Magyar Jogász, 1880 (5. évfolyam, 1-147. szám)
1880-04-08 / 80. szám
A magyarországi alapítványok és alapok kezelését vizsgáló bizottság működéséről szóló előterjesztést ő felsége tudomásul vévén, a vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter közvetlen felügyelete és kezelése alatt álló kegyes alapítványok s különösen a vallás- és tanulmányi alap kezelésének ellenőrzésére ideiglenes bizottságnak felállítását jóváhagyta, mely bizottság szervezete s hatásköre iránt ő felségének elhatározása külön következik. Felhatalmazta egyébiránt fennemlített minisztert, hogy a múlt évi január 1- én kelt legfelsőbb elhatározással kiküldött s ebbeli működését immár befejezett bizottságnak, a jelen előterjesztéssel bemutatott szakszerű és beható munkálatai buzgó működéséért, elismerés nyilváníttassék. Ezzel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy Trefort közoktatási miniszter ugyanebben a tárgyban Mailáth György ő excziájával, ki a magyarországi alapítványok s alapok kezelését vizsgáló bizottság elnöke, a mai napon hosszasabban értekezett. A vallás és közoktatásügyi m. ki miniszter részletes utasítást adott ki a közigazgatási bizottságok és ezek számvevő közegei számára, hogy mily eljárást kövessenek az állami és államilag segélyzett községi és elemi-, felső-, nép- és polgáriiskolák fentartási, felszerelési, építkezési és egyéb számadásainak vizsgálatánál. A miniszter továbbá felhívta a tanfelügyelőket, hogy a gondozásukra bizott tankerületben létező népoktatási tanintézetekben, illetőleg szakiskolákban űzött iparágakra vonatkozó adatokat minél előbb szerezzék be s haladék nélkül terjeszszék föl. Sajtópörök. Inczédy László a „Függetlenség“ munkatársának sajtópöre május 1. hó 16. fog megtartatni, Kászonyi Dánielé pedig f. hó 30-án. Ha csak addig vissza nem vonja az ügyészség a vádakat. A nagykárusítások kérdésében — miként a Szabadság írja — igen életrevaló javaslatot nyújtott be Varga Gábor nagyváradi f. alügyész az árvaszékhez. Az eddigi gyakorlat szerint a kiskorúak nagykorusítása akkér történt, hogy szigorúan ragaszkodott az árvaszék a törvény betűjéhez anélkül , hogy a kiskorú érdekeit figyelemmel kísérte volna, föltétlenül helyet adott a nagykorusítási kérelemnek, ha az a nagykorú rokonok, vagy életben levő szülők engedélyével elláttatott. A nagykorúsítások gyakran a legnemtelenebb visszaélést idézték elő a nagykorú rokonokat terhelőleg, kik azon kiskorút javasolták a korengedélyre, kiknél leginkább vélték érvényesíteni önző czéljaikat. Az ügyészi javaslat a nagykorú rokonok és gyámok e visszaéléseit szándékolja lehetőleg megakadályozni az által, hogy a nagykorúsítási kérvényekre ezután csak beható áttekintés és ügyészi véleményezés után hozattassék meg a határozat. Tabakovics Gusztáv, Torontál megye főjegyzője s szörény megyei kormánybiztos öngyilkossági híre megerősíttetik. Állítólag a Szörényi sajnos dolgokban részvéte s zilált anyagi viszonyok kényszerítették erre. Mindenesetre szomorú dolog, mely a délmagyarországi társadalmi nagyon szomorú dráma egyik kiváló epizódját képezi. Az öngyilkos a Függetlenséghez intézett levelében Torontál megye állapotáról is a legsötétebb képet tárja elénk. „Kérdezze meg — írja — a megye közigazgatási bizottsága a főispánt, hogy mikor vizsgálta meg a hivatalokat s a felelet az lesz, hogy soha kérdezze meg, hogy jónak tartja-e az adminisztrációt, a felelet az lesz, hogy nem; kérdezze meg az alispánt, van-e nyilvántartása, ha igaz feleletet adand, azt mondja, hogy nincs; kérdezze meg, hogy mikor vizsgálta meg az irodákat, s hallgatni fog, hacsak nem hazudik. Vizsgálja meg a hivatalokat és tisztán fog látni, de el is fog szomorodni.“ Közokiratbanillítás Nettzer János tatai szül, korábban czipész-segéd, 1871-től fogva Döntvények. Egy keresetlevélben egybe nem foglalhatók oly ügyvédi dijak s költségek iránti követelések, melyek biróilag megállapítottak, részben meg nem állapíttattak, és perenkivüli eljárásból származnak. [Semmitőszék 25258 879.) Balogh Samu ügyvéd Krakler Antal e. 159 frt, 99 kr ügyvédi munkadij stb. iránt a tamási bírósághoz keresetet adott be, melyben alperes illetőségi kifogást használt. Abiróság 1879. okt. 16.—1722. sz. végzésével illetőségét megalapitotta és az ügyet itéletileg eldöntötte. Alperes sem. panaszára a semmitőszék az egész eljárást megsemmisítette s a keresetlevelet visszaadatul rendelte. Mert a keresetlevélben oly ügyvédi dijak s költségek foglaltatnak össze, melyek részint a kaposvári tszék előtt lefolytatott perekben már megalapittattak részint, oly munkálatok s kiadások után követeltetnek, melyek ugyanazon perekben merültek fel s felperes által az alperes érdekében teljesítettek, de biróilag megállapítva nincsenek , részint végre perenkivüli eljárásokat tárgyaznak. Minthogy azonban az 1874. 34 tez. 58 §-sa szerint a peres eljárás után követelt dijak felett határozathozatal a perbírósághoz, mint küözösen kijelölt ügybirósághoz tartozik, a jelen esetben tehát azokat a sommás eljárás alá tartozó részint már megállapított, részint peren kívüli díjakkal s költségekkel ugyanazon keresetlevélben egybefoglalni nem lehetett. A megjelenési határidőnek ügyvéd általi téves feljegyzése nem tekinthető oly el nem háríthatott akadálynak, mely igazolás alapjául szolgálhatna. (Semmit: 256771879.) Reichenbach György, Bunth Mihály s neje e. a pestvidékibiróságnál 300 frt iránt perelvén, alperesek a tárgyalásra meg nem jelentek, s ennek folytán igazolással éltek azon alapon, mert a meg nem jelenés az ügyvéd tévedéséből keletkezett, a mennyiben a megjelenési határidőt naplójában, melyet alperesek felmutattak, egy nappal későbbre jegyezte be. Abiróság 1879. nov. 8. kelt végzésével az igazolásnak helyt nem adott s ez ellen alperesek semmi panaszszal éltek. A semmitőszék azt elvetette, mert azonfelül, hogy a befejezett tárgyalás s a tanúvallomások kivétele után, figyelemmel a perv. 120. §. rendelkezésére, folytatólagos tárgyalás elrendelésének különben sem lett volna helye, az eljáró bíróság neheztelt végzését, 297. §. 17. p. alapján nem lehet megsemmisíteni azért, mert az ügy érdemi tárgyalásának, a perr. 308. §-a rendelkezéséhez képest csak az igazolás megengedése esetében lehet helye és mert a megjelenési határidő téves feljegyzése az ügyvéd által nem tekinthető a perr. 306. §-a szabványa alá eső oly akadálynak, melyet kellő figyelem mellett el nem háríthatott volna. A nemesi és ehhez hasonló oklevelek kiadatása iránti keresetek rendes eljárás utján eszközölhetők. [Semmitőszék 321880.) Kovács József, Csorba Jánosné szül. Kovács Julie. nemesi oklevél kiadatása iránt a fülekibiróság előtt 1878. évben sommás pert indított, melynek illetékessége e. alperes kifogással élt. Abiróság 1879. decz. 10. magát illetéktelennek mondotta ki s alperest 23 frt perköltségben marasztalta, mert jelen ügy a tszékhez s nem a 93. §. esetei közé s igy nem a sommás perusra tartozik. Felperes semmi panaszt adott be. A sem mítosz és azt elvetette, mert csak a meghatározott, de 300 frtot túl nem haladó összegről szóló okiratok kiadása iránti keresetek tartoznak a perv. 93. §. a. p. szerint sommás eljárás alá; nemesi és ehhez hasonló oklevél kiszolgáltatása azonban rendes eljárás útján eszközölhető és mert a bírói illetékesség meghatározásánál az okirat minősége, nem pedig a czél, melyre az használtatni kívántatik, irányadó. A rendeletre szóló utalványok a keresk. törvényszék illetékességéhez tartoznak, tekintet nélkül az összegre s arra, váljon a kiállító vagy utalványozott kereskedő-e vagy sem? [Semmitőszék 1729,880.) Nika G., Mark Samu c. kereskedelmi utalvány alapján 79 frt 30 kr fizetésére a brassói törvényszék mint keresk. bíróság előtt 1878. julius 11-én pert indított, melyben az illetékesség kifogásoltatok. A törvényszék 1879. okt. 13. 8451. sz. a. magát illetéktelennek mondotta ki, mert a kereseti utalvány kereskedelmi utalványnak nem tekinthető, miután az nem lett kereskedők által kibocsátva vagy elfogadva (ker. tör. 393. §), az utalványt elfogadó alperes nem lévén kereskedő Felperes sem. panaszára a semmitőszék aszék végzését megsemmisítette (297. § 5. p.), mert a kereset alapját képező utalvány rendeletre szólván, a ker. törv. 291. § 11. p. szerint, tekintet nélkül arra, váljon a kiállító vagy utalványozott kereskedő-e vagy sem ? kereskedelmi utalványnak tekintendő és minthogy a keresk utalványból származó kereset a keresk. érj. 6. § 9. p. szerint, tekintet nélkül a kereset tárgyát képező összegre, a törvényszék mint keresk. bíróság illetékességéhez tartozik , alperes illetékességi kifogása alaptalan sat. Az értékpapíroknak jogérvényes ítéletekkel kötelezett kiadatása iránt megkísértett végrehajtás keresztülvitelét nem gátolhatja azon körülmény, hogy végrehajtást szenvedő a megtartási jog érvényesítésére keresetet és letiltási kérvényt adott be. [Semmitőszék 4141/880.) Lovasi Sándor, Molnár s társa csődtömege c. bizonyos értékpapírok kiadatása iránti ügyben a debreczeni tszéknél végrehajtást eszközöltetett, minek folytatása iránt a tszék 1879. deczember 29. végzéssel intézkedett. Alperes csődtömeg részéről semmi panasz emeltetett. A semmitőszék azt elvetette, mert a jogérvényes ítéletek szerint alperesi csődtömeg a kérdéses értékpapíroknak, mint felperes tulajdonát képezőknek, kiadására föltétlenül s végrehajtás terhe alatt kötelezve lévén, az elrendelt s foganatosíttatni megkisérlett végrehajtás keresztülvitelét azon körülmény, hogy alperes megtartási jogát érvényesíteni kívánván, keresetét benyújtotta s ennek alapján letiltási kérvényt adott be, nem gátolhatja, pedig pénzügyőri felvigyázó, közokirat hamisítással vádoltatott. Vádlott Preszler Antaltól (ki számtiszt) midőn ez a vasútra ment a nevére érkezett tárgyakat kiváltani, pénzt vett fel s magánál tartotta s azonkívül nem vezette be a tétel-naplóba, de Preszlernek adott róla bárczát. A kir. tervszék vádlottat — tekintetbe véve, hogy hivatalos esküjét megszegte, a tételnaplót meghamisította, a hivatali sikkasztás vádja alól tényálladék hiányában fölmentette, de a közokirat hamisításában vétkesnek mondotta ki s 2 havi börtönre ítélte. Vádlott megnyugodott, de kir. ügyész minősítés tekintetében fölebbezett. CURIAI ÉRTESÍTŐ. A legiiitél díszélten április 7-én elintéztette. I. polgári tan. 2208 hely. 2209 rm. 2211 h. 2446 h. 2455 h. 2458 h. (Ocsvay) 13818 h. 14082 h. 14363 f. u. (Gyarmathy) 1017 m. 1213 h. 1344 h. 1345 h. 1346 h. 1349 h. 1353 m. 1362 h. 1363 h. 1365 h. 1370 v. u. 1422 h. (Beöthy) 589 h. 590 h. 806 v. u. (Ast) 14283 h. 14284 h. 14285 h. 14292 h. 14293 h. 14295 h. 14240 h 14242 h. 14243 h. 14244 h. 14246 h. 14253 h. 14254 h. 14280 h. 14281 h. 14313 h. 14309 h. 14312 h. (Dobos) II. polgári tan. 2829 r. 3037 r. 3191 r. 3231 r. 3232 r. (Szentgyörgyi) 707 m. 96 helyb. (Halmosy) 13508 kiég. 13684 h. 13821 helyb. 13892 h. 14928 h. (Kossalkó) 12480 (nem 580) m. 12728 h. 12837 helyb. 12844 h. 12848 h. (Czorda) III. polg. tanács. 2773 h. 2815 f. o. 2874 m. 2916 m. 2917 f. o. 2919 h. 2942 f. o. 2981 h. (Gál) 14323 helyb. 14368 (nem 58) f. o. 55 v. u. (Bovánkovics) 2363 h. 2377 h. 2379 f. o. 2380 föl v. u. 2383 h. 2402 h. 2406 h. 2407 h. 2420 s. sz. 2509 h. 2523 h. 2535 h. 2539 h. (Blaskovich) 1917 h 1928 h. 1929 h. 1930 h. 1931 h. 1933 r. 1934 h. 1948 m. 2039 rm. 2161 m. 2817 hely. (Haris) IV. polg. tanács. 72/v. h. (Lassel) 10755 b' (Wettstein) 73/v, rh. rm. (Breuer) Y. polg. tan. 1130 h. 1380 m. 2199 helybenhagyat. (Topler) 2271 helybenhagyat. (Gellén) I. bűnt. tan. 1625 csat. 1672 h. 1696 h. 1747 h. 1816 h. (Osztrovszky) 1811 h. 1813 h. 1815 h. 1824 h. 1825 h. 1870 h. 1915 h. (Baló) 1706 h. 1796 v. u. 1797 h. 1799 v. u 1800 v. u. 1804 megv. 1831 helybenhagyatott 1832 h. (Conrád M.) II. bűnt. tan. 1843 h. 1844 h. 1869 h. 1976 helyb. 2025 h. 2037 h. 2082 h. 2118 helyb. 2119 h. 2136 h. 2138 h. (Horváth) 2433 h. 2453 h. 2454 h. (Csillag B.) 2311 h. 2328 ms. (Rudiik) III. bűnt.