Magyar Iparművészet, 2019 (26. új folyam, 1-8. szám)
2019 / 6. szám
berendezését biztosította, hanem gyárában I. Ferenc József megtisztelő látogatását és a királyi kitüntetést is eredményezte. Thék azonban ugyanolyan nagyra — talán még nagyobbra — értékelte Hauszmann Alajos, Györgyi Géza, Czigler Győző, Alpár Ignác építészek, Jungfer Gyula műlakatos, Róth Miksa üvegfestő és a többi hasonló igényű és törekvésű szakember elismerését, barátságát és a velük végzett közös munkát. Az ipari ágazatok és a kereskedelem, valamint a vámkérdések közötti összefüggések korai felismerése az Országos Iparegyesületben való aktív munkára ösztönözte: több mint húsz évig látta el közmegelégedésre a sok tennivalóval és felelősséggel járó alelnöki tisztét — a magyar ipar és kultúra előrehaladásának érdekében. A szinte második otthonát jelentő iparegyesületen kívül számos egyesület és bizottság tevékenységében vett részt, minden, az ország fejlődését előremozdító témát sajátjának érzett, és ezek érdekében szenvedélyesen végezte meggyőző munkáját. Szakmai otthonát az Országos Magyar Iparművészeti Társulat képezte, amelynek egyben alapító tagja is volt. A választmány tagjaként a jövő iparművészetének ügyeivel, kiállítások, beszerzések szervezésével és az iparművészet fontos személyes kérdéseivel foglalkozott. Chék Endre a haláláig ragaszkodott szülővárosához, és ahol csak tudott, segítette. Orosházán szervezte meg azt az ország déli vármegyéi számára is nagy jelentőségű iparkiállítást, amely addig nem látott sikerrel zárult. Munkás életének alkonyán az ország iparának, iparművészetének érdekében kifejtett munkásságáért töviskorona jutott osztályrészéül. A Tanácsköztársaság csatlósai a munkásosztály nevében kisajátították szeretett gyárát, amelyért olyan sokat tett, és őt magát kitiltották, sőt erőszakkal kilökdösték onnan. Az elszenvedett izgalmakat és atrocitásokat 77 éves szervezete és lelke már nem tudta elviselni, és rövidesen végleg el kellett búcsúznia e világi műveitől. Neve hosszú ideig még fogalom volt, a birodalmát határoló utca 1928-ban a Thék Endre utca nevet kapta, és 1930-ban leleplezték emléktábláját is. 1945 után azonban sokakhoz hasonlóan ő is kegyvesztett lett, az utcát 1952- ben átkeresztelték, Thék Endre rokonságával - így velem is — pedig megértették, hogy a munkások vérét szipolyozó A budavári királyi palota Szent István-termének berendezése a párizsi világkiállításon. Tervező: HAUSZMANN Alajos. A berendezés kivitelezője: Thék Endre bútorgyára . The furnishing of the St Stephen hall in the Royal Palace of Buda at the Paris World Exposition. Designer: Alajos HAUSZMANN. Produced by Endre Thék’s furniture factory 1900, archív fotó (Iparművészeti Múzeum, Adattár, Budapest) Fotó: Weinwurm Antal KÖLLŐ Miklós: Morbitzer Antónia (Thék Endre első felesége) portréja Miklós KÖLLŐ: Portrait of Antónia Morbitzer (Endre Thék’s first wife) Fotó: Rupprich Péter 42 A MAGYAR IPARMŰVÉSZET FÉNYES ÁLLÓCSILLAGAI MAGYAR IPARMŰVÉSZET 2019/6