Magyar Ifjúság, 1980. szeptember-december (24. évfolyam, 36-52. szám)
1980-09-26 / 39. szám
egyébként előszeretettel tanyáznak az orr nyálkahártyájában, mert itt alacsonyabb a testhőmérséklet. — Immunizálják a kisgyerekeket kanyaró ellen, gyermekbénulás ellen. Nátha ellen nem lehet immunizációs védekezést kialakítani? — A jelenlegi gyógyszerekkel csak a tüneteket lehet enyhíteni, de a kórokozókra hatni nem lehet. Legfőbb baj az, hogy ezekkel a vírusokkal szemben, még a fertőzés után sem alakul ki tartós immunitás. Így a vírusokból készült oltóanyagoktól sem várható tartós védettség. Ilyen nagyszámú kórokozó elleni oltás gyakorlatilag megvalósíthatatlan. A jelenlegi megoldás az általános megelőzés: vigyázhatok arra, hogy a fertőzést ne kapjam meg, de ha már megkaptam, legalább ne adjam tovább. Ezek a vírusok ugyanis a szabadban nem szaporodnak, csak ember fertőz meg vele másik embert. Először is, ha betegek lettünk, izoláljuk magunkat. Különítsük el a törülközőnket, használjunk papírzsebkendőt és főképp ne beszéljünk bele mások arcába! — Ne haragudjon, ezek elég köznapi igazságok. — Ne haragudjon, a nátha ellen is ilyen köznapi igazságok használnak. Hozzá kell még tennem, hogy a nátha körüli zűrzavart fokozza, hogy sok orvos „grippe” diagnózis alá gyűjti a begyulladt torkot, a náthás, a hurutos megbetegedéseket. Holott a „grippe” németül influenzát jelenít, így aztán az emberek magukat diagnosztizálják félre, amikor azt mondják: taknyos vagyok, hőemelkedésem van, tehát influenzás vagyok. Pedig a nátha és az influenza két különböző betegség. A doktor szemmel láthatóan gyógyszerellenes, inkább a megelőzés híve. Lehet, hogy neki van igaza. Olvastam egy kísérletről, amelyet Amerikában végeztek, önkéntes jelentkezők csoportját megfertőzték náthavírusokkal, majdnem kevesebb mint 2600 gyógyszert próbáltak ki rajtuk. Volt köztük „igazi” gyógyszer és volt placebó. Mind a 2600 hatástalannak bizonyult. Dr. Horváth Istvánt, a Gyógyszerkutató Intézet Víruslaboratóriumának vezetőjét kérdeztem: — Kérem, igaz-e hogy egyhamar nem oldják meg a nátha kemoterápiás gyógyítását? — Igaz. Néhány vírusfertőzésnek sikeres ellenszerét megtalálták, de a nátha és az influenza nem szerepel ezek között. Az immunizáció nemcsak rövid, de van, amikor semmit nem ér: a beteg az oltás ellenére beteg lesz, mert betegségét „csak” majdnem ugyanaz a vírus, azaz annak variánsa okozza. Magyarán a vírus saját felépítése egy icipicit megváltozik. Ez már lehetetlenné teszi a rezisztenciát. A gyógyszeres védekezésre már vannak példák, az angolok például a Methisazone nevű készítményt sikerrel alkalmazzák olyanokon, akik himlősekkel érintkeztek, vagy feltehetően megfertőződtek. — Hogy látja a nátha helyzetét? — Én nem tudok magának náthával kapcsolatosan nagy dolgokat mondani. De tudok valamit, illetve érzek, aminek nem sok köze van a gyógyszerkutatáshoz. Az emberek viselkedése egy adott helyzetben meghatározó lehet. Japánban, amikor kitör a nátha, az egész országban gézkendővel a szájuk előtt járnak az emberek. Így mennek színházba, így utaznak, így szolgálnak ki az üzletekben. Próbáljon meg nálunk egy ilyen ötletet intézményesíteni. Aztán itt vannak a gyógyszerek. Állandóan óvjuk az embereket a túlzott gyógyszerfogyasztástól. Még neszét sem veszik a náthának, már ostromolják a gyógyszertárakat, feleslegesen halmoznak, ülnek a Kalmopyrin- és C-vitamin-kötegeken. Sokszor hibáztatják a kormányt és a hírközlő szerveket, miért nem jelentik be, hogy influenza- vagy náthajárvány van. Az embereknek fogalmuk sincs, hogy milyen szükségállapotokat kellene automatikusan életbe léptetni: kórházi osztályokat kiüríteni, iskolákat bezárni stb. Az emberek azonnal megostromolnák a kórházakat, kitörne a pánik. És kiderülne, hogy a járvány nem is akkora... Akkor miért jelentették be? Valahogy igen fegyelmezetlenül viselkedünk egy náthahullám okán is. Hajlamosak vagyunk szélsőségesen kezelni ezt is: egyszer a természetes gyógymódokra esküszünk, egyszer tömjüka betegeket tablettával. Kampányok. — Mi a saját véleménye a nátha gyógyításáról? — Ide figyeljen! Mi legyen avéleményem, amikor az őrült divat novemberben is kivágott blúzt kényszerít a nőkre, amikor a divatcsizmák ronggyá áznak. Ezek kész melegágyai a betegségnek. De ha már kitört a baj, azt mondom, minden olyan szer jó, ami a szervezetet „kilöki” a betegség egyensúlyából. Valószínűleg innen származik a sokat emlegetett „kalapkúra” is. A pálinka vagy a szesz más helyzetbe hozza a szervezetet, mint egyéb hétköznapokon. Ilyen hatású az izzasztószerek használata is. Sőt régebben, amikor valaki sehogy sem javult, lázkeltő szereket adtak neki. A láz is kibillenti az egyensúlyából a szervezetet. Bevallom, hogy még a nagy lázcsillapításoknak sem vagyok a híve. A láz sem más, mint a szervezetnek egy igen jó védekező mechanizmusa. Gyógyszerkutató vagyok, de nem a lila és piros tabletták híve. * Mit tegyen az, aki egy világverseny előtt robban le náthában? Aki taknyos orral nem tudja eljátszani Rómeót? Akinek a filmszerepe nem nagyon engedi meg, hogy ágynak essen? Dr. Kunos Ferenc a Sportkórház főigazgató-helyettese belgyógyász praxisában sokat foglalkozott náthás megbetegedésekkel. — Ön mit javasol nátha ellen? — A szokásos módszereket: meleg szoba, érösszehúzó szerek. Javaslok két kiváló gyógyszert is, a Kalmopyrint vagy az Istopyrint. — Kérem, hát ezek közönséges, ötvenfilléres gyógyszerek. Minden háztartásban legalább két-három levél hever a fiókban. — Látja, ez az! Ha ezeket száz forintokért adogatnák pult alól, maga is rohanna és venné. Az olcsóságuk devalválja nagyszerűségüket. Pedig ha tudná, hogy az Aszpirin — mert ez a Bayer alapgyógyszer neve —, mi mindent tud! Még mi, orvosok sem vagyunk tisztában teljesen jelentőségével. Ez jó fájdalomcsillapításra, fejfájásra, csökkenti a náthát. A Katimopy tiniben még kalcium is van, ami maga is rendelkezik néhány jó tulajdonsággal. — Számomra ezzel újat mondott. — Ugye? Vagy itt van a kamilla. Nemrégen jöttek rá, hogy a kamilla tartalmaz valamilyen penicillinszerű anyagot is. De a beteg mindig mást akar, divatgyógyszerek után fut. Ez jelenség. Pedig az alapgyógyszerek nem változnak, hatásuk ugyanolyan megbízható marad. — Mit használ a nátha esetében a Gamma globulin? — Ez az emberi vérsavó fontos esetekben nagy szolgálatot tehet a szervezetnek. Az ellenálló képességet tartják vele fenn, így átmeneti védettséget ad a betegségekkel szemben. Csak nagyon indokolt esetben és igen nagy körültekintéssel lehet alkalmazni. Különbeni több skárt okozhat, mint hasznot. Náthára nincs hatással. — ön foglalkozik sportolókkal, művészekkel. Mit tesz, ha szereplésük előtt kitörőben van rajtuk egy nátha? — Helyileg tudunk segíteni: bizonyos szemcseppek eltüntetik a vérereket és a duzzanatokat, bizonyos orrcseppek néhány órára tökéletesen kitisztítják a felső légutakat. Többet mi sem nagyon tehetünk. — Mennyiben használ a vénás C-vitamin-injekció a nátha megelőzésére? — Honnan tudja, hogy melyik az a pillanat, amikor meg lehet előzni? A C-vitamin, mint általában a vitaminok, a szövetek elleniállásképességét növeli. Lehet vele próbálkozni, bár a szervezet, mint vízoldékony vitamint, a felesleget úgyis eltávolítja.* A nátha százezreket tesz munkaképtelenné. De az igazi szenvedő alanyai a csecsemők, gyerekek és közvetve a szülők. A csecsemő az első időkben nem tud a száján lélegezni, mert a lágy szájpadlása egészen mélyen van. Ha ilyenkor náthát kap és a váladék megül az orr-