Az iparművészet 1896-ban - Milléniumi emlékkönyv (1897)

JELENKORI IPARMŰVÉSZETÜNK AZ EZREDÉVES ORSZ. KIÁLLÍTÁSON - Csízik Gyula: Fémmunkák

FÉM MUNKÁK. Hogy a művészet az ipar nagy birodalmá­ban mily nagy szerepet játszik, azt legjobban nagyobb mérvű kiállításon lehet tapasztalni. Ezer formában, számtalan fokozatban leljük meg mindenfelé, s fontolóra véve a dolgot, kitűnik, hogy ipari produktum művészet nél­kül alig van. Néha úgy tetszik, mintha a tech­nikai alkotásnak a művészethez semmi köze sem lenne; mintha ez amazzal nemcsak hogy összeegyeztető nem lenne, hanem egyenes ellentmondásban volna. De a való másról győz meg. Technikai bármily alakítás az emberhez való viszonyában eszthetikai megítélés alá is esik. Csak a szempontok különbözők, de a szépet mindenben leírni, érezni akarjuk. Ez a szubjektív érdek az, a­mely az iparba a mű­vészetet beleviszi, a­mely nélkül művészi ipar nincs. Művészi ipari tárgy sokféle van olyan, a­melynek ipari értékét elismerik, de művészi értékét már nem is sejtik, és fordítva: akár­hány ú. n. iparművészeti tárgy általánosan deklarált művészi értéke az igazságos ítélet alatt semmivé lesz. És fémipari tárgy is van sok olyan, a­melynek alakításában a főszerep a művészeté, de van olyan is, a­melynek ala­kításához a kiválóan technikai jellegnek da­czára a művészetnek mégis van köze. Ilyen a lámpa, csillár, ilyenek a harangok, a vas-vagy bronzruhafogas és bútor, a lépcső-, ablak-, kapu- és egyéb rácsok, a kilincs, ajtó- és ablakvasalások, de sőt a kályha és szerszámai (a széntartó, lapát, csiptető stb.) is. Ha itt erre utalunk, azt csak azért tesz­­szük, hogy az alábbiakban a kiállítás fém­munkáiról mondottakkal a közfelfogás értel­mében szorosan vett iparművészeti tárgyakon kívül fejtegetéseink körébe vont egyébnek érintését ezzel igazoljuk. Jelen évkönyvünk czéljait szem előtt tartva, alább, a­mennyire a kiállítottak nyomán lehet­séges, művészi iparunk egynémely részének állapotát igyekezünk jellemezni. Szükségesnek tartjuk azonban előre is ki­jelenteni, hogy fő törekvésünk az volt, hogy a tapasztalt hiányokat kiemelve a tanulságokra utaljunk, és nem az, hogy a pillanatnyi viszo­nyoknak és produkc­iónak üres dicsérettel, czél nélkül hódoljunk. A fémmunkák említett mennyisége és külön­­félesége miatt szemlénket csoportok szerint fogjuk megtenni. E csoportok a következők: 1. műlakatos munkák, 2. fegyverkovács- és öntött vasáruk, 3. sárgaréz-, bronz- s­­zinköntvények, bá­dogos és egyéb fémmunkák, 4. ötvös- és ékszerészmunkák. Miután azonban a kiállítási csoportok is­mertetésére nézve abban történt megegyezés, hogy a magyar iparművészeti társulat gyűjte­ményes kiállítása külön ismertetés tárgyát ké­pezze, azért a czikkeinkben hiányzó, kü­lön.- Tervezte Rauscher Lajos. Készítette Bachruch Károly. RÉSZLET A SZÉKESFŐVÁROS ÁLTAL JÓKAI MÓRHOZ ÖTVEN ÉVES ÍRÓI JUBILEUMA ALKALMÁBÓL INTÉZETT ÜDVÖZLŐ FELIRATNAK EZÜST KERETJÉRŐL.

Next