Magyar Jövő, 1943. december (42. évfolyam, 5602-5623. szám)

1943-12-01 / 5602. szám

December 1, 1943 Strong, helyettes vezérkari főnök jelenti: USSR nélkül aligha győzhetnénk Strong tábornok komoly intése a kongresszushoz és az ame­rikai néphez. A Vörös Hadsereg nélkül az ellenségnek négy­szeres esélye volna ahhoz, hogy legyőzzön bennünket. A nácik még mindig igen erősek. Csak a legnagyobb erőmegfeszítéssel leszünk képesek a győzelmet biztosítani. WASHINGTON. — George W. Strong tábornok, helyettes vezérkari főnök készítette el a Tengely erejéről azt a je­lentést, amit a kongresszus tagjainak és egy pár nagy­iparosnak küldtek meg. — A tábornok a kémosztály feje is egyúttal. A jelentés tit­kos, amennyiben nem kerül­het teljes egészében a közvé­lemény elé. Egy részével már foglalkoztunk a Magyar Jövőben. Van két olyan pontja is a Strong-féle jelentésnek, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megérthessük azokat a tényeket, amelyek a moszk­vai konferencián is éreztették hatásukat. “A jövőben vetett remé­nyünk, mondja Strong tá­icára, ha az orosz szövetsége­­lternek, majdnem kizárólag senk nem hozna olyan hatal­­orosz szövetségesünknek azon más áldozatokat, amelyekkel a képességén alapszik, hogy a nagyszerű győzelmekért is­.a keleten le tudja kötni a né­met hadseregnek háromne­gyed részét. Továbbá az ame­rikai és az angol repülők ké­pességén is, hogy folytatni tudják a hatalmas légi táma­dásokat a nácik európai erő­dítményei ellen. Ha a Szövet­séges Nemzetek minden erő­forrását­­összpontosítani tud­nánk, akkor az európai had­színtéren határozottan fö­lényben volnánk Németor­szággal szemben. Ennek de­zelnie kell, a mi esélyünk nem volna más, mint négy az egyhez”. A kisebb győzelmeket, mi­ket mi arattunk, túlságosan előnyös megvilágításba he­lyezte a közvélemény és köz­ben elfelejtjük, hogy az ellen­ség milyen erőkkel rendelke­zik. A Stalingrádnál elvesz­tett 20 német divízió és az Észak-Afrikában elvesztett 8 német divízió helyébe a Reich ebben az évben több, mint 60 új divíziót állított fel. Minden divíziónak 600 gépfegyvere és 300 nehéz fegyverneme van, beleszámít­va az új modell tankokat és ágyukat. E mögött a termelési erő mögött egy állandóan növek­vő embererő áll. 1939-ben 23 millió munkás dolgozott a Reichban. Ma 35 millió van. — Németország lehetőségeit csak akkor tudjuk igazán ér­tékelni, ha nem felejtjük el, hogy 325 millió embert tart ellenőrzése alatt, akik többé­­kevésbbé hozzá­járulnak a Reich háborús erőfeszítései­hez. Anyag szempontjából is jól áll. Acéltermelése majd­nem kétszer annyi, élelmezése jobb, mint az első világhábo­rúban. Nem számítva a le­igázott országokat, maga Né­metország még messzi van az éhezéstől. Egyedül a Luft­waffe a Reich gyengéje, de ezt nem lehet túlságosan hangsúlyozni. Július 1-ig a németek felépítettek minden gépet, talán még többet is, mint amennyit elvesztettek. Hogy meg tudjuk akadályoz­ni őket ebben, állandóan ter­melnünk kell és helyettesíte­nünk az elvesztett gépeket és embereket. A Strong tábornok jelenté­se Japánnal is foglalkozik és megállapítja, hogy legújab­ban a japánok többet és job­bat produkálnak, mint eddig, s habár a japán katona nem rendelkezik olyan kezdemé­nyezési tehetséggel, mint a mi katonáink, még­sem sza­bad lebecsülnünk bátorságát és aggresszivitását. Hajózá­si szempontból nem áll első helyen, de nagyon kevés lehe­tőségünk van arra nézve, hogy Japánt kiéheztessük. A hadügyminisztérium je­lentésének nem kellene tit­kosnak lenni. A közvéle­mény elé kellen tárni­­ egé­szében, hogy lerombolja azo­kat a káros illúziókat, amik a haditermelés csökkenését idéznék elő. Jegyzetek Az amerikai haditengeré­szet közel kilencszáz csataha­jója szeli ma a hét tenger vi­zeit. Mi vár még az ellen­ségre, azt meg lehet könnyen állapítani abból a hivatalos jelentésből, melyből kitűnik, hogy az utóbbi 11 hónapban Uncle Sam hajóhada megkét­szereződött. Ugyanezen idő­ben újabb négy új repülőgép­­szállító hajó épült. Egy má­sik hivatalos jelentés azt köz­li, hogy az amerikai gyárak repülőgép termelése az­ el­múlt hónapban majdnem elér­te a kilencezret. Vezérkedésének legboldo­gabb napjaiban sem álmodha­tott szebbet az angol fasisz­ták főnöke. Mosley végre ko­moly kormány­krízist idézett elő. Morrison belügyminisz­ter par­lamenti clubjában megmenekült ugyan a bukás­tól, de a munkások London utcáin mind nagyobb élénk­séggel tüntetnek és így nem tudni, mit hoz a holnap. A Munkáspárti képviselők na­gyobbik fele elhitte, hogy Mosley már csak egy be­teg ember. Nem kételke­dik ebben senki Angliában. A munkások azonban nem akar­ják elfelejteni, hogy Sir Os­­wald sokat dicsekedett Hitler barátságával. Nácik barát­nak pedig, szerintük, fogat­lan sárkány korában sem le­het máshol a helye, mint a börtönben. * * / * Ötszázezer jobb sorsra ér­demes bányász nevében ga­rázdálkodhat még mindig John L. Lewis. Ez a politikai kalandor ezideig csak a nem­zet haragját akarta minden áron kihívni egy fél millió bánász család ellen. A karri­erista, úgy látszik, ma az egész világon akar beszéltetni magáról. Más okból miért ír­na a United Mine Workers Journal ilyeneket: “Angolok és oroszok betegre híznak az amerikaiak bőrén. MacArthur harcait elszabotálják Wash­ingtonban a Wall Street és Moszkva érdekében”. — Ha Lewis úr nem a bányászok keserves verejzkéből fentar­­tott­­ a­p­­­ában hazudozna, csak rendőrért kiáltoznánk, így azonban fel kell vetnünk a kérdést: Meddig lehet még visszaélni a dolgozó bányá­szok türelmével? * * ❖ Beavatottak (?) előbb csak egymás fülébe súgták a nagy újságot. Churchill, Roose­velt és Stalin már együtt tárgyalják a világ minden dolgát. Tegnap már egy rá­dió­kommentátor jelentette be, hogy mit híresztelnek. A felelősséget a hírhordókért ő se akarta vállalni. Alig akad azonban már valaki, aki ké­telkedne ma abban, hogy Theran valamelyik városában már készül a világ új törté­nelme. A nagy hitnek egy­szerű az oka. Mindenki érzi, hogy az emberiségnek erre a sokat beharangozott találko­zóra nélkülözhetetlen szüksé­ge van. K. A Hudson folyóba ugrott a csaló kereskedő bátyja NEW YORK.­­ Tegnap délután 3 órakor egy autó haladt keresztül a Washing­ton hídon. A manhattani ol­dalon levő rendőrség látta, amint a vezető megállította a kocsit a híd közepén, ki­szállott, felmászott a híd kor­látjára, leugrott és eltűnt a 250 lábnyi mélységben höm­pölygő Hudson folyóba. Az autóban megtalálták az öngyilkos felöltőjét, benne igazolványokkal és kiderült, hogy azonos Murray Frisch­ling, West 189-ik utca 554-ik szám alatti lakossal, a Frisch­ling Farmery­­ej eladó üzletek elnökével. A rendőrség megállapítot­ta, hogy az öngyilkos testvé­re volt Irving Frischling, 35 éves üzletembernek, akit há­rom másik társával együtt azzal vádoltak, hogy illegális­­ üzleteket köt az élelmiszer és a cipő­jegyekkel. A vád sze­rint, Irving Frischling 1 mil­lió pontot vásárolt John En­gelhardt queensi bankhivatal­noktól és ezrenként 3 dollár­ért adta el. --------,--------­Tragikus vég NEW YORK. — A Lincoln kórházban egy órával a be­szállítás után meghalt Mrs. Agnes Fitzgerald, 69 éves asszony és fia, a 42 éves Jo­seph Fitzgerald azokban az égési sebekben, amiket a la­kásukban kiütött tűz okozott. Az OPA WASHINGTON. — Az OPA minden valószínűség szerint leveszi az adagolási listáról a grapefruit juicet és a hús pontértékét is le fogja szállítani. -­­----- ■ —.................. i­­ ....................................................................................................... Hozzászólás (Folytatás a 2-ik oldalról) kormányférfiainak minden bűnük mellett is javukra kell írni azt, hogy annakidején szilárdan ellentállottak Hitler minden pressziójának és inkább lemondtak pozíciójukról, semhogy behódoljanak neki. Schuschniggék sem voltak angyalok, de a kisujj­ukban több erély volt, mint Horthyék hátgerincében... A moszkvai nyilatkozat kibocsátása után Románia, Magyarország, Bulgária és Finnország, számára nem ma­rad más józan választás, mint amit Ausztriának javasol a deklaráció. MÉG MINDIG NEM KÉSŐ érdemeket szerezni azzal, hogy a mindjobban gyengülő német nyomásból kisza­­badítva magukat ezek az országok a saját bűnös vezéreik­kel és azoknak fővezérével szembeforduljanak és ezzel az Egyesült Nemzetek feladatát megkönnyítsék. Az Egyesült Nemzetek nem vérszomjasak, nem lihegnek bosszúért és szí­vesen elfelejtik ezeknek a népeknek, hogy uraik nyomására Hitler pusztító hadjáratát támogatták, FELTÉVE, HOGY MOST, AMIKOR MÁR MINDEN JÓZAN SZÁMÍTÁS SZE­RINT HITLERNEK AMÚGY IS EL KELL BUKNIA, EZEK AZ ORSZÁGOK EGYESÜLT ERŐVEL FELLÁ­ZADNAK ELLENE ÉS SEGÍTENEK NEKÜNK EZT A FENEVADAT VÉGLEG LETIPORNI. Egy ilyen nagy megmozdulás semmivel sem járna több kockázattal, mint az, hogy továbbra is megmaradnak Hitler szolgálatában; sőt, ez az egyetlen reménységük arra, hogy ebből a hábo­rúból mint önálló és független országok kerüljenek ki. Még ha feltehető volna is, hogy az ő további segítségükkel Hit­ler győzni fog (amit most már maga Hitler sem hisz), MI SORS VÁR EZEKRE A NÉPEKRE? Egy győztes Németország mellett ezeknek a kis országoknak csak a vazallus szerepe juthat, míg az Egyesült Nemzetekben megvan minden hajlandóság arra, hogy tisztességes békét kínáljon nekik az esetben, ha erre most, a tizenegyedik órá­ban, méltóbnnak mutatkoznak. Lehet, hogy optimista vagyok, de engem a moszkvai deklaráció hangja és szelleme teljesen kielégít. Erősen remélem, hogy amit Ausztriáról mond, az visszhangra fog találni a magyar nép szívében és a már működő földalatti mozgalom hamarosan olyan méretekben fog növekedni, hogy ereje és bátorsága lesz kijönni a felszínre és nyíltan felvenni a harcot saját áruló ura és azoknak ura-bálványa, Hitler ellen. Szilárdan hiszem, hogy rövidesen hallani fogunk magyar partizánokról, akik az ország határain be­lül sikeres guerilla­harcot folytatnak a Horthy-“vitézek” ellen és az ő sikereiken felbuzdulva, az ország egész népes­sége kaszát-kapát és fejszét ragadva, fellázad álnok urai el­len. Egy ilyen megmozdulás nagy véráldozattal fog járni, de akkor legalább tudni fogja a magyar, hogy miért vérzik. Ma is vérzik, anélkül, hogy tudná: miért? Rev. GROSS A. LÁSZLÓ, B. D., Th. M. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) A GOP a katonaszavazók ellen WASHINGTON.­­ A ka­tonák szavazási lehetőségét biztosítani akaró törvényja­vaslat nehezen halad előre. Mindezideig senki nem akadt, aki nyíltan mert állást foglalni az ellen, hogy a nem­zet javának lehetőség adassék az ország ügyei igazgatásában közvetett módon való részvé­telre, annál többen vannak azonban olyanok, akik a ja­vaslat törvényerőre emelke­dését burkolt módon megaka­dályozzák. R­e­p­ublikánusok, akik a legutóbbi választáso­kon bizonyos helyzeti előny­höz jutottak a hadbavonul­­taknak a szavazástól való el­maradása folytán, ezt az álla­potot szeretnék biztosítani az 1944. évi elnökválasztás al­kalmára. Semmi mással nem lehet megmagyarázni a tömeges módosításokat, melyet repub­likánus törvényhozók terjesz­tenek elő a törvényjavaslat tárgyalása kapcsán. A módo­sítások oly méretűek, hogy már teljes zavart okoznak és joggal azt a benyomást kel­tik, hogy egy jól megszerve­zett mozgalomnak eredménye. A háttérben az elnökjelölt Toft mellett Vandenberg sze­nátor kezeit sejtik. Nekik maguknak is van módosító javaslatuk azon ötös bizott­ság megszervezése kapcsán, mely hivatva volna a válasz­tások tisztasága felett őrköd­ni. Magatartásukon külön­ben meglátszik, hogy nem a módosítás fontos, hanem az alapjavaslat szabotálása. — Taft ezért beszél sokat ‘drasz­tikus revízióról’ és ezért fo­gadják örömmel a republiká­nusok minden fantasztikus módosító indítványát, még ha az teljesen értelmetlen is. A republikánusok külön­ben számítanak a déli álla­mok törvényhozóira, akiknek karrierjeit szintén veszélyez­tetnék a katona szavazatok. A poll-tax segítségével a tör­vényhozás termeibe jutottak ugyanis érthetően szintén ir­tóznak minden olyan gondo­lattól, mely a szavazók szá­mát kiterjesztheti. TAFT SZENÁTOR. Él j mforr /m [isi „WöS I mm f * * f I Mi lesz ebédre? Ez az amerikai szakács az olaszok­tól zsákmányolt táblára írja le az étlapot. Inog Franco uralma LISSZABON. A Spanyol­­országból érkező, hírek Fran­co helyzetének megrendülésé­ről szólnak. Angliai katholikus körök ezeket a jelentéseket megerő­sítik. A tábornokok és Fran­co között már rég szakadás állott be. Szeptember 12-án egy emlékiratban nyíltan a monarchia visszaállítása mel­lett foglaltak állást azok a tábornokok, akik uralomra segítették Francot. A katholikus “Center of Information Pro Deo”-ban egy a spanyol viszonyokkal ismerős pap azt állítja, hogy a mai rendszernek a nép több mint nyolcvan százaléka ellensége. Okát ennek abban látja, hogy Francoék még mindig nem szakítottak Hit­­lerékkel. Angliában mindezért na­gyon különösnek tartják, hogy egyes amerikai katho­likus körök még mindig vé­delmükbe veszik Francoékat. Ezeknek sajtója elsősorban mindig a madridi falangisták lapjából idéznek és mindenkit vörösre festenek, akik Franco ellen szót emelnek. Mindez azonban nem segíthet már külföldön sem Francoékon. Spanyolországban pedig a nyugtalanság állandóan nö­vekvőben van. A múltban csak az alsóbb néprétegek lázadoztak. Ma azonban az a középosztály, sőt hivatal­nokok is, akiket Francoék minden áron ki akartak elé­gíteni, az uralmon levők el­len fordultak. Franconak az országban már alig van megbízható osz­tálya. A tisztikar épp úgy ellene van, mint saját hiva­talnokai és az alsó papság. Mindenki biztosra veszi azért, hogy a kis érdekcsoport ural­ma már nem tarthat sokáig. Érezhető ez Franco külpoliti­kájának minden megmozdu­lásán, melyet ma már csak a kapkodás jellemez, mert nin­csen semmi más irányvonala, mint a vérrel szerzett és fen­­tartott uralomnak bármilyen áron való megmentése. Mint­hogy pedig Francoék jól tud­ják, hogy a Szövetségesek felé elvesztették a játszmát, legnagyobb erővel Hitle­r szárnyaiba kapaszkodnak. Franco, spanyol dikátátor Öngyilkos lett egy házaspár OLD LYMME, Conn. — Jo­seph T. Bulkey, 64 éves nyu­galomba vonult ügyvéd a fe­leségét agyonlőtte palotának is beillő házuk konyhájában, azután felment az emeletre, felhívta a rendőrséget és agyonlőtte magát. A kiszállott rendőrök az asszonyt holtan, a férfit esz­méletlen állapotban találták meg. A kórházba szállítás közben meghalt. Henry C. Heinhold rendőr­tiszt azt mondja, hogy­­Bur­key bejelentette a telefonba azt, hogy megölte a feleségét és hogy saját magával is vé­gezni fog, de tettének oka fe­lől nem adott felvilágosítást. Köztudomású volt azonban, hogy a nyugalomba vonult ügyvéd már régóta beteges­kedett. Az idős házaspárnak van egy nevelt leánya, aki egy ka­tonatiszt felesége és jelenleg Camp Ritchie, Md.-ben tar­tózkodik. J. EMSPAK A SUBSIDY MELLETT Julius Emspak, az Electric and Machine Workers Union országos titkára és a War Labor Board tagja, felhívást küldött ki a union 440 lokál­jához és fél millió tagjához, tiltakozásra szólítva fel a uni­on tagságot a subsidy, a szö­vetségi termelési segély meg­szüntetése ellen. A lokálok tiltakozásaikat távi­ratilag fogják a szenátus minden tagjának tudomására adni. Repülőgép szerencsétlenség HONDO, Tex. — Megtalál­ták a szombat óta eltűnt re­pülőgép roncsait. A két mo­toros gépnek 8 utasa volt. — Mind a nyolc meghalt. Megtorlással fenyegetőzik Göbbels Szövetséges rádiók jelenté­se szerint Göbbels a német if­júsághoz intézett beszédében tagadta, hogy Berlin és más városok bombázása megtörné a német morált. “Soha ben­nünket ezek a bombázások megadásra nem kényszeríte­nek”, mondotta Göbbels. Egy­ben megtorlással fenyegette a Szövetségeseket különösen Angliát. Azt mondotta, hogy az angolok “foszforos” bom­bákat használnak, amit nyil­vánvalóan azért mondott, hogy azután a nácik indokot találjanak a mérges gázok használatára. Egy paraszt felszerelés 158 dollárba kerül. Támo­gassuk a hadi erőfeszítést. 3 Aknavetők tüzének fedezete alatt orosz gyalogság támadást intéz a város rom­jai közt meghúzódó nácik ellen. POLGÁROSÍTÓ SZAKÉRTŐ í? FIM FI? ANDRÁS ügyvéd, az iViLIl iLIv Immigration’s Infor­mation Bureau jogtanácsosa. — 156—5th Avenue (cor. ,20th St.). CH. 2-5838. Dél­után 2—6-ig. SÁNDOR’S Hungária Restaurant Aranyosi Sándor és magyar cigányzene­­kara játszik. Károlyi Mária magyar csa­logány énekel. EBÉD, TÁNC, VACSORA. Budapest — New York szívében. Disszingvált atmoszféra 242 EAST 79th STREET (Second Ave­-hoz közel) NEW YORK CITY FUCHS SÁNDOR, Manager Helyrezerválósért hívja Sándort: SK fant 4-8883■ ÚJ REGÉNYÜNK Dcember 1-i, csütörtöki számunkban kezdjük meg új regényünk közlését, melynek címe: A KITASZÍTOTTAK Írta: BARADLAI LÁSZLÓ A két világháború között felnőtt európai ifjúság tra­gikus életének mesteri jellemző erővel megrajzolt társadal­mi drámája ez a gyorsan pergő, az emberi érzelmek minden skáláját betöltő regény. A román uralom alatti Erdélyben, a harmincas években játszódik le, de valójában egyetemes vonatkozású e hatásos munka, melynek számos részlete a depresszió alatti Amerikára is ráillik. Jegyezzük meg a dátumot: December 1! Új REGÉNYÜNK Baradlai: A KITASZÍTOTTAK

Next