Magyar Ipar, 1900. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-01 / 26. szám
XX. kötet. Budapest, 1900. junius hó 1. 26. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“ AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő : Geller Mór. Főmunkatársak : Dr. Horváth János, Dr. Matlekovits Sándor, Ráth Károly. TARTALOM: I. Általános rész. Szobrot Zsolnaynak! — Szövetkezzetek! (Dr. Horváth János.) — A gyors vételre ingerlő módon való eladás. (Miniszteri rendelet.) •— Idegen nevek. (Ifj. Leitersdorfer Lipót.) — Iparpartolási mozgalmak. — • A kereskedelmi és iparkamarákból. (Brassó, Budapest.) — Kiállítási ügyek. — Ipartestületi értesíts. — (A központi bizottság ülése.) — Ipari közigazgatás. — Segélypénztári értesítő. (A vidéki kerületi pénztárak központi bizottságának ülése.)— Vámügyek. — Szakegyesület. — Munkás ügyek. — Vállalkozói értesítő. — Vegyes hitek. ^Hivatalos közlemények a kereskedelemügyi minisztérium köréből. Különfélék.) — II. Egyesületi élet. — Végrehajtó bizottság. — Segélypénztári szakosztály. — A betegsegélyezés reformja. — A motorbenzin ára. — Az üzleti nyilt tételű követelések leszámítolása. — Milyen iparágakat honosítsunk meg ? — Nyugtázás. — III. Értesítések. M. kir. államvasutak. Osztrák elemi biztositó r. t. — IV. Hirdetések. — V. Melléklet: Az Országos Iparegyesület emlékirata az osztrák-magyar vámterület számára készítendő általános vámtarifa ügyében. Szobrot Zsolnaynak! Az agyag lángeszű mesterének szobrot akar állítani földijeinek hálás kegyelete. Aki meleg életet öntött a hideg sárba, halhatatlan lett halála után. Örök életének külső hirdetője lesz az a szobor, de még jóval több ennél. Zsolnay Vilmos örökké való emlékezete nem szorult szoborra. Ezerszámra alkotta az ő zsenije saját halhatatlanságának emlékeit, de még ezeknél a törékeny remekműveknél is tovább fog élni a nagy magyar iparos. Az ő nevén nem fog az enyészet. A mint életében nem ismert hírneve térbeli korlátot, azonképen halála után emlékezetének nincsenek időbeli határai. Az a szobor nemcsak Zsolnay Vilmos halhatatlanságát fogja hirdetni. Ennél is nagyobb etikai jelentősége az egész magyar iparosvilágnak eddig páratlan dicsősége. Mesterembernek nem volt eddig szobra Magyarországon, másutt is alig. Zsolnay Vilmos az első, aki megszerezte a halhatatlanságnak ezt a külső szimbólumát is. Nem magának, hanem a magyar iparosok egyetemének. Ő az első magyar ember, aki szobrot kap, noha nem volt sem hadvezér, sem költő, sem politikus. Igaz, hogy volt benne valami mind a háromból. A hadvezérnek minden ellenséges elemekkel daczoló harczi szívóssága, az államférfi éleslátása és nagystílű ügyessége egyesült benne a poéta gyöngéd, meleg ihletével, így jutott be Zsolnay Vilmos egy hosszú élet alkotó munkája után a magyar nemzet Pantheonjába. A Pécs város és Baranya vármegye és a pécsi kereskedelmi és iparkamara oszlopos férfiaiból alakult rendezőbizottság most bocsátotta ki azt a felhívást, amely adakozásra szólítja fel a magyar közönséget a pécsi öreg fazekas szobrára. Nyissa meg szívét és erszényét minden magyar iparos, tegye le dús adományát a gazdag, fillérjét a szegény arra az oltárra, amelyen egy igazi nagyságért, egy korszakos jelentőségű lángeszű iparosért, a magyar nemzeti munka egyik legnagyobb héroszáért lobog soha ki nem hamvadó lángja honfitársai kegyeletének.«- Magyar iparosok! káo-Vozzank Zsolnay Vilmos szobrára ! * A Zsolnay-szoborbizottság felhívása igy szól: Felhívás. Zsolnay Vilmosnak, a kerámia költői ihletű nagymesterének, Pécsett fölállítandó emlékszobra érdekében. Alig kisérte ki és helyezte el a résztvevők óriási sokasága a magyar műipar zseniális úttörőjét és életének alkonyáig fáradhatatlan munkáját, Zsolnay Vilmost, a világhírnévre tett lángeszű magyar műiparost, a kerámiának költői ihletű nagymesterét az örök nyugalom helyére, a magyar műipart ért súlyos veszteség érzetével együttesen élénk visszhangot keltett máris mindenfelé a pécsi kereskedelmi és iparkamara rendkívüli gyászközgyűlésén kifejezésre jutott ama kegyeletes eszme, hogy az első magyar iparosnak halhatlan emléke szülővárosában, Pécsett, amelynek agyagából alkotta meg a szerény téglaégetőből kifejlődött lángelme Az orsz. iparegyesület tagjainak e lap tagsági dijuk fejében jár. Nem tagok számára az előfizetési dij egész évre 12 kor és évre 6 kor. — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, uj utcza 4., az egyesület házában. — Megjelenik minden vasárnap. Szia.ba.csa.l 330. a k a t eszközöl és értékesít a világ valamennyi államában PATAKY H. és W. (Budapesten, VII., Erzsébet-körút 42. Saját irodák: Berlin, Hamburg, Görlitz, Frankfurt, Köln, Lipcse, Boroszló, New-York, és Nürnberg városában. — Értékesítési szerződések 23 4 millió értékben köttettek. Szabadalmi perek, felvízápodítások és prospektusok Ingyen. 30,000 szabadalmi megbízás.____________