Magyar Jogász, 1881 (6. évfolyam, 1-144. szám)
1881-01-15 / 11. szám
VI. évfolyam 1881. 11. szám. Budapest, szombat január 15. „MAGYAR JOGÁSZ“ megjelen minden nap, hétfőt kivéve. Előfizetési ár : Egész ívre.........20 frt. — Fél évre................10 „ — Negyed évre.... 6 „ Egy hónapra---- 7 „ 80 Hirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egy■zeri hirdetéséért 19 kr., kétszer 16 kr., és többszöri hirdetéséért 18 kr., minden beigtatásnál A bélyegdij külön minden beigtatás , egy után 80 kr. osztr. ért. MAGYAR JOGÁSZ Szerkesztőség és kiadóhivatal: gogfr. ----------- JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP A MAGYARORSZÁGI ÜGYVÉDI KAR EGYETEMES KÖZLÖNYE. Budapest, V. József tér 1. sz. hová a lap szellemi részét illető közleményeken kívül, az előfizetési s hirdetési dijak, nemkülönben a beigtatandó hirdetmények is küldendők. Kéziratok csak ismert kezektől fogadtatnak el. , ---------------l— Az „enyhébb intézkedés“ alkalmazása. VI. Az enyhébb intézkedés kérdésénél igen fontos a mennyiségi és minőségi, az átalános és viszonylagos enyheség, valamint az, hogy azon törvény tartassák enyhébbnek, mely a büntetés maximumát szállítja le vagy mely a minimumban engedékenyebb ? A tétel első részét illetőleg a jogászok egyetértenek abban, hogy az enyhébb intézkedés nem mennyiségi, hanem minőségileg mérlegelendő. Ez az igazság követelme. Mert két vagy több törvény intézkedéseinek egybevetésénél a mennyiségileg előnyösebb eredmény akárhány esetben kedvezőtlenebb volna a vádlottra, mint egyetlen egy intézkedés, mely minőségénél fogva több kedvezést foglal magában, mint az azzal szemben álló, szám szerint több enyhe intézkedés. A qualitative enyhébb intézkedés sem vizsgálandó soha absolut szempontból, mert az a legigazságtalanabb aránytalanságokra vezetne. Ugyanazok az intézkedések két különböző foglalkozású, társadalmi állású, esetleg kedélyállapotú vád alatt álló egyénnel szemben különböző hatást eredményeznek és az az intézkedés, mely egyiknél igen enyhe, másiknál kevésbé az, vagy épen közönyös körülmény. Például: a büntetendő cselekmények elkövetésérehasznált tárgyak elkobzása (btk. 61. §.) á tálában véve lényegtelen mellékbüntetés, de concret esetekben súlyosabb lehet a főbüntetésnél. Ha a biró elkobozza vádlottól a kötelet, melylyel az embertársát megfojtotta, a botot, mely emberölésre szolgált eszközül, egy nem érezhető mellékbüntetést szabott reá, mely az alkalmazható törvények egybevetésénél az arány megállapításánál semmi befolyással sincs; ugyde, ha a cselekmény elkövetésére szolgáló eszköz magas értéket képvisel, még ha csak a praetium affectionisról is van szó vagy esetleg vádlott összes vagyonának igen jelentékeny része volna; az elkobzásnak csak tárgyi jelentősége marad ugyanaz, de alanyi kapcsolatában súlyos intézkedéssé válik, mely a többféle intézkedések számbavételénél az előbbi arányra szétbontó hatálylyal van. Ha valaki az osztrák btk. hatálya alatt, ellenséges indulattal, sétapálczájával beverdes épületablakokat s az által 50 forinton felüli kárt okoz, ama törvény 85. §-ába ütköző cselekményt követett el, mely a magyar btk hatálya alatt kerülvén elbírálás alá, az utóbbi törvény 421. §-ában itt vétséggé lenne minősítendő. Már a minősítésben, amennyiben az előző törvény értelmében a cselekmény bűntény, az újabb törvény szerint pedig vétség, az újabb törvény enyhébb; a büntetés mennyisége és minősége tekintetében is enyhébb a magyar btk., mert ez 3 havi maximális fogságbüntetést rendel, míg amaz 3 évi maximális súlyos börtönt, s ezenkívül, az osztr. btk. 29. §-a értelmében hivatalvesztés is kimondandó. Mindamellett tehát, hogy a magyar btk.-ben a büntetést súlyosító két oly rendelkezés van, ami az előző törvényben nem volt, u. m.: a pénzbüntetés (200 frt maximális mértékben megállapítva) és az elkobzás: a magyar btk. úgy mennyiségileg, mint minőségű ég enyhébb intézkedést tartalmaz és jelen eset, tekintettel a btk. 2-ik §-ára, a szerint lenne elbírálandó. Úgy de feltéve, hogy tettes, ellenségének ingatlan vagyonát nem a fennebbi módon rongálta meg, hanem igen értékes (5—600 forintot érő) fegyverrel követte el, melynek ezen magas értékén kívül még sajátlagos becse is lehet. Ez esetben is, tárgyi szempontból a két törvény közötti viszony ugyanaz marad, de alanyi szempontból, az intézkedésnek a személyhezi viszonyából bomlik meg az arány. Azonban még mindig mondhatjuk, hogy úgy quantitative, mint qualitative most is enyhébb a magyar ltk. Ámde, ha sem sétapálcza, sem fegyver, hanem vádlott őrült dühében egy aranynyal tömött erszénynyel töri szét ellensége épületén valamely kirakat drága üvegtábláját ? Meglehet, hogy tettes erszényének tartalma képezte annak minden vagyonát, de a „tett eszköze“ lévén, a törvény értelmében el volna kobzandó! Ez esetben a bíró a relativ is enyhébb törvény értelmében köteles ítélni, vagyis a szerint, mely kedvezőbb a tettesre nézve, mert azt, hogy melyik törvény intézkedései enyhébbek, nem lehet abstract tételekkel megállapítani, hanem a concret esetek az irányadók. Bodor László: A Budapest, fővárosi árvaszék ügyeinek vezetésében több tapintatosságot, egyöntetűséget s lelkiismeretességet kérünk Egyelőre a két elsőbbi körülményre terjeszkedünk ki. Ha az írástudatlan fél fölebbvitellel él az árvaszéknek gyakran nagyon obscurus határozata ellen: a jogorvoslat, daczára annak, hogy az a fél keresztvonása mellett két tanú előttemezésével van ellátva, melynek egyike, mint néviró szerepel — az árvaszék a fölebbvitelt, ha abból tartalmának megmagyarázása ki nem tűnik, aggályosnak nyilvánítva, egyszerűen visszautasítja anélkül, hogy pótlást rendelne el. Eltekintve attól, hogy a világ minden részében, ott, hol törvénykezés és árvaszéki jogicatúra létezik, a kötelező okmányokra meghatározott feltételek, kellékek a jogorvoslatokra nem terjesztetnek ki, de törvénykezési rendtartásunk, mi egyéb speciális sarkalatos törvény hiányában, irányadó, a jogorvoslatok alakszerűsége tekintetében a magánokiratokra nézve fennálló rendelkezéseket kötelezőleg nem szabja meg , mondjuk eltekintve ettől, az árvaszék, mint erkölcsi testület, az írástudatlanok részére, a határozatok megmagyarásának igazolása nélkül, történt kézbesítéseket — mi egyenesen ellenkezik a fönnálló törvényekkel és gyakorlattal — joghatályunknak ismeri el. Az árvaszék tehát a törvényt kiforgatja, viszásan alkalmazza. Azt amit a törvény megenged — tiltja s azt amit tilt — megenged. Ezenkívül az árvaszék be sem várva határozatainak jogérvényességét, az azokban meghatározott kötelezettségeknek bírói után azonnal érvényre emelésére utasítja ügyészeit Időközben aztán az árvaszék határozat által magát jogaiban sértettnek érzett fél kellő időben fölebbvitellel élvén, a hajszolt per a biróság előtt az árvaszék hátrányára s kárára időelőttinek, mondatik ki. Ilyen s ehez hasonló észszerűtlen, gondatlan, tapintatlan eljárás grasssál az árvaszéki judicature minden ágában, amire közdébb vissza fogunk térni. Vegyes közlemények. Kinevezés. Pfisterer Lajos albiróvá, Böhm Gusztáv és Kovács Béla titkárokká, Városy Károly jószágigazg. fogalmazóvá, Mathis Kálmán pp. számgyakornokot és Reiszmann Bernát dijnokot III. oszt. számtisztekké. Átkebelezés. Veréb adóközség a székesfehérvári kir. adóhivatal kerületéből a vasi adóhivatalhoz. Az ügyvédi kamarákból. A kassai ügyvédi kamara tudomást hozza, hogy Somogyi Bertalan bodrog-szerdahelyi 1. ügyvéd lakhelyét Sátor-Alja-Ujhelyre tette át. Ingók foglalása. Fábián Herman ell. H.-M.Vásárhelyen, Péntek Gáspár ell. Bpesten (IV. ker. váczi utcza 7.), Friedmann Emánuel ell. Újpesten, Jankovich Lőrinczné ell. Bpesten (Vili. ker. öszutcza 22.), Szomráky István ell. Uégvárott, Koha Dávid és neje ell. Gáján, Fitkolidesz Péter ell. Nyíregyházán, Juricskay Matild ell. Örvenden, Hollenzer Károly ell. Sz.-Fehérváron, Kostyál Lajos és társai ell. Galgóczon, Lippner Ede és neje ellen Kicserán, Proosz Károly és Rőszier Sándor ellen P -Ladányon, Véghely Endre és neje ell. M-Sz.-Györgyön, Rosenfeld Simon ell. Berdéden, Karavukova község ell. Karavukován, Lenhardt Ágostonná ell. Bpesten V. ker., fürdő-utcza, hg.g Thurn-Taxisféle házban), Hoznék Náthán ell. Csetneken, néhai Róth János hagy. ell. Aradon. Gondnokság. Háy Pál holicsi lakos ell. (nyitrai iszék) tékozlás miatt, Heinrich Miksa Csáktornyai lakos ellen (nagy-kanizsai törvényszék) elmebetegség miatt. Örökösök idézése: Visnyovszky József ör. (lőcsei tszék), Balmágyi Mihályné ör. (tordai tszérc), Német Mártonná (győri tszék), Eichorn Áron r. (nyitraházai tszék), id. B. Rudits József ör. (szade. f. tszék), Martha József ör. (b.-gyulai tszék), Banar »amorne or. Kassai tszesg. potrv. «ura... (pestvidéki tszék), Búza Kiss Mihály ör, Cziczka Zaharie ör. (buttyini tb), Kis Katalin ör. (n.váradi tszék), Madar Sára férj. Söke Istvánná ör, Heizer Ferencz ör. (n. váradi tszék.) Idézés: Reviczky Sándor, Janette, István, Károly, Dezső ör. p. t. (n.-váradi tszék), Bóbita Péter vk. (Ipolysági tszék.) Csőd. W a 11 ersteid Fülöp n.-váradi kér. ell. (D.-váradi tszék), bej. f. é. febr. 26, 27, 28, ideigl. tömeggondnok Schütz Albert, perügyelő Hatky Endre ügyvédek. Pályázat: Joggyakornoki áll. (a. maróthi tszék), irnoki áll. (kecskeméti tszék), irnoki áll. (kecskeméti tb ), nyolcz II. oszt. p. n. titkári főnöki, II. oszt. p. ül fogalmazói áll. (újabb Bpesten feláll. kir. illetékkiszab. hiv), irnoki áll. (szatmár németi tszék). A „Budpesti Közlöny“ 10. számából. Hatóságok tévedésbe ejtése W. Lajos, b... i lakos, az ellene Nagy Sára és társai szegődött cselédek által cselédbér iránt foyamatba tett ügyben hozott szolgabirói és alispáni határozatok szerint, 10 frt. pénzbüntetésben marasztaltatott azért, mert az említett ügy tárgyalása alkalmával úgy a munkabér menyisége, mint a szolgálati időtartam tekintetében valótlannak bizonyult állításaival a bíróságot az ítélet hozatalában saját előnyére félrevezetni akarta. Az elmarasztalt felebbezett. A kir. belügyminiszterium a összes tárgyalási iratokat Biharmegye közigazgatási bizottságának, mint az 1876: XIII. tc. (cselédtörvény) 116. §-a. értelmében harmadfokú hatóságnak, oly hozzáadással küldte le, hogy úgy a szolg.birói, mint az alispáni határozatok azon része, melynél fogva W. Lajos az ügy tárgyalásánál tett, és a hatóság félrevezetésére irányzott vallomásának valótlansága miatt 10 frt. pénzbüntetésben marasztaltatott, megsemmisittetik, mert az emlitett vallomás törvény szerint büntethető cselekményt nem képez. (1880. november hó 28-án 98/k. sz. a.) Illetékességi összeütközés közig. hatóság és biróság között vallás elleni kihágási ügyben. (K. btk. 53. §) M. József b . . i plébános panaszt emelt K. Adolf g . . . i izraelita bérlő ellen, hogy ez utóbbi kath. cselédjeivel 1880 szept. hó 5-éi (vasárnapon) és szept. 8-án (kisasszony napján) egész napon át kaszáltatott és gyüjtetett Ezen panaszos ügyben a kaposvári szolgabiróhoz benyújtott kérvényt, a nevezett szolgabiró 1880. október hó 1-én 3529 sz. a. hozott határozatával illetékes elintézés végett átküldte a kaposvári kir. jbirósághoz. A kaposvári kir. jbiróság pedig 1880. évi. okt. hó 5-én 2003. sz. a. hozott végzésével magát