Magyar Ipar, 1900. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

XX­. kötet. Budapest, 1900. junius hó 1. 26. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“ AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő : Geller­ Mór. Főmunkatársak : Dr. Horváth János, Dr. Matlekovits Sándor, Ráth Károly. TARTALOM: I. Általános rész. Szobrot Zsolnay­­nak! — Szövetkezzetek! (Dr. Horváth János.) — A gyors vételre ingerlő mó­don való eladás. (Miniszteri rendelet.) •— Idegen nevek. (Ifj. Leitersdorf­er Lipót.) — Iparpartolási mozgalmak. — • A kereskedelmi és iparkamarák­ból. (Brassó, Budapest.) — Kiállítási ügyek. — Ipartestületi értesíts. — (A köz­ponti bizottság ülése.) — Ipari közigaz­gatás. — Segélypénztári értesítő. (A vidéki kerületi pénztárak központi bizottságá­nak ülése.)­­— Vámügyek. — Szakegye­sület. — Munkás ügyek. — Vállalkozói értesítő. — Vegyes hitek. ^Hivatalos közle­mények a kereskedelemügyi minisztérium köréből. Különfélék.) — II. Egyesü­leti élet. — Végrehajtó bizottság. — Segélypénztári szakosztály. — A beteg­­segélyezés reformja. — A motorbenzin ára. — Az üzleti nyilt tételű követelések leszámítolása. — Milyen ipar­ágakat ho­nosítsunk meg ? — Nyugtázás. — III. Értesítések. M. kir. államvasutak. Osz­trák elemi biztositó r. t. — IV. Hir­detések. — V. Melléklet: Az Országos Iparegyesület emlékirata az osztrák-ma­gyar vámterület számára készítendő álta­lános vámtarifa ügyében. Szobrot Zsolnaynak! Az agyag lángeszű mesterének szobrot akar állítani földijeinek hálás kegyelete. A­ki meleg életet öntött a hideg sárba, halhatatlan lett halála után. Örök életének külső hirdetője lesz az a szobor, de még jóval több ennél. Zsolnay Vilmos örökké való emlékezete nem szorult szoborra. Ezerszámra alkotta az ő zsenije saját halha­tatlanságának emlékeit, de még ezeknél a törékeny remekművek­nél is tovább fog élni a nagy magyar iparos. Az ő nevén nem­­ fog az enyészet. A mint életében nem ismert hírneve térbeli korlá­tot, azonképen halála után emlé­kezetének nincsenek időbeli ha­tárai. Az a szobor nemcsak Zsolnay Vilmos halhatatlanságát fogja hirdetni. Ennél is nagyobb etikai jelentősége az egész magyar iparosvilágnak eddig páratlan dicsősége. Mesterembernek nem volt eddig szobra Magyarországon, másutt is alig. Zsolnay Vilmos az első, aki megszerezte a hal­hatatlanságnak ezt a külső szim­bólumát is. Nem magának, hanem a magyar iparosok egyetemének. Ő az első magyar ember, aki szobrot kap, noha nem volt sem hadvezér, sem költő, sem poli­tikus. Igaz, hogy volt benne valami mind a háromból. A had­vezérnek minden ellenséges ele­mekkel daczoló harczi szívóssága, az államférfi éleslátása és nagy­stílű ügyessége egyesült benne a poéta gyöngéd, meleg ihletével, így jutott be Zsolnay Vilmos egy hosszú élet alkotó munkája után a magyar nemzet Pantheonjába. A Pécs város és Baranya vár­megye és a pécsi kereskedelmi és iparkamara oszlopos fér­fiaiból alakult rendezőbizottság most bocsátotta ki azt a felhívást, amely adakozásra szólítja fel a magyar közönséget a pécsi öreg fazekas szobrára. Nyissa meg szívét és erszényét minden magyar iparos, tegye le dús adományát a gazdag, fillérjét a szegény arra az oltárra, a­melyen egy igazi nagyságért, egy korszakos jelen­tőségű lángeszű iparosért, a magyar nemzeti munka egyik legnagyobb héroszáért lobog soha ki nem hamvadó lángja honfitársai kegyeletének.«- Magyar iparosok! káo-Vozzank Zsolnay Vilmos szob­rára ! * A Zsolnay-szoborbizottság fel­hívása igy szól: Felhívás. Zsolnay Vilmosnak, a kerámia költői ihletű nagymes­terének, Pécsett fölállítandó emlékszobra érdekében. Alig kisérte ki és helyezte el a résztvevők óriási sokasága a magyar műipar zseniális úttörő­jét és életének alkonyáig fárad­hatatlan munkáját, Zsolnay Vilmost, a világhírnévre tett láng­eszű magyar műiparost, a kerá­miának költői ihletű nagymeste­rét az örök nyugalom helyére, a magyar műipart ért súlyos vesz­teség érzetével együttesen élénk visszhangot keltett máris minden­felé a pécsi kereskedelmi és ipar­kamara rendkívüli gyászközgyű­­lésén kifejezésre jutott ama kegye­­letes eszme, hogy az első magyar iparosnak halhatlan emléke szülő­városában, Pécsett, amelynek agyagából alkotta meg a szerény téglaégetőből kifejlődött lángelme Az orsz. iparegyesület tagjainak e lap tagsági dijuk fejében jár. Nem tagok számára az előfizetési dij egész évre 12 kor és évre 6 kor. — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, uj­ utcza 4., az egyesület házában. — Megjelenik minden vasárnap. Szia.­ba.csa.l 330. a k a t eszközöl és értékesít a világ valamennyi államában PATAKY H. és W. (Budapesten, VII., Erzsébet-körút 42.­ Saját irodák: Berlin, Hamburg, Görlitz, Frankfurt, Köln, Lipcse, Boroszló, New-York, és Nürnberg városában. — Értékesítési szerződések 23­ 4 millió értékben köttettek. Szabadalmi perek, felvízápodítások és prospektusok Ingyen. 30,000 szabadalmi megbízás.____________

Next