Magyar Iparművészet, 2019 (26. új folyam, 1-8. szám)
2019 / 6. szám
kizsákmányoló nevét jobb, ha senki sem emlegeti. A felejtés éveiben egyedül Orosháza városa őrizte meg jó emlékezetében Thék Endrét, itt fel sem merült, hogy a még életében, 1913-ban róla elnevezett utca nevét elvegyék. Családi fotó 1941-ből, háttérben a pianínóval. Balról jobbra: Kleineisel Ilona, Thék Endre második felesége; Kleineisel Etelka, Ruprich Károly felesége; Rupprich Endréné Foyta Paula; és fia, Rupprich Péter (a cikk szerzőjének nagybátyja) Family photo from 1941, with the upright piano in the background. Left to right: Ilona Kleineisel, Endre Thék’s second wife; Etelka Kleineisel, wife of Károly Ruprich; Mrs Endre Rupprich born Paula Foyta; and her son Péter Rupprich (uncle of the writer of the article) Fotó: Rupprich Pél A nemrég elhunyt dr. Seidl Ambrus tanár úr személyesen mesélte el nekem, hogyan telepítették ki családjukat a dédapa, Hauszmann Alajos professzor népellenes tette miatt, hogy mint a Habsburgok lakója és szálláscsinálója, ő vezette a budavári királyi palota átfogó tervezését. Mint ismeretes, Hauszmann Thék Endrét bízta meg a belső terek tervezésében való részvétellel és a bútorok kivitelezésével. Thék Endre nevének és gyára egész levéltári anyagának talán ezért kellett végleg eltűnnie, és mintegy szimbolikus bosszúként a Thék-házat is az új hatalom kétes ügynökei vették át — a környéken csak ávósházként emlegették -, az egykor prosperáló gyárbirodalom fatelepe pedig a belügy garázsa lett, innen is indultak 1956-ban bevetésre a rohamkocsik, rabomobilok... Talán ennek a hatalomnak az elődei, az 1919-es Tanácsköztársaság pribékjei Thék Endrével szemben elkövetett bűnüknek, méltatlan halálában való részesedésüknek jogosságát akarták így is megerősíteni... Mindazt, amit Thék Endre örökségéből a világégés és az azt követő kor primitív világtagadása meghagyott, hálásan megőrizzük, és halálának 100. évfordulóján életművéhez méltó tisztelettel emlékezünk a korszerű magyar bútoripar megteremtőjére, a magyar ipar és iparművészet példaértékű alakjára, a nemes lelkű adakozóra, az igazi hazafira. Egyben kifejezzük reményünket, hogy kulturális életünk felelősei több sikertelen kezdeményezés után végre érettnek találják az időt Thék munkásságának rendezett körülmények között való kutatására. RUPPRICH Péter villamosmérnök 1. Székács Antal: Thék Endre mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Magyar Ipar, 1919. november 2.156. 2. Thékről bővebben lásd Lovay Zsuzsanna: Thék Endre (1842-1919). Kulturális Kapcsolatok Egyesülete, Orosháza, 2007; Verasztó Antal: Adatok Thék Endre és a nemes Thék család történetéhez. Önkormányzat, Orosháza, 2008; uő: Thék Endre, a méltóságos asztalos. Napkút Kiadó, Budapest, 2019. Az Országház egykori miniszterelnöki dolgozószobájának berendezéséről, benne Thék bútorairól és a restaurálásrekonstrukció folyamatáról 2001/2. számunk 2—11. oldalán jelent meg gazdagon illusztrált beszámoló. Pianínó Thék Endre Üllői úti lakásának szalonjából. Gyártó: Thék Endre bútorgyára Upright piano from the salon of Endre Thék’s apartment in Üllői út. Produced by: Endre Thék’s furniture factory 1897 körül, tölgy, sárgaréz, faragott, pácolt, 170x150x70 cm (Iparművészeti Múzeum, Budapest) A MAGYAR IPARMŰVÉSZET FÉNYES ÁLLÓCSILLAGA MAGYAR IPARMŰVÉSZET 2019/6 43