Magyar Iparművészet, 2019 (26. új folyam, 1-8. szám)
2019 / 6. szám
Thék Párizsban igazi elemében érezte magát. Tehetségét felismerték, óriási szorgalmával egyre feljebb jutott a szakmai szamárlétrán. A nyelvtanulást, tájékozódást már évekkel ezelőtt otthon elkezdte, most tovább képezhette magát, rendszeresen látogatta a múzeumokat, a művészeti szalonokat. A Párizsban élő kis magyar hazafias kolóniával 1866-ban a poroszok oldalán a magyar érdekekért ő is a harctérre készült, Kossuth azonban azt javasolta Thék Endrének, hogy hazájának még nagyobb szolgálatot tehet a hazai bútorgyártás és a magyar ipar fejlesztésével, mint fegyverrel a kezében. Kossuth bölcs tanácsára Thék végül a hazatérés mellett döntött. Döntését azután sohasem bánta meg... Thék a párizsi fényes karrier lehetőségét áldozta fel, de Kossuthnak adott szavát élete legfontosabb — ahogy ő mondta — hazafiúi feladatának tekintette, annak ellenére, hogy hazája fogadtatása közel sem ért fel a megszokott párizsi körülményekhez. Kossuth neki ajándékozott fényképét - amelynek én lettem új őrzője - íróasztalán tartotta, belső fogadalmának mementójaként. Itthon néhány év alatt sikeresen építette fel és folyamatosan korszerűsítette józsefvárosi műhelyét, majd üzemét, végül a több száz munkást foglalkoztató gyárát az Üllői úti új telephelyen. Thék a magyar ipar 1867-es kiegyezés adta új lehetőségeinek egyik első úttörője, nemcsak asztalosmester, ahogyan a gyárigazgató és királyi udvari tanácsos névjegyén szerényen állt, hanem egy példamutató iparosember, aki annak a hitnek élt, hogy igényes szakmai munkával és tudatos szervezéssel a szerény hazai körülményekből kiindulva is meg lehet — és meg is kell — célozni a világszínvonalat. Biztos kézzel irányított, de maga is odaállt munkásai mellé egy-egy fogást megmutatni. Ő volt a megkésett hazai kapitalizmus iparának egyik legfontosabb személyisége az országban. Kapitalista, a termelés és a minőség érdekében a megfelelő eréllyel, de példamutató szociális elkötelezettséggel. Sok mindenre volt figyelme, de energiája is. Ő kezdeményezte az országban a tanoncoktatás új alapokra helyezését. A szűkebb pátriájában, Orosházán létrehozott korszerű tanoncotthon alappillére, ahogy az orosházi iparostanuló ifjúság önképző szövetségének alapító okiratában szerepelt: Becsület, tisztesség, szorgalom, igazmondás, takarékosság és megbízhatóság az iparos legszebb erényei. És hazafiság... A legnagyobb súlyt arra helyezte, hogy a magyar ipar az osztrák iparral versenyképes legyen. Távlati célja volt a bútoripar európai hegemóniájának Párizs—München—Bécs-tengelyét Budapestig meghosszabbítani. Megbízásaiból mindig juttatott fiatal, tisztességes, tehetséges asztalosoknak is, nem élt a monopolhelyzetéből adódó előnyökkel, mert tudta, hogy az országnak a fenti célok eléréséhez Kisnardai Thék Endre I Endre Kisnardai Thék Fotó a családi archívumból Emléktábla avatása Budapesten a Thék-háznál 1930-ban az akkori Thék Endre utca (ma Leonardo da Vinci utca) és az Üllői út sarkán Unveiling a memorial tablet on the Thék building at the corner of then Thék Endre (today Leonardo da Vinci) utca and Üllői út in Budapest in 1930 Fotó a családi archívumból