Magyar Ifjúság, 1986. szeptember-december (30. évfolyam, 36-52. szám)
1986-10-10 / 41. szám
KATI és az eltört PEREC is így 1977 őszén kezdtünk felfigyelni a már nevében is különös popegyüttesre. A „Kati és a Kerek perec” rövid idő alatt népszerűvé vált, különösen a „Hinta” és az „Egy dal neked” című számaik szerepeltek gyakran a különböző slágerlistákon. Az „Üvegszív” és a „Szerpentin” című nagylemezeik sem porosodtak sokáig a hanglemezboltokban. Mindkettőt elkapkodták, aranylemez lett belőlük. Sűrűn feltűntek a televízió képernyőjén, koncertjeiket zajos siker kísérte. Az együttes legszínesebb egyénisége „Kati”, azaz Nagy Katalin volt. Egy tucatnyi hangszeren játszott, énekelt, ő szerezte a banda számait. Egyetlen nő volt a hazai rock-pop életben, aki férfias hangszeren, szaxofonon is remekül játszott. Aztán teltek-múltak az évek „Kati és a Kerek perec” egyre több külföldi turnén vett részt, és mint ilyenkor lenni szokott, szép lassan el is felejtették őket. Popberkeken belül tudni vélték, hogy időközben „eltört” a Perec. Kati és a fiúk útjai elváltak. Nagy Katival jó pár esztendeje nem találkoztam. Valószínűtlenül karcsú, hosszú barna hajú, rendkívül csinos lányként élt az emlékezetemben. Az idő furcsa szobrász. Megváltoztatja az ember arcát, külsejét. Ha Kati nem köszön rám, és nem fedi fel a kilétét, nem egykönnyen jöttem volna rá, hogy ő az. Az „új” Nagy Kati szőke, és mit szépítsük: teltkarcsú ... A kölcsönös „mi újság?” kérdésre mondja a magáét: — Hét évet — egyáltalán nem hét szűk esztendőt — töltöttünk együtt a zenekarral. Bejártuk közben Kelet- és Nyugat-Európát. Rengeteget koncerteztünk, nem panaszkodhattunk, a sikerek sem maradtak el. Mindenütt szívesen fogadtak minket. Ennek ellenére, 1984 nyarán elbúcsúztam a fiúktól. Azóta önállóan dolgozom. — Mi volt az oka a kenyértörésnek? — Ne gondolj összeveszésre, cívódásra. A többiek egyszerűen arra szavaztak, hogy hosszú távú vendéglátóipari szerződést kössünk nyugaton, amivel nem értettem egyet. Semmi esetre sem akartam évekre elkötelezni magam távol az otthonomtól. Barátságosan elváltunk egymástól. — Mihez kezeltél a „Perec” nélkül? — Kiváltottam az önálló előadóművészi engedélyt. Kuvaitban, Egyiptomban és Angliában vállaltam 1—1 hónapos szerződést. Magyar közönség előtt még nem léptem fel, de erre is sor kerül majd, ha egy kicsit ráérek. Kati ugyanis nemigen ér rá. Nagy vállalkozásba fogott, a József körúton megnyitotta az ország legnagyobb állatkereskedését. Ez a tevékenység, mint kezdő üzletembert teljesen leköti. — Hogyan jutott eszedbe, hogy a hangszereknek, kottáknak hátat fordítva, díszhalakkal, fehéregerekkel, tengeri malacokkal foglalkozzál? Mosolyog: — Gondoltam, hogy nem hagyod ki ezt a kérdést. Kislány korom óta imádom az állatokat. Mindig volt kutyám, macskám, madaram. Titkos vágyam azonban az volt, hogy nagyon sok állatom legyen. Két évvel ezelőtt határoztam el, hogy állatkereskedést nyitok. De nem akármilyen kis boltocskára gondoltam, hanem arra, hogy enyém lesz az ország legszebb, legnagyobb, legszélesebb választékú üzlete. Nem akarom most részletezni, hogy mi kell ahhoz, hogy végül is összeálljon minden. Hivatalokból hivatalokba futkostam, állatkereskedőkkel, iparosokkal tárgyaltam. Közben szorgalmasan tanulmányoztam a szakirodalmat, állandó vendége voltam az állatkertnek, ahol rengeteget segítettek hasznos tanácsokkal. — Mit szólt a környezeted, egykori kollégáid? — Képzelheted! — Nem kérdem, mibe került mindez, de vajon mikor térül meg, amit befektettél? — Viccelsz? Soha! Ha jó boltot akartam volna csinálni, butikot vagy pecsenyesütőt nyitottam volna. Kukacból és madáreledelből nem könnyen jönnek össze ezrek. Az állatkereskedés valóban egyedülálló. Ízléses berendezés, légkondicionálás és óriási választék. Díszhalak, madarak, hüllők, kígyó, sikló, teknősbéka, tengeri malac, hörcsög, kutya macska, majom. — Meg, amit akartok ... — fűzi hozzá Kati. — Kérésre bármilyen állatot megszerzek a kedves vevőnek. — Akár egy elefántot is? — Ha megszerzi az engedélyt, hogy a házában tarthassa, akkor miért is ne. — A tulajnak melyik a kedvenc állata? — A bernáthegyi Kati állatkereskedésében még egy szolgáltatást nyújt a vevőknek. Nemcsak elad, vesz és cserél is. — Merőben megváltozott az életem. Ha ezentúl külföldre megyek, elsősorban nem ruhákat és szépítő szereket vásárolok magamnak, hanem állattápszert és vitaminokat. — S mondd, az állatok nem ihlettek meg, mint zeneszerzőt? — De igen! Készül a nagylemezem, amelynek minden száma egy-egy állatról szól. Nyugodtan leírhatod: állati lesz. Csak a szakma ne kiáltson majd rá kígyót-békát... Kemény György HM 32