Magyar Ifjúság, 1975. január-április (19. évfolyam, 1-17. szám)
1975-04-11 / 15. szám
1520-ban hurcolták be a fekete himlőt. Több mint hárommillió bennszülött halt meg ebben a betegségben. Pallos helyett védőoltás . A himlő elleni védekezés története is a legendák homályába vész. Állítólag a kínaiak évezredekkel ezelőtt e célból a himlőhólyag szárított porát a páciensek orrlyukába fújták. Indiában a brahminok ünnepi szertartás keretében végezték, ugyanezt a műveletet. Európai orvosi körök Lady Mary Worthleynek, Dorchester grófja lányának köszönhetik a megelőző módszer megismerését. A szépségéről messze földön ismert angol hölgy megszökött az apja által kijelölt főúri vőlegény elől és Edward Montaguval, Anglia újonnan kinevezett török követével 1716-ban kalandos utazás során érkezett Konstantinápolyba. A népi szokások után érdeklődő angol hölgy csodálkozva nézte a nyári „szent himlő ünnepséget”, amikor öregasszonyok rozsdás tűvel önként jelentkezők és szüleik által elővezetett gyermekek mellére, homlokára, karjára himlőn átesett betegek bőrén keletkezett hólyagból vett váladékkal különféle jeleket karcoltak. Nyolc nap múlva 2—3 napig tartó enyhe lázas állapot emlékeztetett a ceremóniára, amely után a beoltottak nem kapták meg a fekete himlőt. I. György angol király értesült erről és kipróbáltatta, vajon Európában is használható-e az eljárás. Halálraítélt foglyokat oltatott be ilyen módon, majd a dühöngő himlőjárvány által megtizedelt Hertfordba kísértette a rabokat. A foglyok elkerülték a betegséget és a hóhér pallosát. Az eredményes kísérlet után a királyi ház gyermekeit is beoltották. A védőoltások azonban csak akkor nyertek csatát, amikor Edward Jenner közkinccsé tette őket. A tizenkilenc éves medikus Bristol környékén töltve tanulóidejét, 1796-ban egy asszonyt vizsgált. Arról érdeklődött, hogy volt-e fekete himlője. A tagadó válasz elgondolkoztatta az orvosjelöltet, a beteg ugyanis azt felelte, hogy fejőnő, átesett már a tehénhimlőn, ezek után nem kaphatta meg a fekete himlőt. Jenner kísérletileg is meggyőződött arról, hogy a népi megfigyelés valóságos, könyvet írt erről. Az írás megjelenésétől keltezik a himlőoltás újkorát, amiről két térkép beszél Jermer felfedezése óta több mint másfél évszázad telt el. Azóta a népek egészségvédelmét kiváló vezérkar, az Egészségügyi Világszervezet kíséri figyelemmel, és ahol lehet, segít. Tizenhét évvel ezelőtt hirdették meg a leszámolást a fekete himlővel. Sok száz millió, nagyrészt írni-olvasni sem tudó nomád emberhez kellett eljutniuk. A nehézségek szinte le sem írhatók. Indiában, ahol a világ minden tájáról bejelentett himlőesetek kétharmada található, ezt a betegséget isten elviselendő büntetésének tartják. A vallási vezetők által fanatizáltakat meggyőzni is nagy feladat. Hát még beoltani! Vessünk egy pillantást arra a világtérképre, amelyet 1967-ben, a himlő elleni küzdelem első szakaszának a végén adott ki a világszervezet. Ezen már „csak” 30 országban pusztított a varola. A másik térkép újabb öt év eredményét tükrözi. Dél-Amerikából, Indonéziából és az afrikai területek nagy részéről eltűnt a járvány. De az új fekete körök azt is jelzik, hogy ahol a szigorú egészségügyi előírásokat nem veszik figyelembe, a betegség beosonhat. Így jutott el 1972-ben Dél-Afrikába, Szíriába, Jugoszláviába és az NSZK-ba. A múlt év végén és az idén is már csak három országból — Bangladesből, Indiából és Etiópiából — jelentettek nagyobb számú új megbetegedést. E helyekről behurcolva elvétve előfordult Nepálban és Szudánban. És ahol még nem irtották ki a himlőt, újra felütheti a fejét a járvány. A múlt év októberében — az emlékezetes nagy árvíz előtt — Bangladesben 90 falura szűkült a fekete himlős terület. A természeti csapás szétszórta a lakosságot, úgyhogy 1975 márciusában már 900 községben kellett intézkedéseket tenni a járvány megfékezésére. A fekete himlő világtérképén egy-egy országnyi folt letörlése kitartó, áldozatos munkát követelt azoktól a nemzetközi önkéntesektől, akik vállalták a nehézségeket. Repülőgépen, helikopteren, és ha kell, alig járható sivatagi utakon, hegyeikre kanyargó ösvényeken keresik fel a járvány egy-egy legeldugottabb fészkét. És oltanak rendületlenül. Hazánk évente félmillió adag oltóanyaggal járul hozzá a világméretű megelőző akció sikeréhez. A nehézségek ellenére is remélhető, hogy néhány év múlva végleg eltűnnek a fekete foltok, a fekete himlővel együtt. Megérkezett az oltóanyag az egyik etiópiai településre Világtérkép 1967-ből és 1972-ből a fekete himlő által sújtott helyekről Edward leaner, a hatékony himlő elleni oltás kikisérletezője Világszervezeti propaganda a kolumbiai hegyekben 18 Balmis doktor küldetése A fekete himlő elleni harc elevenítette fel Balmis doktor küldetését. Don Francisco Xavier de Balmis alicantei születésű orvos több évet töltött Spanyolország amerikai gyarmatain. A szifilisz gyógyításával foglalkozott. Úgy gondolta, hogy egy ottani amariliszféleségből hatékony gyógyszert készíthet. Tévedett. Csupán annyit ért el, hogy a virágot ma róla Begónia Balmisianának hívják.