Magyar Ifjúság, 1982. január-április (26. évfolyam, 1-18. szám)

1982-03-12 / 11. szám

ÁRNYÉKBÓL A FÉNYRE Változó Soroksár Bizonyos, hogy 1950-ben valaki vagy valakik végig­gondolták, hogy előbb­­utóbb milyen közterhet je­lent majd a főváros kör­nyéki községek Budapest­hez csatolása. Több mint 30 év télt el azóta, a most már dűlőre jutott a dolog: Soroksárral együtt vala­mennyi hajdani község jo­gos igénye a fokozottabb ütemű városiasodás. Csak a XX. kerületen belül is nagyszerű példa erre Pest­erzsébet erőteljes fejlődése. Érthető, hisz területe is na­gyobb, lélekszáma is több­szöröse Soroksárnak, s kö­zelebb is van Pesthez, adottságai eltérőek. Való­ban látványos, rohamléptű a fejlődése. De ez árnyékot is vet Soroksárra ... Őrségváltás, szemléletváltozás kell I A legújabb korig a So­roksár szívében magasló templom vonta magára a figyelmet. Műemlékké nyilvánították, egyszerű, falusi barokk stílust képvi­sel. (A legnagyobb és leg­jelentősebb a Pest környé­kiek közül. 1758—1761 kö­zött Grassalkovich Antal, egykori földesúr építtette, s a falu is köréje települt.) Ma vele szemben, a főút másik oldalán, a Hősök te­re peremén („sétatér” és játszótér is), a Táncsics Mihály utcában egy új építmény vonzza a tekinte­tet. Modern építészeti alko­tás, „rakétakilövőnek” is nevezik. Bejáratánál ez ol­vasható: „Bp. Főváros Ta­16 nácsa V. B. Jahn Ferenc kórház rendelőintézet sza­kosított körzeti orvosi ren­delője.” Az új létesítmény annak a régi iskolának a helyén épült, ahol egy ideig Táncsics Mihály ván­dortanítóként oktatta a ne­bulókat. Nagy várakozás előzte meg az új orvosi rendelő megnyitását. Először az bolygatta fel a kedélyeket, hogy istentelenül elhúzó­dott az építése, átadása. Végül is elkészült s akkor derült ki, hogy a mutatós, a környezettől stílusában is elrugaszkodott építmény­ből nem az lett, amit a soroksári közvélemény várt. Nem az, aminek hit­ték', A tévhitek eloszlatá­sa, s a valóságos funkció tisztázása végett kerestem fel a legilletékesebbeket: Bp. Fővárosi Tanács V. B. Jahn Ferenc Kórháza (Dél­pesti Kórház) vezetőit. A riportban dr. Gelencsér Mária főigazgató-helyettes főorvos, valamint dr. Ja­kab Imre osztályvezető fő­orvos mondja el a vélemé­nyét. Az új, szakosított körzeti orvosi rendelő épületében jól felszerelt fogászat, tü­dőgondozó, tüdőszűrés szol­gálja a betegeket a körzeti orvosi rendelések mellett. Ügv tűnik, nem kihasznált az építmény, hiányolják a röntgent, az EKG-t. a la­bort. Azt is örömmel ven­nék, ha a gyermekgyógyá­szat is átkerült volna ide, a szükségmegoldásnak elfo­gadott jelenlegi épületből. A földszinten ügyeletet adó gyógyszertár is helyet ka­pott. Dr. Gelencsér Mária így vélekedik: — Megértem a türelmet­lenséget, de még kell némi idő, hogy teljes kapacitásá­ban kihasználjuk az új lé­tesítményt. Ami fontos és biztató: működik már a röntgen, csak gyomorrönt­gent ném csinálunk Sorok­sáron. Három hordozható EKG-készülék van kint, s egy nagy teljesítményű sta­bil, csak nem mindig hasz­nálják. Az alaplabor-ellá­tásra most teremtjük meg a feltételeket. Belátható időn belül a gyermekgyó­gyászati rendelést is ide szándékozzuk áthozni, ösz­­szehasonlíthatatlanul kor­szerűbb és jobb körülmé­nyek közé. Különben soha nem volt arról szó, hogy „SZTK”-t telepítsünk ebbe a kerületrészbe. Még any­­nyit teszek hozzá, hogy rö­videsen megkezdődik a szakszerű terhesgondozás is. Soroksáron hét körzeti orvost egy csoportvezető főorvos segít, a kórház I-es és Il-es belgyógyászati osz­tálya pedig a legteljesebb szakmai közreműködéssel áll a körzetek rendelkezé­sére. A különböző okok miatt távollevő körzeti or­vost osztályos kórházi or­vos helyettesíti, a kórházba utalt betegeket felvételi osztály fogadja, ahol nagy gyakorlatú szakorvoscso­port dönt további sorsuk­ról. — Eddig mi a tapaszta­latuk? — kíváncsiskodom tovább. — Kórházunk is fiatal, a soroksári szakosított kör­zeti rendelőnk körül pedig — veszi át a szót dr. Jakab Imre —, mint minden új­donságnál, a mi esetünk­ben is tapasztalható némi idegenkedés. Sajnos, időbe telik, amíg minden jól megy majd. Mire gondo­lok? Sok időbe telik, amíg az alapellátás korszerűsége megvalósul, s a szakmai igényeknek megfelelően beérik a szakorvosi rende­lők és a fekvőbeteg osztá­lyok közti gyógyító egység. Az új követelményekhez igazodva szemléletváltozás­ra (s esetenként: őrségvál­tásra) van szükség. A jövő azt követeli, hogy az alap­ellátást a korszerű követel­ményeknek megfelelő, kép­zett orvosokkal biztosítsuk. De ez nem egyszerű dolog. Becsületes, lelkiismeretes munkában megkorosodott, nyugdíjhoz közel álló kol­légáktól nem várhatunk csodákat. A derékhadnak pedig magáévá kell tenni, hogy szakmai továbbkép­zésük egyben lelkiismereti kötelesség, igazodás az új követelményekhez. Nem szabad konzerválni gyógyí­tási gyakorlatot és módsze­reket. Mi most például azért fáradozunk, hogy ne felügyeletnek, hanem szak­mai segítségnek vegyék az osztályok a közreműködést. S erre elsősorban a cso­portvezető főorvosok hiva­tottak, akik közvetlen szak­mai segítséget nyújtanak a korszerűsödő alapellátás­ban. Nekik döntő szerepük lehet abban, hogy csak azok kerüljenek kórházba, akik valóban rászorulnak, hisz egy kórházi ágy egy napra 500—3000 forintba kerül az államnak. Szégyen ide, szégyen oda ... Bízom benne, hogy a so­roksáriak megszokják és elfogadják az ő érdekeiket is jobban szolgáló, korsze­rűbb egészségügyi ellátási rendszert. Gyorsítaná ezt a folyamatot, ha a kerület­részt Erzsébettel összekötő 66-os autóbusz útvonala meghosszabbodna, s nem az erzsébeti Erzsébet téren, hanerh a Dél-pesti Kórház­nál lenne a végállomása. Janus-arcú a kerületrész és az érvényes iskolahely­zet is. A Geyer Flórián (régebben Templom) utcá­ban 1890-ben épült egy ele­mi iskola. Ma is mű­ködik, a Marx Károly úti­hoz tartozik, napközisek tanulószobáit alakították ott ki. Néhány éve még al­sós oktatás is volt a tanter­mekben. (De! 1981-ig nem volt folyó víz az iskolában.) A „gazda iskolát” (Marx Károly út 92.) 1909-ben építették, s kétségtelenül akkor csodájára jártak az emeletes (!), nyolc tanter­mes, sokablakos intéz­ménynek. Az idő azonban eljárt felette. Két 200 éves parasztház közé ékelődik a nemzetközi főút mentén. A tantermeket olajkályhával fűtik. A „tornateremnek” az alagsorban szorítottak

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék