Magyar Iparművészet, 2019 (26. új folyam, 1-8. szám)

2019 / 1. szám

Az előadást az 1930-as évek elején hozták létre, de alkotóinak, a vásári mutatványos Korngut-Kemény dinasztiának a gyökerei a 19. századra nyúlnak vissza. A bábokat id. Kemény Henrik készítette hársfából. Fia, ifj. Kemény Henrik visszaemlékezéseiből ismerjük munkamódszerét: „A Pápa tervezéseit nem tudom visszaidézni, a fejében megálmodott figurákat nem rajzolta le. Kevés vonallal megjelenítette, de faragás közben folyamatosan alakította. Szinte azonnal fába faragta az alakjait.”. Az így készült bábvázlat alapján kezdték el a próbákat, de Péter és Pál figurái csak a szövegtanulás végére öltöttek formát. A vásári bábjátékosok mellett a 20. század elején több képzőművész alkotótevékenysége is a bábművészetben teljesedett ki. A munkáikkal a kiállításon is szereplő Büky Bélát, Rév István Árpádot és társaikat a művészi bábjátszás úttörőinek tartjuk, munkásságuk új fejezetet nyitott a magyar bábozás történetében. A tárlat másik fülemüléje Büky Béla nevéhez kötődik, aki az 1920-as évektől foglalkozott árny-, majd az 1930-as évektől kesztyűstechnikával. A fülemüle szoborszerű kesztyűsbábjait maga faragta, és egyszerű, stilizált öltözéket adott rájuk. Előadásait, figuráit aprólékosan, előre kidolgozta, alkotófolyamatában a megrajzolás, a tervezőszakasz elsőbbséget élvezett. Báb- és árnyjátékait mozgó szőnyegekhez, freskókhoz hasonlította, mindig képzőművészeti hatásokra törekedett. Az 1970-es években mutatta be A walesi bárdok című árnyjátékát. Az előadás dramaturgiája tudatosan játszott a ballada és az árnyszínház műfajában rejlő művészi és technikai lehetőségekkel: a sűrített, egyszerű fekete-fehér világot drámai vörös lángok emésztették el. Rév István Árpád az első állandó társulattal és épülettel rendelkező bábszínház, a Nemzeti Bábszínjáték alapítója és igazgatója volt. Színháza 1941-ben Arany János talán legismertebb művével, a Toldival nyitotta meg kapuit. Előadásaiban a mechanikus rúdbábot, szabadalmaztatott bábtechnikáját használta. Ebben a bábtípusban egy manipulálható fejszerkezet ötvöződik a klasszikus kesztyűsbáb technikájával, így a báb a fej realisztikus mozgása mellett gyors és lendületes maradt. Állandó, húszfős bábtársulattal dolgozott, típusfigurái jelenetenként, előadásonként kaptak új arcfestést, parókát, jelmezt. Rév István Árpád színháza a korízlés és a bábszínházi nyelv megváltozása miatt bábtörténeti zárvány maradt. MATYI Ágota: Hátsó mozgatású bábfigurák (A róka ördöge, rendezte: Sramó Gábor, Miskolci Csodamalom Bábszínház, 2007) Ágota MATYI: Bunraku/nape rod puppets (The Devil of Jóka, director: Gábor Szamó, Miskolc Csodamalom Puppet Theatre, 2007) 2007, papír, textil, fa, kasírozott, festett, varrott, a bábok magassága: 76-98 cm Fotó: Gál Csaba / Petőfi Irodalmi Múzeum BÁBVARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA ! MAGYAR IPARMŰVÉSZET 2019/­ 21

Next