Magyar Iparművészet, 2019 (26. új folyam, 1-8. szám)
2019 / 4. szám
nyitott. Első közös tervezésük 1897-ben a Gyár utca 32. szám (ma Jókai utca 6., átépítve Vince Pál tervei alapján) alatti - még neobarokk szellemben épült — bérpalota, ahová hamarosan irodájuk költözött. Közös alkotásaik közül a legimpozánsabb az Erzsébet híd megépítésekor kialakított Eskü téren (ma Március 15. tér) álló — a második világháború során elpusztult - Osztálysorsjátékpalota, amelyet 1899-ben kezdtek el építeni. A homlokzat Jugendstil formavilágú vakolatdíszeit a Magyar Építészeti Múzeumban őrzött pallérfotók által ismerhetjük meg, az épület kiállított terveit pedig még maga Ferenc József is megdicsérte a Műcsarnok 1900. évi téli tárlatán (Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1900—1. évi téli kiállítása). 1899-ben Kőrössy és Sebestyén útjai elváltak, amikor Kőrössy Albert a Városligeti fasorban, Klösz György műtermének szomszédságában kezdte el építeni saját villáját (Városligeti fasor 47.). A hosszú telken nemcsak lakóépület állt oromzatában a művészetek allegóriájával hanem egy istálló és a kert végében műterem is, amelynek terveit a Budapesti Építészeti Szemle mutatta be 1904-ben.5 Kőrössy első jelentős bérháza 1901-ben épült Walkó Lajos, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatója számára az Aulich utca 3. szám alatt.6 Román András műemlékvédelmi szakember Kőrössy Albert Kálmán villája, Budapest, Városligeti fasor 47.1 Albert Kálmán Kőrössy’s villa, Budapest, Városligeti fasor 47.11899-1900 Fotó: Bélavári Krisztina, 2019 / MÉM 48 DÍSZÍTŐÉRZÉKKEL ÁTSZŐTT TUDÁS | MAGYAR IPARMŰVÉSZET 2019/4