Magyar Iparművészet, 1999 (6. új folyam, 1-4. szám)
1999 / 2. szám
Fotó: Tihany az igény a női viselet művészi szintű tervezésére és kivitelére. A Magyar Iparművészeti Társulat pályázatain, karácsonyi vásárán, illetve havilapjában, a Magyar Iparművészetben feltűntek az iparművésznők alkotásai, ezek azonban inkább hímzések, esetleg hímzett blúzok, öltözködési kiegészítők voltak, festett legyező, napernyő, domborított bőrtáska stb. 1902-ben gyermekruha-tervezési pályázatot i2 hirdettek meg, de a díjat, bár 12(?) terv beérkezett, eredménytelenség miatt nem osztották ki. Rendszeresen jelentkezett alkotásaival a kiállításokon, pályázatokon Mirkovszkyné Greguss Gizella. Tudunk arról is, hogy Lakatos Artúr 1903-ban egy modern zakót utánzó magyaros férfiruhát tervezett, amelyet az Új Idők című hetilapban ismertetett, nem sok sikerrel. Szintén néhány magyaros ruhatervvel jelentkezett a gödöllői művészcsoport tagja, Undi Mariska. A gödöllőiek egyébként, Undi kivételével se kiállításra, se egyéb nyilvánosságra hozatal céljából nem terveztek ruhát. Körösfői Kriesch Aladár ugyan azt hirdette, hogy a női divat a népviselet, főleg a kalotaszegi elemek segítségével újulhat meg, de nem foglalkozott a továbbiakban a kérdéssel. Undi Mariska követte Körösfői útmutatásait, terveit 1906-ban közölte az Új Idők 14, majd 1912-ben a Magyar Iparművészet 15. Elek Artúr szerint: „Ruhái a népviseletnek megnemesített és logikussá fejlesztett változata.” 1912-es modelljeit már nem a népművészet ihlette: „ Újabban megtermékenyítőleg hatott képzeletére Poiret művészete, amely főként a színkombinációk iránt ébresztette fel érdeklődését.” Gyakorlatilag tehát Undi Mariskát tekinthetjük az első magyar divattervező iparművésznek, de egyrészt keveset és ritkán tervezett. F. DÓZSA KATALIN művészettörténész A cikk második részét következő számunkban közöljük. Jegyzetek 1 A magyar divattervezés történetét vö. F. Dózsa Katalin: Budapest-Divatváros. Tanulmányok Budapest Múltjából XXVI. Budapest, 1997. 89-110.Journal des Dames (Paris), 1830/31/231, 5 juin 1830 .Tudományos Gyűjtemény, Pest. Kiadó: Trattner Tamás János. 1829. V. 131-132. A női ruha nem Kostyálnál, hanem Mindszenthy János nőiszabó-mesternél készült. A metszetet Wándza Mihály készítette. ’Wiener Theaterzeitung, 1830. 80. Notizblatt 27, 81. ’Journal des Dames (Paris), 1830/32/250, 10 juin 1830 ‘Ekkor jött divatba a bokáig érő, ún. rövid ruha, a szerző valószínűleg erre utal. 'Magyar Bazár, 1872. 9.142. “Magyar Bazár, 1869.11. 160. ’Holzer Simon Központi Áruháza, Kossuth Lajos u. 9. ’’Magyar Iparművészet, Budapest. Szerk.: Ráth György. 1900. 1.44. 11 Paul Poiret, a francia divat nagy megújítója, az hautecouture tagja, 1913-ban nyitotta meg önálló szalonját a Rue Auber 5.-ben ’’Magyar Iparművészet, 1902.121, 240. ” Új Idők, Szerk.: Herczeg Ferenc, 1903.9. 205. ’’Újidők, 1906.10.333-335. ’’Magyar Iparművészet, 1912. 1.43. Poiret modell / Costume by Poiret Magyar Iparművészet, 1914 Rohn Alajos: Alter és Kiss hirdetése / Alajos Rohn: Advertisement of Alter and Kiss 1855 (Budapesti Történeti Múzeum) 1999/2 ^ 29. oldal Fotó: Tihanyi-Bakos Fotóstúdió