Magyar Írás, 1936 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1936-11-01 / 9. szám - A Toldy-Kör elbeszélés-pályázata - A Jókai szoborakció Komáromban

A TOLDY-KÖR ELBESZÉLÉS-PÁLYÁZATA. A pozsonyi Toldy Kör irodalmi bizottsága az id. Vutkovich Sándor nevét viselő alapítvány kamataiból humoros elbeszélésre pályázatot hirdet. A pályaművet jeligével ellátva, géppel írva legkésőbb 1936. december 31-ig kell beküldeni a kör főjegyzőjének, Tamás Lajosnak címére (Brattislava-Pozsony, Ventur­ utca 15., I.) ajánlott levélben. A pályaműhöz csatolni kell egy azonos jeligével ellátott, lepecsételt borítékot, amely a szerző ne­vét és pontos címét tartalmazza. A beérkezett pályaműveket az irodalmi bizottság által kiküldött bíráló bizottság vizsgálja felül és a legjobbnak talált pályaművet, — amelynek azonban kétségtelenül iro­dalmi értékűnek kell lennie — 500 Kcs-val jutalmazza. A pályadíjnyertes munka a kör tulajdonába megy át. in imiiiiiiii iiiin ii in lüiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiii mii mini mii ii in nini iiiiiiiiiiiiiiiiiuii iiiiii iiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiniiiii A JÓKAI SZOBORAKCIÓ KOMÁROMBAN. A komáromi Jókai Egyesület kiadta a jelszót: állítsunk szobrot Jókainak szülővárosában. A jel­szóban rejlő szép gondolat és komoly szándék mindenkép méltó arra, hogy felfigyeljen rá a szlovenszkói és kárpátalji magyarság egész egyeteme. Mert Jókai nemcsak Komáromé, hanem az egész magyarságé és így Jókai­­ emlékének meg­örökítése nemcsak a komáromi Jókai Egyesület ügye, ha­­nem országos ügy, egész Szlovenszkó s Kárpátaljai ügye is. Jókai írói nagysága nemcsak a szülőváros kiemelkedő tor­nya, hanem a magyar irodalom, a magyar kultúra kisugárzó állomása mindenütt, ahol magyarok laknak. A községi könyv­tárak kötetei között az ő regényei a legolvasottabba­k s azokat kell legtöbbször újra köttetni, mert a legtöbb kézen forognak. A legkisebb falvakban is, — sőt talán ezekben leginkább, — olvassák ma is a Lőcsei Fehér Asszony, a lévai kuruchősnek, a pozsonyi diéta nábobjainak, a komáromi Aranyembernek s annyi más regényalaknak szépséges tör­ténetét, sőt olvassák Csehszlovákia történelmi országaiban is azt a 34 regényt, amely cseh és szlovák nyelven meg­jelent. És még több regényét olvassák a köztársaság német­ajkú lakosai, anyanyelvükön. Mert Jókai fantáziája elragad­ja azokat is, akik nem bírják az eredetinek nyelvi kiválósá­gait megérteni. Olvassák élvezettel, zavartalan belefelejt­­kezéssel anélkül, hogy egy bántó jelzőre találnának, anél­kül, hogy csak egy gondolat is akadna műveiben, amely fájó érzést kelthetne bennük, a más nyelvűekben és más nép gyermekeiben.

Next