Magyar Iparművészet, 2001 (8. új folyam, 1-4. szám)
2001 / 2. szám
Almásy Dévai László Posztmodern design és látványbútorok Almásy Dévai László - ha nem is próféta még a saját hazájában - a jelenlegi késő-dekonstruktív művészeti világtrendek élmezőnyét képviseli. Internetes honlapját bármelyik, a nemzetközi színtereken forgó, „összmédiás” művész megirigyelhetné. Tevékenységi területei - bútor, enteriőr, díszlet, multimédia, festészet, és videó - mindegyikén ott van az internacionálisan tájékozódó, ambiciózus, magát elhelyezni és értékelni képes művész-személyiség bélyege. Ugyanazt a látványos és romantikus, szubjektív és távolságtartó, high-tech és minimal elemekre építő, lenyűgözésre törekvő, magabiztos stílusteremtő képességet, multikulturális formauralmat sugározzák. Az egység, sokféleség és trivialitás e zavarba ejtő megnyilatkozását jobb híján a többször lezárultnak vélt, ám jobbal még nem helyettesített posztmodernnek a műfajokat összemosó, halmazállapot-értelmű „közeg”-fogalmához lehetne közelíteni, abban a stádiumában, amikor az eszmélkedés heroizmusa már alkalmazkodóvá köznapiasult. Ez a rendkívül erőteljes érzéki-szellemi hatásra képes, relativizáló közeg Almásynál bármely irányban elterjeszthetőnek mutatkozik. Eltérő és sokszor illeszthetetlen szellemi rétegek együttes jelentkezéséből, néhol csikorgó átfedődéseiből áll, ahol lebegtetett az értelmezés vonatkoztatási rendszere. A felderengő szociokulturális vagy stílustörténeti rétegek egy sajátos polifon, nivelláló paradigma részeivé válva dekonstruálódnak, az alkotói alapállás magabiztos, racionális, iróniamentes fölénye egymással oltja ki a már-már beinduló asszociációsorokat. Nem teoretikus-kritikai viszonyt alakít ki a művészettörténeti vagy metafizikai előzményekhez, hanem nyelvi anyagnak tekinti azokat. Láthatóan nem a műfaj határozza meg a gondolatot, hanem egy aktuális gondolat keresi meg a médiumot, vagy technológiát. A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1992-ben diplomázott vizuális kommunikációs tervezőként. A Pécsi Városi Televízió arculat- és díszlettervezője volt, kidolgozta a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán az elektronikus képalkotási tanszék tanmenetét. 1997-től Németországban dolgozott mint grafikus, belsőépítész és bútortervező, majd a British Council ösztöndíjasaként két évig Londonban a Royal College of Art, a Design Council, a Royal Society of Arts posztgraduális kurzusait végezte. Elsajátította a legmodernebb számítógépes modellezési technológiákat, kutatta az interaktív média lehetőségeit és tanulmányozta a brit designt. Belsőépítészeti, televíziós arculattervezési megbízásokon dolgozik. Szemléletének lényege a térszervezés. A vizuális arculat igényének rendeli alá az alkalmazott grafikai munkát, a web- és a multimédiás megjelenést is. A megrendelők szempont 2001 /2 ^ 61 . oldal jából is kedvezőbb, hogy csak egy tervezővel kell kapcsolatban lenniük. A dekorációs elemek és a bútorok egyszerre és együttműködnek a futurisztikus térben, rendelődnek alá annak. Valódi vagy pszeudofunkcionális environment keletkezik belőlük. Designeri tevékenységének fókuszában a belsőépítészeti elemként felfogott bútor áll, amely hagyományosan az ember és a külvilág közötti elsődleges közvetítőként speciális intim tartalmi többlettel rendelkezik. A bútor testi szükségleteink - pihenés, étkezés - kielégítését szolgálja, mint a személyes szféra folytatója, az ember meghosszabbítása, ugyanakkor szimbolikus tartalmakat hordoz. Használója énképét, társadalmi státusát, ízlését is kifejezi, és megszabja használata módját. Mindegyik művészeti korszak megteremtette a maga bútor-változatát is, amely ugyanúgy képviseli világképét, emberértelmezését, technikai készségét, mint társai a grand artban. Robert Venturi babás kor- Almásy Dévai László: Mira karosszék, Capella dohányzóasztal / László Almásy Dévai: Mira armchair, Capella coffee table hajlított fémváz, fa