Györgyi Kálmán szerk: Magyar Iparművészet 29. évfolyam 1926
1-2. szám - Ybl Ervin: A Corvin-árúház
a jelenség, mint ami a festészetben is megfigyelhető, hol az impresszionista, szabad természetkivágást szintén a komponálás kezdi felváltani. Most már nemcsak a zárt sorban levő épületek, hanem igen gyakran a szabad helyen épült villák, családi házak is kötött rendszer szerint épülnek ismét. Architektusaink, akiket felfrissített a szabadság, de akik megcsömörlöttek a szabadosságoktól, visszakanyarodtak a régi stílusok szabályaihoz, melyek tér- és formaköltészete ismét követésre talál. Természetesen a hagyományok megszakadása túl erős és igen régi keletű volt ahhoz, hogy építészeink nagy elődeik biztos érzékével és tudatosságával versenyezhessenek. Már a romantikus és az utána következő stílus-recipiáló korszakban is kevesen voltak az építészek között, akikben a régiek kultúrája ösztönösen élt és így a mai generáció is csak fokozatosan fog ezen az úton megerősödni. Nem szükséges az, hogy építészeink — mint néhány régi nagymester — aranyozásokkal és mértani szerkesztésekkel keressék a homlokzatok vagy helyiségek harmóniáját, mégis komoly mérlegelés szükséges ahhoz, hogy kifogástalanul ható architektonikus megoldásokhoz jussanak el. Bármennyire fontos is, hogy az előírt gyakorlati szükségleteket helyesen elégítsék ki, városokban a homlokzat művészeti jelentőségét úgy önmagában, mint a környezethez viszonyítva nem szabad elhanyagolni. A szükséglet itt csak kötött építészeti formában jelentkezhetik. Zárt utcasorban az építész versben, határozott ritmusban ír, csak a perifériákon, a villákban és a vidéken szabad prózát írni, ha akar. Ezek a gondolatok merülhetnek fel előttünk, midőn a most megnyíló Corvin-Áruház palotáját, elsősorban ennek főhomlokzatát vizsgáljuk. Igazi díszhomlokzatot tervezett itt Reiss Zoltán, az áruház építője, mely egyfelől nincs ellentétben a mögötte lévő helyiségek célszerűségi követelményeivel, másfelől pedig önálló artisztikus életet él. Hogy áruház és nem múzeum az épület, azt a földszintnek és félemeletnek igen jól megoldott ívei hangsúlyozzák alul a kirakatokkal. Arra is rájöttek, hogy az áruházak a felső emeleteken nem kívánnak óriási, a falsíkokat felemésztő ablakokat. A felső emeletek ablakai nem kirakatok, csak olyan nagyoknak kell lenniök, hogy a helyiségeket kellő világossággal táplálják. Sőt az áruval teli szekrények, állványok megfelelő falakat kívánnak és így nem egy nagyablakos külföldi áruháznál tapasztalhatjuk, hogy a szekrényekkel és állva- A Corvin-áruház főlépcsője korláttémák részlete. Kovács Erzsébet rajza.