Magyar Iparművészet, 2019 (26. új folyam, 1-8. szám)

2019 / 6. szám

az az érdeke, hogy minél több kiváló szakember álljon rendelkezésre. Iskolákat, tanoncotthonokat támogatott, de gondolt az árvákra, idős emberekre is — ezt tanúsítja több alapítványa. Gyára az ország legjobb rajzolóinak - Tattay Ferenc, Horti Pál, Faragó Ödön - bútorterveivel és sógorának, a bútorművészet másik mesterének, Ruprich Károlynak szakmai támogatásával az országhatárokon is messze túljutó sikereket aratott. A Thék-gyár termékei kiállítások sorozatán nyerték el a legnagyobb elismerést, és szakmai érdemei alapján Théket a párizsi világkiállítás zsűrijében való közreműködésre is felkérték. A kiállítások díjait a legmagasabb hazai és külföldi kitüntetések követték, köztük 1900-ban a világkiállításon való szerepéért Thék megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagkeresztjét is. A mintegy 400 főt foglalkoztató, bútorokat, zongorákat és épületasztalos-berendezéseket előállító gyárban az elsők között alkalmazta a korszerű technikát gőzmeghajtású gépekkel, bevezette a modulrendszert és a sorozatgyártást, így a határon belülre és azon túlra is addig nem tapasztalt mennyiségű terméket tudott szállítani. Thék a legnagyobb elismerést mégis az egyedi berendezésekkel érte el, gyárából került Budapestnek a századforduló Európájában is egyedülálló fejlődését jelző épületeibe azoknak a faberendezéseknek a jelentős része, amelyek ma is az Országház, az Operaház, a Tőzsdepalota, a Kúria csodás enteriőrjeinek meghatározó darabjait alkotják. Nemesi családok (például a Károlyi, Andrássy, Nádasdy családok) és a századforduló lehetőségeivel élni tudó tehetős nagypolgárok (például Saxlehner András, Wellisch Alfréd) bérpalotáit rendezte be, emellett az egyház fontos építkezéseinél (például Szent István­­bazilika, gyergyóditrói Jézus szent szíve templom) is közreműködött. A legnagyobb megtiszteltetést és sikert Thék számára azonban a budavári királyi palota berendezése hozta, amely nemcsak a csodálatos művészi munka lehetőségét — például a Szent István-terem I. Ferenc József szalonja a MÁV millenniumi udvari vonatán. Tervező: Georg (Jin) STIBRAL. A faburkolat kivitelezője: Thék Endre bútorgyára The salon of Francis Joseph I on the court train of the Hungarian Railways for the millennium. Designer: Georg (Jiff) STIBRAL. Manufacturer of panelling: Endre Thék’s furniture factory 11895, archív fotó (Iparművészeti Múzeum, Adattár, Budapest) Fotó: Klösz György 40 A MAGYAR IPARMŰVÉSZET FÉNYES ÁLLÓCSILLAGA­I MAGYAR IPARMŰVÉSZET 2019/6

Next