Magyar Ifjúság, 1980. május-augusztus (24. évfolyam, 18-35. szám)

1980-05-02 / 18. szám

hírek, események, tudósítások panoráma • LENIN ÉS AZ IFJÚSÁG Tanácskozás Moszkvában Április végén Moszkvában 53 ország haladó és demokratikus ifjúsági szervezete vett részt a Lenini Komszomol által szervezett „Lenin és az ifjúság” nemzetközi tanácskozáson, amelyet Vlagyimir Iljics Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából rendeztek. A KISZ delegációja, amelyet Köpf Lászlóné, a KB titkára vezetett, tevékenyen ■ vett részt mindhárom szekció munkájában. A delegációk tagjai részt vettek az immár hagyományos kommunista szombaton, megtekintették az olimpiai létesítményeket, koszorút helyeztek el a Lenin Mauzóleum falánál. A tanácskozás három szekcióban végezte munkáját. Ezek: „A békés egymás mellett élés lenini elve és az ifjúság harca a békéért, enyhülésért és a leszerelésért”, „A leninizmus és az ifjúság harca az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért, a demokráciáért, és a szocializmusért”, és a „Leninizmus és az ifjúság részvétele a nemzeti felszabadítási mozgalmakban” voltak. Az elfogadott felhívás — egyebek között — megállapítja, hogy a „reakció és a militarizmus imperialista erői folytatják felforgató tevékenységüket, megpróbálják aláásni a békeszerető erők által elért eredményeket, akadályokat gördítenek a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata elé. Az Amerikai Egyesült Államok, a nyugati és keleti csatlósai támadást indítottak a béke erői, a szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. Ennek konkrét megnyilvánulási formái: a NATO tanácsülésén hozott határozat az új amerikai közép-hatótávolságú rakétafegyverek nyugat-európai telepítéséről; az Amerikai Egyesült Államok agresszív eszkalációs tevékenysége a világ különböző térségeiben, az imperializmus azon mesterkedése, hogy konzerválja a reakciós, diktatórikus rendszereket, gátolja a haladó társadalmi-gazdasági változás útjára lépett országok fejlődését”. A dokumentum kiemeli, hogy a lenini eszmék ma is nagy segítséget nyújtanak a demokratikus ifjúságnak a békéért, a társadalmi haladásért, a leszerelésért, a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért vívott harcban, s ebben „támaszkodhatnak a Lenin hazájában élő fiatalok hatalmas erejű támogatására, internacionalista szolidaritására.” F. J. B Román Kommunista Hiúsági Szövetség kongresszusa Májusban rendezik meg a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusát és a Román Kommunista Diákegyesületek Szövetségének XII. konferenciáját. Az ifjúsági szövetség országos fórumán 2500 küldött vesz részt. Értékelik az elmúlt időszak eredményeit, az elkövetkező évek feladatait és döntenek a szervezeti szabályzat módosításáról beterjesztett javaslatról. A diákegyesületek szövetségének egyidejű konferenciáján a fő téma az egyetemi ifjúság kommunista nevelése, és a munkára való felkészítése lesz. Mindkét fórumon egységes programot dolgoznak ki arra, hogyan járuljon hozzá még tevékenyebben az ifjúság az RKP XII. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásához, mint »Magyar Ifjúság A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapja. Főszerkesztő: Szabó János. Főszerkesztő-helyettes: T. András Emil, Maros Dénes. Felelős kiadó: dr. Petrus György. Szerkesztőség: Budapest Vill., Somogyi Béla utca 6. Telefon: 130-460. Telex: 226423. Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Budapest VI., Révay utca 16. Telefon: 116-660. Készült a Zrínyi Nyomdában, rotációs ofszetnyomással. Felelős vezető: Bolgár Imre (80.2309/2-18) Kéziratot, rajzot nem őrzünk meg és nem adünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivatalokban, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodában (KHI Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: havonta 17 Ft, negyed évre 51 Ft, fél évre 102 Ft, egy évre 204 Ft. Postai irányítószám: 1983 Index: 25 538 ISSN 0460-5551 A JUSO alelnöke Budapesten Április végén a KISZ KB meghívására hazánkban tartózkodott Reinhard Schultz, a nyugatnémet Ifjúszocialisták (JUSO) alelnöke, akit fogadott Kovács Jenő, a KISZ KB titkára. A megbeszéléseken szó volt az európai ifjúsági szervezetek együttműködésének fejlesztéséről, e szervezetek feladatairól, lehetőségeiről az enyhülés eredményeinek megőrzéséért folytatott harcban, valamint a kétoldalú kapcsolatok alakulásának aktuális kérdéseiről. ■pokallpszls most Mr. Monumentális film pereg a néző előtt: amerikai szemmel láthatjuk az USA katonáit a vietnami háborúban. Meggondolatlan kalandnak hiszik. De megnyomorodnak benne, belepusztulnak, mialatt az ok, a cél egyre nyomasztóbbá, értelmetlenebbé válik előttük. Az alapot Joseph Conrad A sötétség mélyén című novellája adta. Francis Coppola rendező fantasztikus képi bravúrokkal, hitelesen tárja fel az öldöklés erkölcstelenségeit. Tanulni vágyó fiatalokra lövöldöznek, békés falvakat bombáznak. Ám a katonák is „emberek”. Csak úgy képesek leginkább túltenni magukat a borzalmakon, ha kábítószeren élnek, s amikor megnyomják a gombot a bombát hányó repülőgépükön, a rádiót is bekapcsolják. Átadják magukat a zenének, Wagner gyönyörű muzsikájának. A két főszereplő Willard kapitány (Martin Sheen) és Kurtz ezredes (Marlon Brando) látszólag ellentétes figura. Talán ezért is van két ága a filmnek. Az egyik: Willard kapitány őrhajója és négyfőnyi személyzete elindul a kambodzsai határhoz. Megfogyatkozva, elképesztő viszontagságok árán jut el oda, hogy megölje Kurtz ezredest, aki hosszú ideje él a hegyekben és önkényeskedve, magánhadsereget szervezve, vérengzéssel tölti napjait. A másik: iszonyú, szürrealista képek sokasága. A romos templom, Kurtz szentélye, minden egyes lépcsőn levágott fejek ... De a legmegrázóbb, hogy a film a néző tudtára adja, hogy a normálisnak hitt, háborútépte Willard, lassanként felismeri az ezredesben saját énjének „gyakorlatias” tükörképét. S ekkor csupán azért számol le vele, hogy a helyére léphessen. A film 1979-ben a cannes-i fesztivál megosztott nagydíját nyerte el. Állítólag, mire elkészült, 35 millió dollárba került, és a rendezőnek ötévi munkájába. Megérte. L. Gy. B Móra Kiadó é könyvei Az alábbi könyvek az idősebbek fiatalságáról adnak képet kortárs olvasóinknak. A Zászlóbontók című, több mint félezer szöveges és képi dokumentumot tartalmazó gyűjtemény a magyar forradalmi ifjúsági mozgalom 1917—1919 közötti szakaszát ismerteti. Kibontakoznak az oldalakon a tízes évek végének politikai változásai, amelyek előidézték és segítették a haladó ifjúsági mozgalom szervezett forradalmi erővé válását. A minden eddiginél gazdagabb válogatás azokat a hibákat semkendőzi el, amelyeket a nehéz feladatvállalások és helytállás közepette a szervezett mozgalom a politikai fordulatokban bővelkedő időszakban követett el. Pákolitz István lírai ihletettségű, önéletrajzi elemeket is felhasználó — mai kerettörténetbe ágyazott — két kisregénye Bögrésdiákok címmel jelent meg. Hitelesen eleveníti fel a 30-as éveket, a korabeli egyházi iskolák diákjainak életét. Egy másik (1975-ben elhunyt) költő, Demény Ottó prózájával ismertet meg bennünket az Arany patak című posztumusz kötet. Az eredetileg napilapokba írt tárcákat, amelyekben szinte szándéka ellenére írójuk saját életrajza kezdett kibontakozni, Demény Ottó maga kívánta feldolgozni egy gyermek- és ifjúkorát felelevenítő művé. Ez a terve halála miatt nem valósulhatott meg, ezért a Móra Kiadó válogatta össze azokat az írásokat, melyekből nyomon követhető a költő életútja. Hej, tükör... ... mond meg nékem. De igazságosan. A szakmai zsűri ugyanis pártatlan és rendkívül szigorú. Nincs részrehajlás, kedvezmény, csak a szépség számít. Tudják ezt a 12. számú Dallos Ida Szakmunkásképző Intézet kozmetikustanulói is, akik a Budai Fodrász Szövetkezet tanműhelyében sajátítják el az első évben ennek a hétköznapi varázslatnak a fortélyait.