Magyar Iparművészet, 2007 (14. új folyam, 1-4. szám)

2007 / 1. szám

Bányász. Johann Joachim Kaendler terve / Miner. Designed by Johann Joachim Kaendler [Meissen] 1150 körül, porcelán, magasság: 20,1 cm, talapzat: 1,8x1,6 cm (Ipar­­művészeti Múzeum, Budapest) / c. 1150, porcelain, height: 20,1 cm, base 1,8x1,6 cm (Museum of Applied Arts, Budapest) ró vitrinekkel a porcelánvilág mai értékeit mutat­ta be, köztük számos mai tervező kitűnő művét. A bemutató egyszerre volt tárgyilagos és látvá­nyos. A közönségnek - a vendégkönyv tanúsága szerint Herend iránt érzett érthető elfogultság­gal - tetszett. Porcelán­­ van, akinek meghitt emlék, van, akinek elérhetetlen és megfizethetetlen vágy, vagy státuszszimbólum, van, akinek megélhetés, de van, akinek viszolygást keltő n­ppvilág - és van olyan is, aki számára szakmai kihívás. ,Ma szinte kivétel nélkül minden művészi gyár két irányban dolgozik. Reprodukálja a saját régi klasszi­kus modelljeit; ez adja meg a mindennapi kenyeret. Másrészt meg művészek foglalkoztatásával új mo­delleket termel állandóan; ezzel biztosítja magának a [Meissen, 1736] felújítás: 1865, porcelán, magasság: 25 cm (Porcelánmúzeum, Meissen) / restored: 1865, porcelain, height: 25 cm (Porzellanmuseum, Meissen) művészi sikereit, legnagyobbrészt ezzel szerepel a ki­állításokon, ezzel biztosítja hírnevének fennmaradá­sát, ez szolgáltatja neki a reklám anyagot, ezzel tart­ja életben a kereskedők és a gyűjtők érdeklődését. Ha van művészi porcelánt gyártó gyár, amely nem követi mind a két irányt, úgy csak­is olyan gyár van, amely csak új modelleket gyárt állandóan, ilyen létezik, de olyan, amely azt mondaná magáról: elég volt a múlt­ban kifejtett ténykedésem, abból fogok a jövőben meg­élni, ilyen nincs még egy, ha lenne, úgy azt monda­nák róla, egy művészeti szempontból »kiélt« gyárról van szó.­­ Hogy ez mennyire igaz, azt mutatja az a körülmény, hogy a legújabb kor legfontosabb iparmű­vészeti kiállításán, az 1925. évi párizsi iparművésze­ti kiállításon Herend még ha akart volna, még akkor sem vehetett volna részt, mert a kiállítandó tárgyak kelléke az volt, hogy új modell legyen; a ma iparmű­vészetét mutatták be. ” Gulden Gyula a porcelán­­gyár igazgatójaként 1927-ben vélekedett így, s ehhez tartva magát sikerült Herendet az 1940-es évekre felfejleszteni. Gondolkodása ma is kor­szerű, követendő. Porcelán - háromszáz éve művelt ipar Európá­ban. Herend is Meissentől tanult a kezdetben, III. (Szász) Ágost mint római császár. Johann Joachim Kaendler terve / Augustus III of Saxony dressed as Roman Emperor. Designed by Johann Joachim Kaendler ás 200 7/1

Next