Magyar Ipar, 1916. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)
1916-07-02 / 27. szám
XXXVII. kötet. Budapest, 1916. július 2. 27. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“. — AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETILAPJA. Megjelenik vasárnap. — Az Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K., félévre 6 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utcza 4. Telefon: 26—75. — Felelős szerkesztő: Dr. Soltész Adolf. Az adójavaslatok. A Magyar Ipar múlt számának mellékletén közöltük azt az emlékiratot, amelyet az Országos Iparegyesület az adótörvényjavaslatok dolgában a pénzügyminiszterhez intézett. Az emlékiratot az egyesület közvetlenül a törvényjavaslatok bizottsági tárgyalása előtt juttatta el Teleszky János pénzügyminiszterhez, ezenkívül megküldötte a képviselőház pénzügyi bizottsága tagjainak, — majd a törvényhozás más tagjainak is — továbbá a társegyesületeknek, a kamaráknak, a budapesti ipartestületeknek, valamint a városi törvényhatóságoknak is. Az emlékirat széltében nagy figyelmet keltett, amiről a napi- és szaksajtó közleményei is tanúskodnak. Megállapíthatjuk azonkívül, hogy előterjesztéseink hatása jelentkezett a képviselőház bizottsági tárgyalásán is, amelynek rendjén nem egy módosításunk talált figyelembevételre. A képviselőház pénzügyi bizottsága két napon tárgyalta a törvényjavaslatokat. A bizottság tagjai — ámbár az ellenzéki pártok nincsenek köztük képviselve — elég beható kritika alá vették a javaslatokat és részint ennek, részint az érdekeltség állásfoglalásának tulajdonítható, hogy Teleszky pénzügyminiszter a javaslatok egyes részeit máris módosította. Ezek a módosítások azonban messze vannak attól a mértéktől, amely kielégíthetné a méltán nyugtalankodó ipari és kereskedelmi közvéleményt. Ezért szükséges, hogy az érdekeltség tovább is foglalkozzék a javaslatokkal és mindenekfölött szükséges, hogy a törvényhozás minden tényezője a leglelkiismeretesebb megfontolás tárgyává tegye a pénzügyminiszter előterjesztéseit, valamint az érdekeltség részéről fölhangzott kifogásokat, mielőtt hozzájárul a közterhek lényeges fölemeléséhez. A pénzügyminiszter által a bizottsági tárgyalás rendjén koncedált módosítások közül leginkább figyelemreméltó az, amelyet az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adó érvényének fenntartásárál szóló javaslatra nézve előterjesztett. A miniszt úr szerint ezt a javaslatot a közvélemény félreérte,,mert a javaslatnak nem az az intenciója, hogy a III. oszt. kereseti adóterhét súlyosbítsa. A cél szerinte az, hogy a keresetadó az 1917—1919. évekre általánosságban az 1914—16. évekre megállapított mérvben tartassák fenn, nemcsak azért, hogy összeütközés ne álljon elő a hadinyereségadó, a jövedelemadó és a vagyonadó kivetése és a III. osztályú keresetadó kivetése között, de azért is, mert a pénzügyi hatóságok az előbb említett adók kivetése folytán szerfölött megnövekedett teendőik mellett nem győznék meg a III. osztályú keresetadó általános kivetésével kapcsolatos nagymérvű teendők ellátását is. A helyesbítés a lehető legszűkebb térre szorítandó, tudniillik azokra az esetekre, amikor a haszonhajtó foglalkozás terjedelme változott, vagy a haszonhajtó foglalkozás terjedelmét tekintve már az eredetileg kivetett adó sem állott arányban más ugyanazon vagy hasonló foglalkozást űzők adójával. Mindenkor azonban csak a haszonhajtó foglalkozás terjedelme, azaz objektív kritériumok szolgálhatnak az adóhelyesbítésnek alapjául, s az adó helyesbítése csak arányosítás útján történhet, anélkül, hogy a tényleges kereset mérve kutatatnék. Ilyen módon csak objektív kritériumok alapján kérhetvén a pénzügyi hatóságok az adók helyesbítését és ez a helyesbítés csak más adózók adójához való arányosítás útján foglalhatván helyet, ki van zárva az, hogy a helyesbítés kérését a pénzügyi hatóságok politikai szempontokból kezeljék. A javaslatnak a pénzügyminiszter által javasolt módosításai , amelyeket a pénzügyminiszter a törvényjavaslat célzatainak kidomborítása végett indítványozott, részletesen intézkednek a helyesbítés