Magyar Ifjúság, 1978. szeptember-december (22. évfolyam, 35-52. szám)
1978-12-29 / 52. szám
Sex (és) Pistols helyett kés, avagy punk az orr (helyett) elvérzésig A londoni Soho egyik kopottas házának egyik udvari szobájában elsötétítenek. Gulian Tempo néhány kiválasztottnak bemutatja filmjét. A méteres vásznon egy húszéves szőke lány, Nancy Spungen képe jelenik meg. Ocsmány állapotban van: szeme alatt kék-zöld karikák, a szája véres, az orra beverve. S a szétvert arcú lány valami borzalmasan karcos hangon így szól: „Ez a jutalma egy ganéjcsinálóval való ganéjszerelemnek ... Senki nem mutatta meg nekünk, hogyan is kell szavakkal beszélni. Mi csak azt tudjuk, mi az ajak, a bőr és az ököl.. Szexbolti kisegítők Nancy Spungen Sid Vicious (Sid, a Bűnös) utolsó szeretője volt. A film pedig —, amelynek címe magyarra valahogy úgy fordítható össztűű — Nancy és Sid szerelmével és életével foglalkozik. A Bűnös Sid egyébként világhírű (vagy inkább: világhírhedt) — sokan őt, a Sex Pistols alapítóját tartják a numero egyes punksztárnak. A filmet viszont Nancy már nem fogja látni. Hat nappal a nyitójelenet felvétele után rendőrök találtak rá a New York-i Chelsea Hotel 100-as szobájában; a mosdó alatt feküdt holtan, Bűnös Sidet nem sokkal később letartóztatták. A 21 éves Sid (egyébként eredetileg John Simon Ritchie névre hallgatott) börtönbe került, de pár nap múlva, október végén — a „barátai” által letett ötvenezer dolláros óvadék lefizetése után — szabadlábra került. Szabadlábra, de változatlanul gyilkossággal vádolják. Ki is Sid? „Igazi potytyantott srác vagyok” — mondja ő maga. — „Apámat soha sem ismertem, az utca nevelt fel.” Igen, mert anyja, Anne gyermeknevelés helyett hippitársaival inkább járta a szokásos utat Marokkó, Ibiza és Dél-Franciaország között, hasist szívott és szállított, majd áttért a heroinra. Amikor a kis John Simonnak iskolába kellett járnia, kegyetlenül érezte magát, hiszen mindenféle muszájdolgot kellett végeznie. Később összeismerkedett az iskolában egy hasonszőrű legénnyel, Johnny Lydonnal. Együtt ácsingáltak az aluljárókban meg a rockklubokban, ez volt a szórakozásuk. Ha nem volt pénzük, besegítettek egy szexboltban, árakat festettek, és vigyázták, nehogy lopjon valaki. A szexboltba aztán betévedt egyszer két másik legény: Steve Johns és Paul Cook. Gitárral meg trombitával jöttek. Beszélgetni kezdtek, és az a nagy ötletük támadt, hogy a „fene ganéj életünkről fene ganéj dalokat kéne írni, alakítanánk egy fene ganéj együttest, és előadnánk őket”. Az ötletet tett követte, John Simon nevet változtatott és jön Sid Vicious, Johnny Lydon is hasonlóképpen járt el és jön Johnny Rotten (Rohadt Johnny), s fene ganéj neveikkel megalakították a fene ganéj együttest is. Menedzserük a szexbolt tulajdonosa, McLaren úr lett, aki eladta fetisiszta szaküzletét, hogy tőkéje legyen az új együttes felfuttatásához. És ő lett a banda keresztapja is: „Sex Pistols”. A legények, hogy ne hasonlítsanak a hosszú hajú rock and roll rajongókhoz, levágatták hajukat, bekenték vazelinnal, és jó meredekre felfésülték. Újmódi külsejükkel nagy sikerrel léptek fel a külvárosi pincékben, ahol a popot unni kezdő közönség lába elé köptek (s még jó, ha csak oda), asztalokat, székeket dobáltak, ocsmányságokat ordibáltak... Ez lett az új stílus. Szerelem verekedéssel 1976 végére Anarchia Angliában című dalukkal már a slágerlista elejére verekedték magukat. Még külvárosi pincés korukban nevezte el őket egyik nézőjük punkoknak (ami körülbelül annyit tesz, mint ganéj, ürülék), s ők szívesörömest vállalták a titulust. Ekkor jött Nancy, ő egyébként amerikai. 16 éves koráig a különösen tehetséges fiataljairól jól ismert Colorado College-ben tanult, de megunta, és odébbáll! Muzsikusokkal élt, később rászokott a heroinra, sőt, azt is megpróbálta, hogy — mint nagy példaképe, Marilyn Monroe — altatókkal a halálba ringassa magát. Csinálni amúgy nem csinált semmi értelmeset. Ha csak azt nem vesszük annak, hogy barna haját platinaszőkére festette. Szóval 1977 elején jött ez a lány. Méghozzá egy forgatáson lépett színre. Amerikai tévések mozizták a Sex Pistolst, amikor Nancy berontott, Bűnös Sid lábai elé vetette magát. Ne részletezzük a romantikus szépségű egymásra találást, Sid, Nancy és Johnny Rotten végül is közös házat béreltek Londonban. A ház üres volt, bútor nélkül, de igazi „galambszerelem” folyt benne. Tempo, a filmes erről így ír: Folyton verték egymást. Közben ital, cigaretta és heroin. 11 vonatrabló Biggs énekel Ennek ellenére 1977 a Sex Pistols sikeréve volt. Koncertjeik dugig tömve, lemezeik a sikerlisták élén, — és ami a legszomorúbb — ezrek és ezrek követték viselkedésüket, extravagáns „hóbortjaikat” is. Vakon követték a „kultuszt, amely a trágyadombról érkezett” (ez Sid meghatározása a punkkultuszra). Emlékezetes, hogy Brazíliában még megjelent egy lemezük. Egyik oldalán — merő gúnyból — Sid énekli borzalmas hamisan Sinatra egyik sikerszámát, a másikon nem kisebb személyiség dalol, mint Biggs, a vonatrabló. (Folt a foltját ...) Az óvadékhoz szükséges ötvenezret a jószívű menedzser, az exszexboltos McLaren adta oda Sidnek. Egyébként meg van győződve ártatlanságáról. Az ügyvéd is Sid ártatlanságáról beszél. A New York-i rendőrség másként vélekedik. Bűnös és bűnösök Kinek van igaza? Sid bűnös, hiszen ölt. De vannak nála bűnösebbek is, még ha nem is tapad vér a kezükhöz. Azok, akik kapva kapnak minden terjeszthető hóborton, különcségen, minden pénzzé tehető meghökkentő külsőségen, akiket — megfelelő haszon esetében — csöppet sem aggaszt, hogy vannak utak, amelyeknek a vége lejtő. Nevezzék a lejtőt akár italnak, akár heroinnak, akár egyszerűen csak értelmetlen életnek. Igen, azok az igazi, a nagy bűnösök, akik nem rakják ki a figyelmeztető táblát: ZSÁKUTCA. Akik pénzt csinálnak mások értelmetlenségeiből, s még örülnek is, ha a punkleányok és punklegények ocsmányságok szórásával töltik idejüket, mert így nincs fülük azok meghallgatására, akik valóban jó utat tudnának ajánlani. S. Gy. A képeken: Sid és Nancy (élőben és zsákban)