Magyar Ifjúság, 1980. május-augusztus (24. évfolyam, 18-35. szám)

1980-05-02 / 18. szám

hírek, események, tudósítások panoráma • LENIN ÉS AZ IFJÚSÁG Tanácskozás Moszkvában Április végén Moszkvában 53 ország haladó és de­mokratikus ifjúsági szervezete vett részt a Lenini Komszomol által szervezett „Lenin és az ifjúság” nemzetközi tanácskozáson, amelyet Vlagyimir Iljics Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából ren­deztek. A KISZ delegációja, amelyet Köpf Lászlóné, a KB titkára vezetett, tevékenyen ■ vett részt mindhárom szekció munkájában. A delegációk tagjai részt vettek az immár hagyo­mányos kommunista szombaton, megtekintették az olimpiai létesítményeket, koszorút helyeztek el a Lenin Mauzóleum falánál. A tanácskozás három szekcióban végezte munkáját. Ezek: „A békés egymás mellett élés lenini elve és az ifjúság harca a békéért, enyhülésért és a leszerelé­sért”, „A leninizmus és az ifjúság harca az impe­rializmus ellen, a társadalmi haladásért, a demok­ráciáért, és a szocializmusért”, és a „Leninizmus és az ifjúság részvétele a nemzeti felszabadítási moz­galmakban” voltak. Az elfogadott felhívás — egyebek között — megál­lapítja, hogy a „reakció és a militarizmus imperia­lista erői folytatják felforgató tevékenységüket, meg­próbálják aláásni a békeszerető erők által elért eredményeket, akadályokat gördítenek a nemzetkö­zi feszültség enyhülésének folyamata elé. Az Ameri­kai Egyesült Államok, a nyugati és keleti csatlósai támadást indítottak a béke erői, a szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen. Ennek konk­rét megnyilvánulási formái: a NATO tanácsülésén hozott határozat az új amerikai közép-hatótávolságú rakétafegyverek nyugat-európai telepítéséről; az Amerikai Egyesült Államok agresszív eszkalációs te­vékenysége a világ különböző térségeiben, az impe­rializmus azon mesterkedése, hogy konzerválja a reakciós, diktatórikus rendszereket, gátolja a haladó társadalmi-gazdasági változás útjára lépett orszá­gok fejlődését”. A dokumentum kiemeli, hogy a lenini eszmék ma is nagy segítséget nyújtanak a demokratikus ifjú­ságnak a békéért, a társadalmi haladásért, a lesze­relésért, a demokráciáért, a nemzeti felszabadulásért vívott harcban, s ebben „támaszkodhatnak a Lenin hazájában élő fiatalok hatalmas erejű támogatá­sára, internacionalista szolidaritására.” F. J. B Román Kommunista Hiúsági Szövetség kongresszusa Májusban rendezik meg a Román Kommunista If­júsági Szövetség XI. kongresszusát és a Román Kommunista Diákegyesületek Szövetségének XII. konferenciáját. Az ifjúsági szövetség országos fóru­mán 2500 küldött vesz részt. Értékelik az elmúlt időszak eredményeit, az elkövetkező évek feladatait és döntenek a szervezeti szabályzat módosításáról beterjesztett javaslatról. A diákegyesületek szövet­ségének egyidejű konferenciáján a fő téma az egye­temi ifjúság kommunista nevelése, és a munkára való felkészítése lesz. Mindkét fórumon egységes programot dolgoznak ki arra, hogyan járuljon hozzá még tevékenyebben az ifjúság az RKP XII. kong­resszusán elfogadott határozatok végrehajtásához, min­t »Magyar Ifjúság A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapja. Főszer­­kesztő: Szabó János. Főszerkesztő-helyettes: T. András Emil, Maros Dénes. Felelős kiadó: dr. Petrus György. Szerkesztőség: Budapest Vill., Somogyi Béla utca 6. Telefon: 130-460. Telex: 226423. Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Budapest VI., Révay utca 16. Tele­fon: 116-660. Készült a Zrínyi Nyomdában, rotációs ofszetnyomás­sal. Felelős vezető: Bolgár Imre (80.2309/2-18) Kéziratot, rajzot nem őrzün­k meg és nem adünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivatalokban, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodában (KHI Buda­pest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: havonta 17 Ft, negyed évre 51 Ft, fél évre 102 Ft, egy évre 204 Ft. Postai irányítószám: 1983 Index: 25 538 ISSN 0460-5551 A JUSO alelnöke Budapesten Április végén a KISZ KB meghívására hazánkban tar­tózkodott Reinhard Schultz, a nyugatnémet Ifjúszocia­listák (JUSO) alelnöke, akit fogadott Kovács Jenő, a KISZ KB titkára. A megbeszéléseken szó volt az európai ifjúsági szerve­zetek együttműködésének fejlesztéséről, e szervezetek feladatairól, lehetőségeiről az enyhülés eredményei­nek megőrzéséért folytatott harcban, valamint a kétol­dalú kapcsolatok alakulásá­nak aktuális kérdéseiről. ■pokallpszls most Mr. Monumentális film pereg a néző előtt: amerikai szemmel láthatjuk az USA katonáit a vietnami há­borúban. Meggondolatlan kalandnak hiszik. De meg­­nyomorodnak benne, belepusztulnak, mialatt az ok, a cél egyre nyomasztóbbá, értelmetlenebbé válik előttük. Az alapot Joseph Conrad A sötétség mélyén című novellája adta. Francis Coppola rendező fantaszti­kus képi bravúrokkal, hitelesen tárja fel az öldöklés erkölcstelenségeit. Tanulni vágyó fiatalokra lövöldöznek, békés falva­kat bombáznak. Ám a katonák is „emberek”. Csak úgy képesek leginkább túltenni magukat a borzal­makon, ha kábítószeren élnek, s amikor megnyom­ják a gombot a bombát hányó repülőgépükön, a rá­diót is bekapcsolják. Átadják magukat a zenének, Wagner gyönyörű muzsikájának. A két főszereplő Willard kapitány (Martin Sheen) és Kurtz ezredes (Marlon Brando) látszólag ellentétes figura. Talán ezért is van két ága a filmnek. Az egyik: Willard kapitány őrhajója és négyfőnyi személyze­te elindul a kambodzsai határhoz. Megfogyatkozva, elképesztő viszontagságok árán jut el oda, hogy megölje Kurtz ezredest, aki hosszú ideje él a he­gyekben és önkényeskedve, magánhadsereget szer­vezve, vérengzéssel tölti napjait. A másik: iszonyú, szürrealista képek sokasága. A romos templom, Kurtz szentélye, minden egyes lépcsőn levágott fe­jek ... De a legmegrázóbb, hogy a film a néző tud­tára adja, hogy a normálisnak hitt, háborútépte Wil­lard, lassanként felismeri az ezredesben saját énjé­nek „gyakorlatias” tükörképét. S ekkor csupán azért számol le vele, hogy a helyére léphessen. A film 1979-ben a cannes-i fesztivál megosztott nagydíját nyerte el. Állítólag, mire elkészült, 35 millió dollárba került, és a rendezőnek ötévi mun­kájába. Megérte. L. Gy. B Móra Kiadó é­ könyvei Az alábbi könyvek az idősebbek fiatalságáról adnak képet kortárs olvasóinknak. A Zászlóbontók című, több mint félezer szöveges és képi dokumentumot tartalmazó gyűjtemény a magyar forradalmi ifjú­sági mozgalom 1917—1919 közötti szakaszát ismer­teti. Kibontakoznak az oldalakon a tízes évek vé­gének politikai változásai, amelyek előidézték és segítették a haladó ifjúsági mozgalom szervezett forradalmi erővé válását. A minden eddiginél gazda­gabb válogatás azokat a hibákat sem­­kendőzi el, amelyeket a nehéz feladatvállalások és helytállás közepette a szervezett mozgalom a politikai fordu­latokban bővelkedő időszakban követett el. Pákolitz István lírai ihletettségű, önéletrajzi eleme­ket is felhasználó — mai kerettörténetbe ágyazott — két kisregénye Bögrésdiákok címmel jelent meg. Hitelesen eleveníti fel a 30-as éveket, a korabeli egyházi iskolák diákjainak életét. Egy másik (1975-ben elhunyt) költő, Demény Ottó prózájával ismertet meg bennünket az Arany patak című posztumusz kötet. Az eredetileg napilapokba írt tárcákat, amelyekben szinte szándéka ellenére írójuk saját életrajza kezdett kibontakozni, Demény Ottó maga kívánta feldolgozni egy gyermek- és ifjú­korát felelevenítő művé. Ez a terve halála miatt nem valósulhatott meg, ezért a Móra Kiadó válo­gatta össze azokat az írásokat, melyekből nyomon követhető a költő életútja. Hej, tükör... ... mond meg nékem. De igazságosan. A szakmai zsűri ugyanis pártatlan és rendkívül szigorú. Nincs részrehajlás, kedvezmény, csak a szépség számít. Tud­ják ezt a 12. számú Dallos Ida Szakmunkásképző In­tézet kozmetikustanulói is, akik a Budai Fodrász Szö­vetkezet tanműhelyében sa­játítják el az első évben en­nek a hétköznapi varázslat­nak a fortélyait.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék