Magyar Ifjúság, 1984. szeptember-december (28. évfolyam, 36-52. szám)

1984-09-07 / 36. szám

2 Beszélgetés a kubai KISZ első titkárával Tizenhat éves szavazó A KISZ KB meghívására szeptember első hetében Ma­gyarországon tartózkodik Carlos Lage, a Kubai Kommunista Ifjú­sági Szövetség­­(UJC) Központi Bizottságának első titkára. Car­los Lage látogatása előtt, Ha­vannában adott interjút lapunk­nak. — Lage elvtárs, milyen gon­dolatokkal készül magyarországi útjára? — Ennek a látogatásnak szá­munkra rendkívüli jelentősége van, s egyszersmind jól szemlél­teti a két ország ifjúsága és if­júsági szervezetei közötti kitűnő, baráti kapcsolatokat és együtt­működést. Magyarországi uta­zásunkkal tovább akarjuk erősí­teni ezeket a testvéri kapcsola­tokat, és szeretnénk megismerni a magyar nép, a magyar ifjúság tapasztalatait és sikereit a szo­cializmus építésében. — Kuba a világ forradalmi if­júsága számára nem szűnik meg vonzó példa lenni, de a forra­­­­dalmi gyakorlat nehézségeivel is számolni kell. Mit tart ma a ku­bai ifjúság legnagyob problémá­jának? A politikai és társadalmi vezetés milyen téren várja a legtöbb segítséget­ az ifjú nemze­déktől? — A kubai forradalom 25 éve alatt megoldotta a legégetőbb problémákat, amelyek népünket és ifjúságunkat sújtották az 1959. január 1-i győzelem előtt. Mindenki előtt ismeretesek né­pünknek a különböző területe­ken elért sikerei. Ezekhez fogha­tók aligha akadnak az úgyne­vezett harmadik világban, s az eredményeink csak a szocializ­mus viszonyai között voltak el­érhetőek. Manapság egész fiatal­ságunknak van biztos munkája, élvezi az ingyenes oktatás és egészségügyi rendszer valameny­­nyi szolgáltatását, amely szín­vonalát illetően, állja a versenyt a legfejlettebb országokéval; ki­terjedt lehetősége van a kultúra és a sport területein, s végül biztosítva van számára képessé­geinek fejlesztése. Természetes, hogy még nem végeztünk el minden előttünk álló feladatot. Mint fejlődő ország még nem tudtuk teljes mértékben kielé­gíteni a lakosság, a fiatalság valamennyi anyagi természetű szükségletét, gondolok például a lakásépítésre, bár ezen a terüle­ten is rendkívüli erőfeszítéseket teszünk. Ami az ideológiai-politikai ne­velést illeti, elmondhatom, hogy a kubai ifjúság túlnyomó része lelkes forradalmi öntudattal bír, marxista-leninista, internacio­nalista világnézetű. Bár meg kell hagyni, léteznek, ha keve­sen is, olyan fiatalok, akik ott­hagyták az iskolát, a munkát, s a mi társadalmi céljainkkal ellentétes tevékenységet folytat­nak. Fiatalságunk mély kommu­nista megyőződése — amelynek formálása állandó feladat, s ez áll az UJC tevékenységének kö­zéppontjában is — megmutatko­zik nap mint nap a hazánk szo­cialista építésében való aktív részvételben. Társadalmunk egyéb rétegeivel együtt, az ifjú­ság döntő részt vállal a népgaz­daság szempontjából nagy jelen­tőségű beruházások építésében és üzembe helyezésében, a szo­cialista haza védelmében, más országok internacionalista meg­segítésében, hogy csak néhány példát említsünk. Az ország po­litikai és társadalmi vezetése számít az ifjúságra. Gyakorlati­lag nem születik egyetlen fontos határozat sem — legyen az or­szágos, megyei járási vagy he­lyi jelentőségű, legyen szó gyár­ról,­ intézményről, szövetkezetről vagy iskoláról — anélkül, hogy kikérnék az UJC szervezeteinek véleményét. Az UJC rendszere­sen részt vesz a tervelőkészítés vitáin, alkotó módon hozzájárul a hasznos kezdeményezések, újí­tások gyakorlati alkalmazásához, s képes megvalósítani bármilyen nehéz és bonyolultnak tűnő fel­adatot, együttműködve a párt­­szervezetekkel, az állami szer­vekkel, a szakszervezetekkel és egyéb tömegszervezetekkel. Mindezeken túl, alkotmányunk rendelkezése szerint valameny­­nyi 16. életévét betöltött fiatal szavazásra jogosult, 18. évüktől pedig beválaszthatók a néphata­lom szerveibe. Jelentős azoknak a 18—30 éves fiataloknak a szá­ma, akik a nemzetgyűlés, a me­gyei, a járási vagy a községi ta­nácsok képviselői, s legtöbbjük az IUJC tagja. Általában igen gyakori a mi országunkban, hogy fiatal emberek fontos álla­mi szervek, tömegszervezetek, intézmények és egyéb hivatalok élén találhatók. — Kuba és Magyarország kö­zött szoros és jó a kapcsolat. Ez megnyilvánul abban is, hogy ma sok száz kubai fiatal tanul és dolgozik Magyarországon. Mi­lyen lehetőséget lát az ifjúsági szövetségek közötti együttműkö­dés fejlesztésére? — Szándékunk szerint, az or­szágainkat összekötő, valóban jó és testvéri köteléket továbbra is erősíteni kell a Kuba és Ma­gyarország ifjúsága közötti együttműködés fejlesztésével. Eredményeket várunk a KISZ- szel való együttműködés vala­mennyi területén. Valóban jó példája kapcsolatainknak, hogy Magyarországon kubai fiatalok dolgoznak, hozzájárulnak a ma­gyar gazdaság fejlődéséhez és magas szakmai, technikai kép­zettségre tesznek szert. — Hogyan látja ma a fiatalok helyzetét a világban? Mit tehet­nek ők ebben a kiélezett világ­­politikai helyzetben a békéért, s ami ezzel összefügg, saját jö­vőjükért? — A világ ifjúságát jogosan aggasztja saját jövője, amelyet ma minden korábbinál veszé­lyeztetettebbnek lát az egész em­beriséget fenyegető nukleáris katasztrófa miatt. Sajnos, az utóbbi években ez a veszély megnőtt az imperializmus kalan­dor, háborús, fegyverkező poli­tikája miatt, amelyet az ameri­kaiak, s különösképpen a Reagan-kormányzat ösztönöz. Ez a politika nem csupán a gigan­tikus fegyverkezési verseny szorgalmazásával fenyegeti a vi­lágbékét, hanem a különböző kontinenseken végrehajtott ag­resszióval is, amelynek mi is tanúi lehetünk Közép-Ameriká­­ban, és a Karib-világban. Ez a ■politika vezetett a fejlett orszá­gok és a harmadik világ fiatal­ságának kritikus helyzetéhez. Ők a kizsákmányolás és a gazda­sági válság áldozatai. Emiatt erősödik valamennyi kontinen­sen a népek harca az imperia­lizmus ellen, a békéért, az igaz­ságért, a társadalmi haladásért. Megyőződésünk, hogy a fiatalok haladó, demokra­tikus és forra­dalmi mozgalmának fontos a szerepe a békéért vívott harc­ban. Ahhoz, hogy elkerüljük a háborút és az emberiség meg­semmisülését, a fiataloknak ösz­­sze kell fogniuk az imperializ­mus és a reakció ellen, tekintet nélkül a közöttük levő politikai, ideológiai, filozófiai és vallási nézetkülönbségekre. És szüksé­gesnek tartjuk a szolidaritás erősítését, azoknak a népeknek a támogatását, amelyek az im­perializmus elleni harc első vo­nalában küzdenek. Bízunk abban, hogy a XII. VIT, amelynek jövő nyáron Moszkva ad otthont, a világ ifjúságának jelentős hozzájárulása lesz a bé­kéért és az egységért, az impe­rializmus ellen vívott harchoz.

Next