Magyar Ipar, 1907. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1907-07-07 / 27. szám
XXVIII. kötet. Budapest, 1907. julius hó 7.__________________27. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“ — AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Megjelenik vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K., félévre 6 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. I. Általános rész. Középosztály-politika. (Matlekovits Sándor.) A munkásbiztositó hivatal. Az akkord-munka. (Nándor Pál.) Kamarai élet. Beszterczebánya, június 28., Szeged, június 28., Temesvár július 2. Kiállítási ügyek A sütőipari kiállítás. Az iglói iparkiállítás. A londoni magyar kiállítás. Ipari közigazgatás. A margarinforgalom szabályozása. Az acetylénkészülékek vizsgálati díja. Adás-vételi ügynökség és okmányszerzés. A kéményseprő dijai. Szakegyesületek. A sütőszövetség dísztagjai. Magyar Bőriparosok Országos Egyesülete. Munka és üzlet. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a keresk. minisztérium köréből. Kinevezés. Békéltető-bizottsági alapszabályok jóváhagyása. Vásáráthelyezések. Uj vásár. Különfélék. Széchényi Imre szobra. Közszállitások és közmunkák az idei költségvetésben. Értekezlet a szénhiány orvoslásáról. A királyi zálogházak uj igazgatója. Horvátok a magyar ipar ellen. Egy nyomda jubileuma. Uj munkaadó-szövetségek. Szubvenczió tésztagyárra ? Kéményseprőből doktor. A postatakarékpénztár 1906-ban. Iparosinasok ujraoltása. Romániai magyar iparosok visszatelepitése. A Niagara Newyorkban. A munkaközvetítő intézetből. II. Egyesületi élet. Czukorka- és csokoládégyártási szakosztály. III. Értesítések. Magyar Folyam- és Tengerhajózási R.-T. Dunagőzhajózási Társaság. IV. Hirdetések. Középosztály-politika. A Németországban az utolsó 10—15 év alatt az agrárirányzattal kapcsolatban fejlődött az u. n. „Mittelstandspolitik“, melyet a nálunk divatos „középosztály-mentő“ politikával nem szabad összetéveszteni, képezi egy most megjelent hatalmas munkának*) tartalmát. Nem olvasókönyv ez, hanem oly nélkülözhetlen kézikönyv, mely minden egyes, a német „Mittelstandspolitik“ keretén belül felmerülő kérdésre, a mellette és ellene felhozhatók egész tárházát öleli fel. Iránya határozottan liberális és elkárhoztatja a „Mittelstandspolitik“ híveinek törekvéseit. Szerzőnk előszavában ezt mondja: „Beható tanulmányok útján és személyes gyakorlati tapasztalatok alapján mindinkább jobban győződtem meg arról, hogy az u. n. középosztály-politikusok és a mostani középosztálymozgalom által követett középosztály-politika túlságos követeléseikkel és kivált a verseny teljes elfojtásával nemcsak teljesen elhibázott dolog, hanem felette veszedelmes is, mert az irigység, gyűlölet és az igazságtalanság futóhomokján épül, végre is az általános hanyatlásra fog vezetni és kivált a kisipari osztály gyöngitésére szolgál“. A munka reánk is elég jelentőséggel bir, mert habár nálunk még a németországi értelemben *) Dr. J. Wernicke: Kapitalismus und Mittelstandspolitik. Jena, 1907. Vili. és I 1009. lap. vett „középosztályos politikusok“ mint tömörített csoport nincsen, a „kisember“ védelmének kedvelt jelszava alatt mégis igen sok kérdés, melyet Németországban a középosztályos politikában tárgyalnak, szóba kerül és ismételt vitatkozás alapját képezi. Maga a munka két részre oszlik. Az első rész a kapitalizmus és a középosztály fejlődésével, a második rész a középosztály politikájával foglalkozik. A kapitalizmus köztudomás szerint a legújabb kor technikai, tudományos és forgalmi nagy fejlődésnek következménye és ha a középosztály imádói szeretettel és áhitattal tekintenek vissza arra az állapotra, amelyben a középosztály állítólag a legújabb kor társadalmi és gazdasági viszonyai előtt virágzott, szerzőnk helyesen utal arra, hogy akkor, az összes állapotok egészen más keretekben állottak, de különben sem látja a legújabb időben beállt szabadtevékenységi irányban azt a hatást, melyet rendszerint a középosztályosok neki tulajdonítani szoktak. „Nem eléggé lehet hangoztatni azt, hogy a középosztály a késői középkorban éppen nem volt általában fényes helyzetben ; hogy a mesteremberek és kiskereskedők nagy részének sokkal rosszabb dolga volt, mint ma; hogy a czéhek a mesterségek tovább fejlődésére teljesen alkalmatlanokká váltak, sőt határozottan akadályt képeztek erre nézve , és hogy a technikai és gazdasági