Magyar Jövő, 1943. augusztus (42. évfolyam, 5518-5538. szám)

1943-08-13 / 5526. szám

4 m­n "i­n*­­4m Kérjük női olvasóinkat, hogy írjanak leveleket, cikke­ket a női rovatba. Tegyük a Magyar Jövő “Nők Rovatát” az amerikai magyar asszonyok rovatává. Hasznos tanácsok otthoni befőttkészítéshez Mostanában sok háztartás legfőbb tervei között szerepel a jövő télre szóló befőzés. Az élelem az Egyesült Nemzetek egyik leghatalmasabb fegy­vere. Éppen e tény fontos­ságára való tekintettel az a leghelyesebb, ha az ember a befőzés minden csínját-binját ismeri. Ha tulajdon “victory gar­den”-­éből vagy más szomszé­dos fámról való gyümölcsöt vagy főzelékfélét szándékozik valaki eltenni, semmivel se kockáztassa a befőzés sikerét, hanem szerezze meg a kor­mány által kiadott könyvecs­két, mely a háborús idők leg­alkalmasabb befőzési eljárá­sait ismerteti.­­A tudományok által helyes­nek tartott módszerek isme­rete mindenkinek javára vá­lik a befőzés sikere tekinteté­ben. Ezeknek értékes össze­foglalása található ebben a könyvecskében, mely minden­kinek rendelkezésére áll, csak írni kell érte erre a címre: “Home Canning Department of Agriculture, Washington, D. C.” Kérje a “Wartime Canning of Fruits and Vege­tables” című díjtalan köny­vecskét. Szeretik a lányok PASADENA, Calif. 5,000 bakfiskorban­ levő lány ostro­molta meg a vasútállomást, midőn Frank Sinatra jazzéne­­kes ideérkezett, hogy néhány filmet készítsen Hollywood­ban. Több lány elájult a to­longásban és egy újságírót megharaptak a túlbuzgó fia­talok. Serdülő lánykák szeretni fogják ezt a csinos, két darabból álló ru­hát. Mintaszám 8450 és 8, 10, 12, 14 és h­t-es nagyságokban jön. Küldjön 15 cent­et készpénzben az,1 ön nevével, Cil­sével, minta­­számmal ide: Federated Press Pattern Service, 108 Seventh Ave., New York, N. Y. Csatoljon 1 cent postabélyeget. Tudnivalók a ration pontokról Vörös bélyegek: T, U, V bélyeg jó egészen augusztus 31-ig. Kék bélyegek: R, S, T jó egészen szeptember 20-ig. Cukor: A 13-as számú bé­lyeg az első számú könyvben jó 5 font cukorra aug. 15-ig, a 15. és 16. számú bélyegek jók 5—5 font cukorra kanná­záshoz egészen október 1-ig. Cipő: Az 1-fő számú könyv­ből 18. számú jegy a cipő­jegy. Jó október 31-ig. Gazolin: 6A jó három gal­lon gazolinra november 21-ig, A, B és C ívek vagy köny­vek magukon hordják a le­járatot. Mindegyik szelvény két és fél gallon gazolinra érvényes és a TT szelvé­nyekkel fogják helyettesíte­ni, amelyekre szintén rá van nyomatva a lejárati dátum. Fütő olaj: Period 5 szel­vény jó 10 gallon fütő olajra szeptember 30-ig. Period 1 szelvény szintén jó 10 gallon fütő olajra egészen 1944 ja­nuár 4-ig. MIKSZÁTH KÁLMÁN: A Szelistyei asszonyok (27) Lehet, hogy elfelejtette — lehet: a dolgai miatt nem jött. (Hiszen akadt dolga elég.) No, semmi az, majd eljön máskor! Megnézi a paradicsomkertjét. Mert hamar hire ment a szép asszonyok falujának egész Erdélyben s elnevez­ték Szelistyét “a király paradicsomkertjének”. De a király esztendőre se jött le. Dóczy külön is meg­­hitta egy alkalommal: “Majd, majd.” Mindig csak majd. Folyton vártak, egyre vártak, ha valami szép nő kivetődött valahol s hírét vette Dóczy, most már a virtus okáért is megszerezte, oda csalogatta az állományhoz, hogy még szebb legyen a király paradicsomkertje azzal az egy violával is. Maga Rostó uram öreg napjaira oda költözött Szelistyére, mint “Custos pulchritudinis”,­ a szépség őrizője, aki fel­ügyelt az uraság nevében az asszonyok öltözködésére, a női arcbőr fehérségének és üdeségének megőrzésére, minden­féle koktumokat és varázsszereket készítvén konyháján, füvekből és gumókból, felügyelt, hogy a csehek ne végeztes­senek nehéz, elnyomorító munkát a feleségeikkel, megkor­holta az asszonyokat, ha a napon el hagyják sütni a képü­ket : — Azt gondolod, te szamár, hogy a tied az a pofa? Bokros teendőkkel és meglehetős hatáskörrel járó hiva­tal volt ez, amellett, hogy igazi raritás, mert se előtte, se utána nem viselte a világon senki. Ezzel az eggyel legalább mégis megfogytak azóta a magyar hivatalok. . Vigyázott, hogy az asszonyok szigorú téli napon ne járjanak ki, mert elfagyhatna az orruk, hogy ne viseljenek tág csizmát, mert szétnő benne a lábuk. Ha pedig leány­­gyerek született, annak ő volt a keresztapja s már a böl­csőben gondozni kezdte a szépség emelésének szempontjá­ból. De mit ér mindez, mikor a király meg se jött. Egyszer a törökökkel volt elfoglalva, máskor a furfan­gos Fridrikkel hadakozott. Majd meg is házasodott — ha­nem isten emiatt eljöhetne. Majd megint Podjebráddal tű­zött össze — s csak nem jött, végképp nem jött. Futott az idő, évek után évek, a király ifjúból komoly férfi lett, talán el is feledkezett már az ő paradicsomkert­jéről, pedig az most magától is fejlődött. Szebbnél-szebb rózsaszálak, bimbók nyíltak benne. A kis csecsemőkből, aki­ket Rostó uram tartott egykor keresztvízre, csodálatos szép­ségű hajadonok, délceg ifjak nevelkedtek . . . Ezek azután összeházasodtak, menyecskék letttek. Uj tavaszból uj bim­bók fakadtak, szépekből újra szépek . . . és szállt, szállt a hir a Marosig, a Tiszáig, amarról az oldalról az Oltig és az Oltón túl is, hogy van egy falu, Szelistye, ahol olyan asz­­szonyok, leányok járnak a földön, aratnak a mezőkön, ge­­relyéznek a­ réteken, hogy csak a királyok mernek olyanok­ról álmodni. Pásztorok epedő furulyája szólt erről, nagy­urak hamis gondolata kóválygott héja módra e körül . . . Szemesé a világ. Aki csak legény volt, mind az­ a vágy tüzelte, hogy Szelistyéről hozzon magának feleséget. Ha pedig ország bárója volt, az is onnan akart szeretőt. Szelistye in floribus. Megfordult ott boldog-boldogta­lan, mert valakin okvetlenül megakadt a szeme. Eljöttek ide házasodni messziről, nagy Magyarországból, Moldvából, Oláhországból. Tele volt Szelistye kérőkkel örökké. Néme­lyik csak azért is eljött, ha öreg volt, ha házas, hogy mi­előtt meghalna, lásson még valamit. Eleinte attól félt a szebeni gróf, hogy szétviszik a szép­ségeket és vége lesz, szigorú törvényeket akart hozni a “ki­vitel” ellen, de a gyakorlat az ellenkezőt mutatta — mundus se expediet. Magától alakult ki ez a dolog a gyakorlatias Erdély­ben. Ha valakinek szép lánya nőtt, ha feltűnő, hódító szép­ség volt, hallhatta a suttogást a háta mögött: — Ez még Szelistyén is számot tenne! Máskor meg talán ilyesmit mondottak: — De kár, hogy itt senki se látja. Bel nagy szerencsét­­csinálhatna ez Szelistyén. Szelistyén! Ah persze, Szelistyén, a kirakatban. A szépség kincstárában, ahol mindenki megfordult, még­pedig azzal a gondolattal, hogy “válasszon”. Innen sarjadzott ki aztán az a szokás, hogy a szép özvegyasszonyok, ha tehették, Szelistyére költöztek lakni a gyászév letelte után, a harmatos arcú, csodaszép bakfiseket pedig maguk a szüleik adták oda Szelistyére tartásba vagy kosztra, vagy rokonhoz. Hej, dehogy is fogynak! Világ végéiglen soha el nem fogynak Szelistyén a szép asszonyok! De hát a király még se jött. Nem is tudta már, hogy Szelistye van a világon, öregedett, más dolgokon járt az esze, sok gondja volt, külellenséggel is, de meg is verte, több baja volt azonban az oligarcha urakkal és azokat meg se verte. Pedig ugyancsak garázdálkodtak. No, no, nem Szelis­tyét akarom előhozni (ámbár ott is garázdálkodtak), Sze­listye kicsiség, azt még meg lehetne bocsátani, de az egész világ az “oligrechia békájában nyögött”. III. Henrik francia királyról most fújta a hírt, hogy a Boilant grófoknak azt a privilégiumot adta, miszerint téli vadászatokon, csikorgó hidegben három-négy jobbágy­haj­tót szabad legyen meg­ölniük, hogy annak a vérében egy kicsit megmelegítsék fázó tagjaikat. Meg is tették a nemes grófok akárhányszor — és óh, istenem, Robessperre, Marat, Danton még milyen messze vannak a jövendők homályában. Nálunk is packázott a királlyal, jogokat csikart ki tőle, nyomta, kínozta, sanyargatta a népet az oligarchia,­­ de egy kopj­ás kapujú székely kúria udvarán már akkor ott szaladgált, ott játszadozott egy szöszke hajú, tömzsi gye­rek, aki egy napon lármázó kaszákkal fölfegyverzett, vér­szomjas parasztsereg élén fog megérkezni a kastélyok és várak alá . . . De most még csak a király piszmogott velük. Ha béke volt az országban, ők voltak az ellenségei, de mert alig volt béke uralkodása alatt, nem bírta nélkülözni őket, mint támaszait. Békében-háborúban mindig ellenségek közt, elfelejtette a király Szelistyét; talán soha nem is gondolt rá. Csak egyetlen egyszer villant föl a nagy világesemé­nyekből ez a név. Mikor már Bécsben székelt ő felsége, a palatínus egy praeliminárét terjesztett eléje, mely a török szultán béke­föltételeit részletezi. A sok pontozat közt egy ilyet talált Mátyás. A szultán ő felsége átengedi a kezén levő összes várakat uradalmaik­kal s ezért cserébe csak egyetlen, erdélyi falu birtokát, Sze­listye helységet kívánja. — Hát ez mi? — kérdé a király megütközve. — Elment az esze? Mit akar azzal a faluval? A palatínus mosolygott. — De isten, fölséges uram, tudja a kecske, hol a só. Kiszimatolták az ügynökei. Szelistyén élnek a világ legszebb leányai és asszonyai, ahonnan a háremét felfrissíthetné. A király tréfás appredenzóival csóválta meg a fejét. — És ezt kegyelmed eddig gonoszul eltitkolta előttem. — Elég, ha most­ mondom — vágta ki magát a nádor. A király, amint ott ült nagy oroszlánfejes karszékében, szófecsérlés helyett egyszerűen a lábaira mutatott, melyek egész térdig kendőbe voltak csavarva. — Ez beszél — mondá. Az, akinek beszélni kellett — a köszvény volt. VÉGE. MAGYAR JÖVŐ Ezek a nők, a National Maritime Union (CIO) Ladies Auxiliary tagjai életmentő csónakevezési gya­korlatot végeznek, számítva arra az időre, amidőn meg­szűnik a tilalom nőknek háború alatti tengerészeti szolgálatára vonatkozólag. Frederic March és a demokrácia Mikor Fredrick March el­vállalta a Black Sea Fighters című film meséjének az el­mondását, amelyet most ve­tít a Stanley mozi, akkor nemcsak mint művész vállal­ta magára a szerepet, hanem mint olyan ember, akinek már volt valamelyes tapasz­talata a Tengely­hatalmak­kal. Még mielőtt a lemezek, a Slap the Jap­s Goodbye Mam­ma, I’m off to Yokohama éne­ket játszottak volna. Fred­rick March már sokkal előbb állást foglalt a Tengely ellen és már 1939-b­en megértve Kína hősiességét, elvállalta a “400 Millió” című film me­séjének­ az elmondását, amely nem más, mint négy heti uta­zásnak a története szabad Kí­nán keresztül. De még azelőtt, a spanyol polgárháború idején is ,March a demokráciák mellé állott és egy rövid filmet készített a spanyol segélyalap javára. “Lights Out In Europe”, Lengyelországnak az össze­omlását vetíti vászonra és March megint csak hozzájá­rult ahhoz, hogy kellemes or­gánumával a demokráciák mellett és a Tengely ellen ébressze fel a nép öntudatát. Mikor több hollywoodi szí­nészt, közöttük Fredrick March-ot is, azzal vádolták, hogy a radikálisok felé húz­nak, mivel hamarabb észre­vették a fasizmus fenyegető veszedelmét, mint mások, ak­kor a híres színész a Liberty folyóiratban írta meg drámai erejű védekezését, amely töb­bek­ között így hangzott: Ma beteg és szomorú a világ. — Szerencsére van egy liberális gondolkozású ember, aki vál­lalkozik arra, hogy a nyakát szegje azért, amiről be fog bi­zonyosodni, hogy az a helyes, az az igazi oldal, amelyen a jó akaratú emberek vannak... Javaslat a családfők sorozása ellen WASHINGTON."­­ Szep­tember 14-én, a kongresszusi ülés megnyitása napján,­­An­d­rew A. May képviselő, a Ház katonai bizottságának az el­nöke, indítványozni fogja a családfők besorozásának a le­tiltását, jelentik ma Wash­ingtonból. A hadkiegészítő elrendelte ugyan, hogy október 1-je után be fogják sorozni azo­kat a családfőket, akiknek gyermeke 1942 szeptember 15 előtt született, de már a múlt héten értesítették az állami haóságokat, hogy csakis a legvégső esetben fogják élet­be léptetni a rendeletet, ami­kor a nőtlen és nős, de család nélküli emberanyag kifogy. New York állam és a jövedelmi adó WASHINGTON, D. C. — New York állam lakói fizetik az ország összes jövedelmi adóinak 21 százalékát, álla­pítja meg a Treasury De­partment legújabb jelentése. Connecticut, New Jersey, Pennsylvania, Illinois, Mas­sachusetts, Ohio és Michigan a többi nagy adófizető állam. PETŐFI ÉLETE ÉS HALÁLA A megbokrosodott villamos Brooklynban a Putnam Halsey vonal egyik villamosa megbokrosodott vagy micso­da. Elég annyi, hogy nagy riadalmat okozott, amidőn egyszerre­ csak fékevesztetten kezdett robogni a vágányo­kon. Egy utas kiugrott a ko­csiból és könnyebb sérülést szenvedtet. Végül is egy hi­degvérű kereskedősegéd — Ralph Morrise — “csillapí­totta” le a szilaj villamost azáltal, hogy ráugrott a vé­gére s lehúzta a villanyveze­téket. Rákóczi első dicsőítője Mi az önzetlen küzdelem díja? A következő versek erre válaszolnak. A kutyák és a farkasok egymásnak felelgető öt-öt szakaszában egyetlen szón: a szabadságon kívül nincs más válasz. A küzdelem nem díjért, a belső parancs, a tem­peramentum vagy az erkölcs kielégítésére folyik. A követ­kező vers, A XIX. század költői­nek is ez a magva: Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vizen át! Átok reá, ki elhajítja kezéből a nép zászlaját! Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy hangosan, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földje van. Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg, Kik nap hevében étlen-szomjan, kétségbeesve tengenek. Az eredetiben a szakasz végén nincs felkiáltójel, de másolás közben az embernek kedve volna odavágni, any­­nyira elkapja a sorok közt lüktető hév és az érvek válto­zatlan korszerűsége. Ha majd a bőség szarujából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán, Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk — A költő mintha előre hallaná a vádat, amely minden javítási törekvést az elnyomottak érdekében, majd honunk szellemétől idegennek, jött-mentnek s hazaárulónak bélye­­geis eszméit kitéphetetlenül beleágyazza a magyarság szellemi talajába. A romantikus mult-dicsőitést az igazi sza­badság-küzdelmek irányába fordítja. A magyar írók közt elsőül lelkesedik Rákócziért, sikerül is az egész nemzetet magával ragadni. Mindig a függetlenség népe voltunk, dia­dalunk mindig a jog diadala volt s az emberiségé . . . Faji sajátságainkról rajzolt kitűnő képén a lázadó daca s a hu­manista átszellemült tekintete a legjellegzetesebb vonás. Az ősi dicsőség, Árpád s Hunyadi vitézi tettei a népköztársa­ság kivivására izgatnak. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra föl-fölröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom vig a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. Magyar vagyok, s arcom szégyenben ég, Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok! Itt minálunk nem is hajnallik még, Holott másutt már a nap úgy ragyog . . . (Folytatjuk) August 13, 1943 ÜNNEPSÉG DEMÓBAN AZ UJ TISZTIKAR RÉSZÉRE Augusztus 14-én a Petőfi Körben rendezik az összejövetelt A Petőfi Kör legutóbbi rendkívüli gyűlésén, ahol a tisztviselőség sorait megerősítették, azt is elhatározták, hogy a KIBŐVÍTETT UJ TISZTIKAR TISZTELETÉRE CSIRKEVACSORÁVAL EGYBEKÖTÖTT BEIKTATÁSI ÜNNEPÉLYT RENDEZNEK. Erre az alkalomra természe­tesen a Petőfi Kör minden tagját és barátját is meghív­ják. Az ünnepség a Petőfi Kör nagytermében, 835 West End Ave. alatt lesz most szombaton, augusztus 14-én este. A vacsora árát igen jutányosan szabták meg. A Petőfi Kör az őszi szezonra a háborús aktivitások mellett nagyarányú kulturmunkát is tervbe vett s a szom­bat esti összejövetel ünnepélyes keretek között azokat a tagtársakat is meg akarja tisztelni, akik ebben a mun­kában részt fognak venni. A Petőfi Kör minden barátját, jóakaróját ezúton is meghívja. A VEZETŐSÉG. N———P— SANDOR’S­­ Hungária Restaurant Aranyosi Sándor és magyar cigányzene­kara játszik. Károlyi Márta magyar csa­logány énekel. EBÉD­, TÁNC, VACSORA. Budapest — New York szívében. Disztingvált atmoszféra 242 EAST 79th STREET (Second Ave.-hoz közel) * NEW YORK CITY FUCHS SÁNDOR, Manager Helyrezek­álásért hívj. Sándort: REgent 4-8883 (] rr-*-----------1j MAGYAR AMERIKAI KÖZPONT CAFETERIA ÉS ÉTTERME 350 East 81st Street, New York Cit« (Volt Munkás Otthon épülete) Yorkville legnagyobb és legrégibb magyar étterme Nagy választék magyar és amerikai ételekben LUNCH ÉS VACSORA SERVICE BOR ÉS SÖR — SELF SERVICE Gyors és pontos kiszolgálás. ------ Tel. REgent 4-9555 1

Next