Magyar Iparművészet, 2016 (23. új folyam, 1-10. szám)

2016 / 2. szám

Fotó: Neumann Ildikó 2016/2 ^ csak zavar, hogy a nagy háttérmeló ellenére ezek rit­kán állnak össze valódi kompozícióvá. Ezenfelül csep­pet sem motivál, hogy messziről megismerjék a mun­kámat, azaz nem félek újra és újra máson és másban gondolkodni.” Eltűnődve mindezen, a művészettör­ténész ismét számba veszi, hogy milyen munkák áll­tak előtte a rákoshegyi Erdős Renée Házban rende­zett tárlaton, s azt kényszerül mondani: hát ez az, a jellemző jegyek - a klasszikus és a modern együttját­­szása, a hagyományos technikák és a váratlan techni­kai megoldások egyidejű alkalmazása, a szépség-kon­venció jelenléte és az ismeretlen szférák kutatása, és a folytonos megújulás, a mindig másban gondolkodás amelyek ezekben a művekben és ebben az alkotói hit­vallásban lelhetők meg és ismerhetők fel, a posztmo­dern magatartás és művészetszemlélet oly jellemző sajátosságai. Ám mielőtt a művészetelmélet veszélyes, bizonyta­lan vizeire hajóznánk, igyekezvén tárgyszerűen mér­legelni F. Orosz Sára kiállítási kollekcióját, néhány határozott, pontosnak vélhető megállapítást fogal­mazhatunk meg a budapesti iparművészeti főiskolai stúdiumok lezárásától (1990) a napjainkig tartó alko­tóperiódusban kifejtett munkásságról. így regisztrál­hatjuk, hogy mind a monumentális, a megrendelésre készülő, az egy-egy programot szolgáló alkotások ága­zatában, mind a kiállítási műformák, vagy kerámia kisplasztikai munkák bensőségesebb körében készül­tek és készülnek e művész alkotásai. A fotódokumen­táción közönség elé tárt együttes arról tanúskodott, hogy magán- és közösségi rendeltetésű épületekbe, szakrális architektonikus terekbe szervesen és harmo­nikusan illeszkednek dekoratív, szimbolikus vagy funk­cionális kompozíciói. A kiállított kerámia műtárgyak együttesében mind a használati, vagy alkalmazott, másként funkcionális, mind az úgynevezett díszkerá­miák, valamint az önállóságukat, autonomitásukat oly meggyőzőn képviselő, primer művészeti üzenettel műalkotássá avatott kerámiaplasztikák megjelentek. A műformák eme rendkívüli változatossága a művek stilisztikai sokrétűségének lehetőségeit bontakoztatta ki. Jelen voltak hagyományos díszedények és dísztá­lak, a különböző méretű, ám leginkább a megszo­kottnál kisebb csészék és tálak, tégelyek, teáskannák és a modernitás szellemét hordozó ékszerek csakúgy, mint szekvenciákként megformált különös dombor­művek és erőteljes plasztikai hatóerőket összpontosí­tó, dinamikusan térbe helyezett idolok, de mindezek mellett magától értetődő természetességgel hordoz­ták bonyolult áttételekbe sűrített mondandóikat a ke­­rámiaobjektek és a konceptuális tárgyak és a tárgy­kollázsok is. Festett kép és domborművű rátét, sze­szélyes vésett-karcolt, gesztusszerű nyomhagyásként rögzült motívum, szabályos és szabálytalan forma-F. Orosz Sára: Rejtőzködés / Sára F. Orosz: Hiding [2015] samott, porcelán, 1200 ° C / fired­ay, porcelain, 1200 ° C [20x25x10 cm] F. Orosz Sára: A bátor madár (részlet) / Sára F. Orosz: The Brave Bird (detail) [2015] samott, porcelán, 1200 ° C, a teljes méret: 0 18 cm /fired­ay, porcelain, 1200 ° C, full size: 0 18 cm Fotó: Neumann Ildikó , oldal KIÁLLÍTÁS 8

Next