Györgyi Kálmán szerk: Magyar Iparművészet 29. évfolyam 1926

1-2. szám - Ybl Ervin: A Corvin-árúház

nyokkal állítják el a széles ablaknyílásokat, bele. A földszint félköríveibe félemeletet melyeken át az előbbi bútordarabok dísz­ épített be, mely a kirakatok fölé helyezett, télen házai láthatók, így az áruházi szem­ finom hatású, baluszteres balkonokban pontok sem szóltak az ellen, hogy az jut kifejezésre. Ezt a balkonos félemelet­építő díszes palotahomlokzatot tervezzen, megoldást különben már Ybl Miklós is Reiss Zoltán ezt a homlokzatot klasszi- alkalmazta ehhez hasonlóan az Operaház citáló stílusban oldotta meg. A talapzat főhomlokzatán. Az ívek fölötti emeleteket vájolt, ión-pilaszterek gyanánt felfogott föld­szinten pilaszterekkel összefoglalt hármas emeletsor nyugszik, me­lyet felül erőteljes pár­kány és efölött balusz­teres attika koronáz. Michelangelo capitoliumi palota - homlokzatai az igazi ősei ennek a típus­nak, mely a XVII. század második felében Francia­országban Perraultnak Louvre-colonnade-jában valósult meg talán leg­klasszikusabban. Itáliá­ban aztán Turinban, Juvárának Palazzo Ma­dama-jában jutott ez a típus ismét klasszikus érvényesüléshez, mely­nek a Corvin­ Áruház is egyik kései és modern szellemben értelmezett leszármazottja. Úgy a capitoliumi Senatorok­palotája, mint a Louvre­colonnade és a turini Palazzo Madama építé­szeti megoldásának az a lényege, hogy az eme­leteket pilaszterek, illető­leg oszlopok segítségé­vel oly módon vonták össze tervezőik, hogy a homlokzatok tulajdon­képpen csak egy hatal­mas emeletsorban repre­zentálódnak, melyek a kapcsolják össze. De ez az összefoglalás még­ inkább az ablaknyílások megfelelő formálásán nyugszik. A két alsó emelet ablakai hatalmas nyílásokban egyesülnek, amelyeket nem vág ketté architektúrához tartozó gerenda, hanem csak fa­betétek választják el szinte észrevétlenül felső és alsórészre. Ezzel, a modern architektúrában gyakori megoldással a tervező egyfelől nagy­vonalú, palotaszerű ab­laknyílásokat biztosított a homlokzat számára, másfelől az épület áru­házjellegét is halkan hangsúlyozta. A negye­dik emelet kis ablakai az előbbi nagy nyílások fölött éppoly alárendelt jelentőségűek, mint a capitoliumi palota és a Palazzo Madama felső ablakai és a homlokzat hatása szempontjából szinte csak arra jók, hogy az alattuk lévő nyí­lások nagyságát még jobban kiemeljék. E két nyílássort vékony pár­kányszalag választja el egymástól, mely az egész homlokzaton végigfut, de talapzatnak megfelelő földszinten nyugosz- a pilasztereket nem metszi ketté. Ugyanezt nak. Michelangelo ezzel a legmonumen- láthatjuk már a turini palotán is. Az épület tálisabb palotahomlokzat-típust teremtette gerendája és koronázó párkánya a pilasz­meg és a későbbi építészek is - mint láttuk — tereken nyugszik, de a felső emelet ablakait igen gyakran folyamodtak ehhez a csal­­határoló konzolok is ezt a funkciót végzik,­hatatlanul nagyvonalú megoldáshoz. A főpárkány töretlenül vonul végig az A Corvin­ Áruházban a tervezőnek sike- egész homlokzaton, sem a középrész tar­tált ezt a monumentális típust úgy érvé­­tózkodó rizalitja, sem a sarkok nincsenek nyesíteni, hogy a látszólag egyemeletes hangsúlyozva. A főhomlokzat stílusának palotahomlokzatba négy emeletsort foglalt klasszicisztikus egyenletessége ezzel biz­ H­l­ mából faragott s részben aranyozott falikal a nagy­lépcsőházban. Készült az Astra-csillárgyárban, Kovács Erzsébet rajza.

Next