Magyar Jogász, 1881 (6. évfolyam, 1-144. szám)

1881-01-15 / 11. szám

VI. évfolyam 1881. 11. szám. Budapest, szombat január 15.­­ „MAGYAR JOGÁSZ“ megjelen minden nap, hétfőt kivéve. Előfizetési ár : Egész ívre.........20 frt. — Fél évre................10 „ — Negyed évre.... 6 „ Egy hónapra---- 7 „ 80 Hirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egy­­■zeri hirdetéséért 19 kr., kétsze­r 16 kr., és többszöri hirdetéséért 18 kr., minden beigtatásnál A bélyegdij külön minden beigtatás , e­gy után 80 kr. osztr. ért. MAGYAR JOGÁSZ Szerkesztőség és kiadó­hivatal: gogfr. ----------- JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP A MAGYARORSZÁGI ÜGYVÉDI KAR EGYETEMES KÖZLÖNYE. Budapest, V. József tér 1­. sz. hová a lap szellemi részét illető közleményeken kívül, az előfize­tési s hirdetési dijak, nemkü­lönben a beigtatandó hirdet­­­­mények is küldendők. Kéziratok csak ismert kezektől fogadtat­­nak el. , ---------------l— Az „enyhébb intézkedés“ alkalmazása. VI. Az enyhébb intézkedés kérdésénél igen fontos a mennyiségi és minőségi, az átalános és viszonylagos enyheség, vala­mint az, hogy azon törvény tartassák enyhébb­nek, mely a büntetés maximumát szállítja le vagy­ mely a minimumban engedé­kenyebb ? A tétel első részét illetőleg a jogászok egyetértenek abban, hogy az enyhébb intézke­dés nem mennyiségi, hanem minőségileg mérlegelendő. Ez az igazság követelme. Mert két vagy több törvény intézkedéseinek egybe­vetésénél a mennyiségileg előnyösebb ered­mény akárhány esetben kedvezőtlenebb volna a vádlottra, mint egyetlen egy intézkedés, mely minőségénél fogva több kedvezést foglal magában, mint az azzal szemben álló, szám szerint több enyhe intézkedés. A qualitative enyhébb intézkedés sem vizs­gálandó soha absolut szempontból, mert az a legigazságtalanabb aránytalanságokra vezetne. Ugyanazok az intézkedések két különböző fog­lalkozású, társadalmi állású, esetleg kedély­ál­lapotú vád alatt álló egyénnel szemben külön­böző hatást eredményeznek és az az intézkedés, mely egyiknél igen enyhe, másiknál kevésbé az, vagy épen közönyös körülmény. Például: a büntetendő cselekmények elkövetésére­­használt tárgyak elkobzása (btk. 61. §.) á tálá­ban véve lényegtelen mellékbüntetés, de concret esetekben súlyosabb lehet a fő­bün­­tetésnél. Ha a biró elkobozza vádlottól a kötelet, melylyel az embertársát megfojtotta, a botot, mely emberölésre szolgált eszközül, egy nem érezhető mellékbüntetést szabott reá, mely az alkalmazható törvények egybevetésénél az arány megállapításánál semmi befolyással sincs; ugyde, ha a cselekmény elkövetésére szolgáló esz­köz magas értéket képvisel, még ha csak a praetium affectionisról is van szó vagy esetleg vádlott összes vagyonának igen jelen­tékeny része volna; az elkobzásnak csak tár­gyi jelentősége marad ugyanaz, de alanyi kapcsolatában súlyos intézkedéssé válik, mely a többféle intézkedések számbavételénél az előbbi arányra szétbontó hatálylyal van. Ha valaki az osztrák btk. hatálya alatt, ellenséges indulattal, sétapálczájával beverdes épületablakokat s az által 50 forinton fe­lüli kárt okoz, ama törvény 85. §-ába ütköző cselekményt követett el, mely a magyar btk hatálya alatt kerülvén elbírálás alá, az utóbbi törvény 421. §-ában itt vétséggé lenne minő­sítendő. Már a minősítésben, amennyiben az előző törvény értelmében a cselekmény bűntény, az újabb törvény szerint pedig vétség, az újabb törvény enyhébb; a büntetés mennyisége és mi­nősége tekintetében is enyhébb a magyar btk., mert ez 3 havi maximális fogságbüntetést ren­del, m­íg amaz 3 évi maximális súlyos börtönt, s ezenkívül, az osztr. btk. 29. §-a értelmében hivatalvesztés is kimondandó. Mindamellett te­hát, hogy a magyar btk.-ben a büntetést sú­lyosító két oly rendelkezés van, a­mi az előző törvényben nem volt, u. m.: a pénzbüntetés (200 frt maximális mértékben megállapítva) és az elkobzás: a magyar btk. úgy mennyi­ségileg, mint minőségű ég enyhébb intézkedést tartalmaz és jelen eset, tekintettel a btk. 2-ik §-ára, a szerint lenne elbírálandó. Úgy de feltéve, hogy tettes, ellenségének ingatlan va­gyonát nem a fennebbi módon rongálta meg, hanem igen értékes (5—600 forintot érő) fegyverrel követte el, melynek ezen magas értékén kívül még sajátlagos becse is lehet. Ez esetben is, tárgyi szempontból a két törvény közötti viszony ugyanaz marad, de alanyi szempontból, az intézkedésnek a sze­­mélyhezi viszonyából bomlik meg az arány. Azonban még mindig mondhatjuk, hogy úgy quantitative, mint qualitative most is eny­hébb a magyar ltk. Ámde, ha sem sétapálcza, sem fegyver, hanem vádlott őrült dühében egy aranynyal tömött erszénynyel töri szét ellen­sége épületén valamely kirakat drága üvegtáb­láját ? Meglehet, hogy tettes erszényének tar­talma képezte annak minden vagyonát, de a „tett eszköze“ lévén, a törvény ér­telmében el volna kobzandó! Ez esetben a bíró a r­e­l­a­t­i­v is enyhébb törvény értel­mében köteles ítélni, vagyis a szerint, mely kedvezőbb a tettesre nézve, mert azt, hogy melyik törvény intézkedései enyhébbek, nem lehet abs­tract tételekkel megállapítani, hanem a concret esetek az irányadók. Bodor László: A Budapest, fővárosi árvaszék ügyeinek vezetésében több tapintatosságot, egyöntetűséget s lelkiismeretességet kérünk Egyelőre a két elsőbbi körülményre terjeszkedünk ki. Ha az írás­tudatlan fél fölebbvitellel él az árvaszéknek gyak­ran nagyon obscurus határozata ellen: a jogorvos­lat, daczára annak, hogy az a fél keresztvonása mel­lett két tanú előttemezésével van ellátva, melynek egyike, mint néviró szerepel — az árvaszék a fölebb­­vitelt, ha abból tartalmának megmagyarázása ki nem tűnik, agg­á­l­y­os­n­a­k nyilvánítva, egysze­rűen visszautasítja a­nélkül, hogy pótlást rendelne el. Eltekintve attól, hogy a világ minden részé­ben, ott, hol törvénykezés és árvaszéki jogicatúra létezik, a kötelező okmányokra meghatározott feltételek, kellékek a jogorvoslatokra nem terjesz­tetnek ki, de törvénykezési rendtartásunk, mi egyéb speciális sarkalatos törvény hiányában, irányadó, a jogorvoslatok alakszerűsége tekintetében a magánokiratokra nézve fennálló rendelkezéseket kötelezőleg nem szabja meg , mondjuk eltekintve ettől, az árvaszék, mint erkölcsi testület, az írás­tudatlanok részére, a határozatok megmagyarásának igazolása nélkül, történt kézbesítéseket — mi egye­nesen ellenkezik a fönnálló törvényekkel és gya­korlattal — joghatályunknak ismeri el. Az árvaszék tehát a törvényt kiforgatja, viszásan alkalmazza. Azt a­mit a törvény megenged — tiltja s azt a­mit tilt — megenged. Ezenkívül az árva­szék be sem várva határozatainak jogérvényességét, az azokban meghatározott kötelezettségeknek bírói után azonnal érvényre emelésére utasítja ügyé­szeit Időközben aztán az árvaszék határozat által magát jogaiban sértettnek érzett fél kellő időben fölebbvitellel élvén, a hajszolt per a biróság előtt az árvaszék hátrányára s kárára időelőttinek, mondatik ki. Ilyen s ehez hasonló észszerűtlen, gondatlan, tapintatlan eljárás grasssál az árvaszéki judicature minden ágában, a­mire közdébb vissza fogunk térni. Vegyes közlemények. Kinevezés. Pfisterer Lajos albiróvá, Böhm Gusztáv és Kovács Béla titkárokká, Városy Ká­roly jószágigazg. fogalmazóvá, Mathis Kálmán p­p. számgyakornokot és Reiszmann Bernát dijnokot III. oszt. számtisztekké. Átkebelezés. Veréb adóközség a székesfehérvári kir. adóhivatal kerületéből a v­a­s­­­i adóhivatalhoz. Az ügy­védi kamarákból. A kassai ügyvédi kamara tudomás­t hozza, hogy Somogyi Bertalan bod­­rog-szerdahelyi 1. ügyvéd lakhelyét Sátor-Alja-Ujhelyre tette át. Ingók foglalása. Fábián Herman ell. H.-M.­­Vásárhelyen, Péntek Gáspár ell. Bpesten (IV. ker. váczi utcza 7.), F­r­i­e­d­m­a­n­n Emánuel ell. Újpesten, Jankovich Lőrinczné ell. Bpesten (Vili. ker. ösz­­utcza 22.), Szomráky István ell. Uégvárott, K­o­h­a Dávid és neje ell­­. Gáján, Fitkolidesz Péter ell. Nyíregyházán, Juricskay Matild ell. Örvenden, H­ol­le­nz­er Károly ell. Sz.-Fehérváron, K­o­sty­ál Lajos és társai ell. Galgóczon, L­i­p­p­n­e­r Ede és neje ellen Kicserán, P­r­o­o­s­z Károly és R­őszi­er Sándor ellen P -Ladányon, Véghely Endre és neje ell. M-Sz.-Györ­­gyön, Rosenfeld Simon ell. Berdéden, Karavu­­kova község ell. Karavukován, Lenhardt Ágos­tonná ell. Bpesten V. ker., fürdő-utcza, hg.g Thurn-Taxis­­féle házban), Hoznék Náthán ell. Csetneken, néhai Rót­h János hagy. ell. Aradon. Gondnokság. H­á­­­y Pál holicsi lakos ell. (nyitrai iszék) tékozlás miatt, Heinrich Miksa Csáktornyai lakos ellen (nagy-kanizsai törvényszék) elmebetegség miatt. Örökösök idézése: Visnyovszky József ör. (lőcsei tszék), B­a­l­m­ág­y­i Mihályné ör. (tordai tszérc), Német Mártonná (győri tszék), E­i­c­h­o­r­n Áron r. (nyitraházai tszék), id. B. R­u­d­i­t­s József ör. (sza­d­e. f. tszék), Martha József ör. (b.-gyulai tszék), B­a­­nar »am­orne or.­­ Kassai tszesg. potrv. «ura­... (pestvidéki tszék), Búza Kiss Mihály ör, C­z­i­c­z­k­a Zaharie ör. (buttyini tb), Kis Katalin ör. (n.­váradi tszék), M­a­d­a­r Sára férj. S­öke Istvánná ör, Heizer Ferencz ör. (n. váradi tszék.) Idézés: Reviczky Sándor, Janette, István, Ká­roly, Dezső ör. p. t. (n.-váradi tszék), Bóbita Péter vk.­­ (Ipolysági tszék.) Csőd. W a 11 er­s­te­id Fülöp n.-váradi kér. ell. (D.-váradi tszék), bej. f. é. febr. 26, 27, 28, ideigl. tömeg­­gondnok Schütz Albert, perügyelő H­a­t­k­y Endre ügy­védek. Pályázat: Joggyakornoki áll. (a. maróthi tszék), irnoki áll. (kecskeméti tszék), irnoki áll. (kecskeméti tb ), nyolcz II. oszt. p. n. titkári főnöki, II. oszt. p. ül fogalmazói áll. (újabb Bpesten feláll. kir. illetékkiszab. hiv), irnoki áll. (szatmár németi tszék). A „Budpesti Közlöny“ 10. számából. Hatóságok tévedésbe ej­tése W. Lajos, b... i lakos, az ellene Nagy Sára és társai szegődött cse­lédek által cselédbér iránt fo­yamatba tett ügyben hozott szolgabirói és alispáni határozatok sze­rint, 10 frt. pénzbüntetésben marasztaltatott azért, mert az említett ügy tárgyalása alkalmával úgy a munkabér menyisége, mint a szolgálati idő­tartam tekintetében valótlannak bizonyult állításaival a bíróságot az ítélet hozatalában saját előnyére félre­vezetni akarta. Az elmarasztalt felebbezett. A kir. belügyminiszterium a összes tárgyalási iratokat Bi­­harmegye közigazgatási bizottságának, mint az 1876: XIII. tc. (cselédtörvény) 116. §-a. értelmé­ben harmadfokú hatóságnak, oly hozzáadással küldte le, hogy úgy a szolg.birói, mint az alispáni hatá­rozatok azon része, melynél fogva W. Lajos az ügy tárgyalásánál tett, és a hatóság félrevezetésére irányzott vallomásának valótlansága miatt 10 frt. pénzbüntetésben marasztaltatott, megsemmisittetik, mert az emlitett vallomás törvény szerint büntet­hető cselekményt nem képez. (1880. november hó 28-án 98/k. sz. a.) Illetékességi összeütközés közig. hatóság és biróság között vallás elleni kihágási ügyben. (K. btk. 53. §) M. József b . . i plébános panaszt emelt K. Adolf g . . . i izraelita bérlő ellen, hogy ez utóbbi kath. cselédjeivel 1880 szept. hó 5-éi­ (vasárnapon) és szept. 8-án (kisasszony napján) egész napon át kaszáltatott és gyüjtetett Ezen pa­naszos ügyben a kaposvári szolgabiróhoz benyúj­tott kérvényt, a nevezett szolgabiró 1880. október hó 1-én 3529 sz. a. hozott határozatával illetékes elintézés végett átküldte a kaposvári kir. jbiróság­­hoz. A kaposvári kir. jbiróság pedig 1880. évi. okt. hó 5-én 2003. sz. a. hozott végzésével magát

Next