Magyar Iparművészet, 1994 (1. új folyam, 1-6. szám)

1994 / 4. szám

Nemzetközi eszmecsere ■ Az ETN eseménysorozatán 1994. június 14-én Polgár Csa­ba, a rendezvény házigazdája olyan jeles személyiségeket kö­szönthetett, mint a hálózat elnökasszonyát, Beatrijsk Sterket, de ott volt Dietmar Laue, Norbert Zavissza, a lodzi Múzeum igaz­gatója és Michel Thomas (Council of Europe) is. Számos részt­vevő érkezett a skandináv országokból és Nyugat-Európából, az Amerikai Egyesült Államokból, Angliából és Kínából. A Tölgyfa Galériában került sor a Magyar Iparművészeti Fő­iskola növendékeinek - Szabó Nóra, Berényi Krisztina, Virágh Tímea, Kovács Helga, Benes Anita, Borbély Judit, Nagy Ildikó, Bútor Dóra, Bocz Beáta és Imre Katalin­­ kiállítására, amelyet Schrammel Imre rektor bevezető szavai után Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese nyitott meg. A Tölgyfa Galéria pincé­jében a Szűcs Árfe-performance-t tekinthették meg a jelenlé­vők. Szentendrén, a Péter-Pál Galériában nyílt meg a főiskola ta­nárainak - Abaházi Katalin, Bényei Tünde, Droppa Judit, Jan­­kovics Zsuzsanna, Kisfaludy Márta, Nyári Ildikó, Pauli Anna, Penkala Éva, Polgár Csaba, Sárváry Katalin és Szilvitzky Margit­­ seregszemléje. Az oktatási szekció előadásain Schrammel Imre jellemezte a műfajt: „...egyetlen műfaj sem annyira emberszabott, mint a textil, éppen ezért egyetlen más műfaj titkainak feltárásától sem várhatnánk olyan közvetlen viszajelzéseket, mint a textiltől.” A konferencia összefoglaló tematikája a „Tradíciók és a high tech” volt. Ernyei Gyula tanulmánya a hagyományok és a high tech összefüggéseit a terméktervezés területén vizsgálta, hazai és kül­földi példákat s egyben kutatási programot is javasolt. Fitz Pé­ter a műfaji határok kiterjesztésére irányuló definíciós újdonsá­gokat fejtegette. Izgalmas perceket jelentett Attalai Gábor ta­nulmánya, amelyben a tradíció és a high tech problematikáját sajátosan magyar szempontból elemezte. S míg ő a török ura­lom nyomán fel nem épült „magyar Alhambrát” hiányolta, ad­dig F. Dózsa Katalin a történelem és az európai környezet hatá­sait érte tetten textilművészeti és öltözködési emlékeinkben. A technikai fejlődés egyik következményét, a töredezettséget vizs­gálta egészen új szempontból Szilvitzky Margit, aki ezt a jelen­séget olyan tényként értelmezi, amely az új egység létrejöttéhez lehetőséget teremt. Egy friss mesterdiplomával illusztrálta gon­dolatmenetét, ahol az anyagtervezés, az öltözék, a kiegészítők és a látványtervezés egymást hatványozva és értelmezve valósult meg. Személyes élményeiknek és aggodalmaiknak adtak han­got Szenes Zsuzsa és Bodor Ferenc. Emlékezetes esemény volt Jankovich Marcell előadása, amelyben a kozmikus világban mutatta meg jelképeink eredetét vagy éppen tükröződését. Az előadások után Droppa Judit mutatta be a főiskola textil tan­székének jelenlegi oktatási struktúráját. Csille Márta: Nemeskabát Magyar Iparművészet Zöldy Pál EMZETKÖZI ESZMECSERE

Next