap­ján az Algériai Ifjúsági és Sportmi­nisztérium egyenes. megbízással fordult a szellemi exporttal foglalkozó TESCO Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Irodához a stadion megterveztetésére. E nagy jelentőségű munkát a Középülettervező Vállalat szakemberei végezték el, Azbej Sándor építészmérnök irányításával. A minden tekiitfetben korszerű vas­beton szerkezetű, "fedetlen létesítményt , „Olimpiai stadion”-nak nevezik, mivel alkalmas valamennyi olimpiai atléti­kai és labdajáték megrendezésére, ugyanakkor az egyes pályaméretek és egyéb feltételek minden vonatkozás­ban megfelelnek a nemzetközi sport­szabványoknak. Ez más szóval azt je­lenti, hogy nemcsak az elért rekordok hitelesíthetők, hanem azt is, hogy Al­géria komoly eséllyel pályázhat vala­melyik következő nyári olimpia meg­rendezésére. Annál is inkább, mert Af­rikában eddig még nem rendeztek olimpiát. Az algíri stadion futó-, dobó- és ug­ró-, valamint labdarúgópályákkal épült, hatvanezer ülőhelyes lelátóval, 700 fős díszpáhollyal, korszerű sajtó­­központtal, rádió- és televízióközvetí­tő berendezésekkel, igazgatási és öltö­zőhelyiségekkel, sportszállóval. Az új­ságírók és tudósítók kiküldő országaik­kal közvetlen telefon- és telex-össze­köttetésben lehetnek. Az esti világítás fényerőssége elegendő a színes televí­ziós közvetítésekhez is. A belső helyi­ségek jelentős része — a díszpáholy, a szalonok, a közvetítőfülkék, a játékos­öltözők — légkondicionáltak. A két ha­talmas méretű eredményjelző táblán arab és latin betűkkel egyaránt azon­nal lehet közölni a nézőkkel az ered­ményeket. Korszerű hangosítás teszi lehetővé, hogy,a lelátó bármely pont­ján azonos, jó minőségben lehessen hallani a rendezőség szóbeli közléseit. E két utóbbi berendezést is magyar vállalatok szállították. A stadiontervezés sikerét bizonyítja, hogy algériai barátaink azóta több új megbízással fordultak a TESCO-hoz. Az Algériában rendkívül népszerű magyar labdarúgók, akik eddig is már több ízben látogattak oda, és ezért a helyi közönség előtt név szerint is is­mertek, legközelebb már a honfitár­saik által tervezett stadionban szóra­koztathatják a baráti ország sportsze­rető közönségét. Mirgal László—Kiss Sándor oki. építész- oki. mérnök mérnök MAGYAR IFJÚSÁG Ujj 71/52

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék