Az iparművészet 1895-ben (1896)

A magyar kereskedelmi múzeum házi ipari bazára. Sasvári Ármintól

A MAGYAR KERESKEDELMI MÚZEUM HÁZI IPARI HÁZÁRA. A házi iparra még csak kifejezés sincs a franczia és az angol nyelvben. A német «Hausindustrie»­szót már a Rajna mentén alig értik. Ott a Nyugaton, a hatalmas gyárak mellett a kisipar csak úgy bír megélni, ha műipari irányba tér át; a házi iparról meg épenséggel lemondtak, mert ott a házi és a míripar két teljesen különböző dolog. Nálunk és a Keleten még tesznek kísérletet a házi ipar galvanizálására, mert a magyar, a szerb és a román pórnők ősi, művészeti jel­legű minták után, eredeti ízlés szerint, velük született, vagy örökölt szépészeti érzékkel dolgoznak. Ha eredeti rajzaikból, élénk szín­­összetételeiből kiküszöböljük az itt-ott ész­lelhető ferdeségeket, rikító tarkaságot, ha tisztult ízlést viszünk oda, szóval ha házi ipari czikkeinknek műipari jelleget adunk , akkor földművelő népünk versenyezhetni fog a gyári munkákkal, téli estéit hasznosan érté­kesítheti, szép kereseti forrást biztosíthat magának. Ezt a benyomást nyerték azok, akik látták az 1885 -iki országos kiállítás házi ipari pavil­lonját. És ehhez képest a Kereskedelmi Múzeum, a­melyet azért alapítottak 1886- ban, hogy a hazai ipar versenyképességét feltüntető 1885-iki látványt szőkébb körben meg-megújuló alakban mintegy állandóvá tegye,­­ a hazai termékek állandó kiállításá­ban bő tért engedett a­­házi iparnak, súlyt­­ fektetett népünk szép hímzéseinek, textil munkáinak megismertetésére és értékesí­tésére. A múzeumnak állandó kiállítását 1094 ve- TOROCZKÓI HÍMZÉS. FARAGOTT SZÉK. Bánffy-Hunyad vidékéről. 9.

Next