Magyar Iparművészet, 1994 (1. új folyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám
Nemzetközi eszmecsere ■ Az ETN eseménysorozatán 1994. június 14-én Polgár Csaba, a rendezvény házigazdája olyan jeles személyiségeket köszönthetett, mint a hálózat elnökasszonyát, Beatrijsk Sterket, de ott volt Dietmar Laue, Norbert Zavissza, a lodzi Múzeum igazgatója és Michel Thomas (Council of Europe) is. Számos résztvevő érkezett a skandináv országokból és Nyugat-Európából, az Amerikai Egyesült Államokból, Angliából és Kínából. A Tölgyfa Galériában került sor a Magyar Iparművészeti Főiskola növendékeinek - Szabó Nóra, Berényi Krisztina, Virágh Tímea, Kovács Helga, Benes Anita, Borbély Judit, Nagy Ildikó, Bútor Dóra, Bocz Beáta és Imre Katalin kiállítására, amelyet Schrammel Imre rektor bevezető szavai után Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese nyitott meg. A Tölgyfa Galéria pincéjében a Szűcs Árfe-performance-t tekinthették meg a jelenlévők. Szentendrén, a Péter-Pál Galériában nyílt meg a főiskola tanárainak - Abaházi Katalin, Bényei Tünde, Droppa Judit, Jankovics Zsuzsanna, Kisfaludy Márta, Nyári Ildikó, Pauli Anna, Penkala Éva, Polgár Csaba, Sárváry Katalin és Szilvitzky Margit seregszemléje. Az oktatási szekció előadásain Schrammel Imre jellemezte a műfajt: „...egyetlen műfaj sem annyira emberszabott, mint a textil, éppen ezért egyetlen más műfaj titkainak feltárásától sem várhatnánk olyan közvetlen viszajelzéseket, mint a textiltől.” A konferencia összefoglaló tematikája a „Tradíciók és a high tech” volt. Ernyei Gyula tanulmánya a hagyományok és a high tech összefüggéseit a terméktervezés területén vizsgálta, hazai és külföldi példákat s egyben kutatási programot is javasolt. Fitz Péter a műfaji határok kiterjesztésére irányuló definíciós újdonságokat fejtegette. Izgalmas perceket jelentett Attalai Gábor tanulmánya, amelyben a tradíció és a high tech problematikáját sajátosan magyar szempontból elemezte. S míg ő a török uralom nyomán fel nem épült „magyar Alhambrát” hiányolta, addig F. Dózsa Katalin a történelem és az európai környezet hatásait érte tetten textilművészeti és öltözködési emlékeinkben. A technikai fejlődés egyik következményét, a töredezettséget vizsgálta egészen új szempontból Szilvitzky Margit, aki ezt a jelenséget olyan tényként értelmezi, amely az új egység létrejöttéhez lehetőséget teremt. Egy friss mesterdiplomával illusztrálta gondolatmenetét, ahol az anyagtervezés, az öltözék, a kiegészítők és a látványtervezés egymást hatványozva és értelmezve valósult meg. Személyes élményeiknek és aggodalmaiknak adtak hangot Szenes Zsuzsa és Bodor Ferenc. Emlékezetes esemény volt Jankovich Marcell előadása, amelyben a kozmikus világban mutatta meg jelképeink eredetét vagy éppen tükröződését. Az előadások után Droppa Judit mutatta be a főiskola textil tanszékének jelenlegi oktatási struktúráját. Csille Márta: Nemeskabát Magyar Iparművészet Zöldy Pál EMZETKÖZI ESZMECSERE