Magyar Jövő, 1945. november (44. évfolyam, 215-236. szám)

1945-11-01 / 215. szám

OFFENZÍVÁBAN A REAKCIÓ! UNIÓROMBOLÓ, FASISZTASZELLEMŰ TÖRVÉNYJAVASLATOT HAGYOTT HELYBEN A KONGRESSZUS KATONAI BIZOTTSÁGA Az Arends-May indítvány sztrájk esetén a szakszervezetektől anyagi kártérítést ír elő és megfosztja a munkást attól a jogától, hogy szervezetten fejezze ki akaratát a poli­tikai életben. — Philip Murray tiltakozik a javaslat ellen. — Meg akarják bénítani az amerikai szakszervezeti mozgalmat. WASHINGTON. — Az új­amerikai reakciósok, a mun­kásfalók és az alacsony mun­kabér bajnokai diadalt ültek az elmúlt napon a kongresz­­szus alsóházának katonai bi­zottságában. A déli “demok­rata” Andrew J. May ken­­tucky-i képviselő vezetése alatt álló bizottság elfogadta és a kongresszus elé terjesz­tette az utóbbi évek legvesze­delmesebb munkásellenes tör­vényjavaslatát, amely nem­csak hogy szinte lehetetlenné teszi a munkásság egyetlen fegyverét a munkaadóval szemben, a sztrájkot, hanem egy ravasz fordulattal meg­fosztja a munkásságot, hogy a politikai életben hanghoz jusson. A törvényjavaslat prog­resszív körökben a legna­gyobb megdöbbenést keltette és Philip Murray, a CIO or­szágos elnöke, azonnal írás­beli tiltakozását fejezte ki és a törvényjavaslatot a mun­kásság büntetésének bélye­gezte meg. A törvényjavaslatot Leslie C. Arends, illinoisi képviselő, a kongresszus alsóháza re­publikánus csoportjának ve­zetője, terjesztette elő. May képviselő hozzájárulásával. Elsősorban az amúgy is mun­kásellenes Smith - Connally törvénynek a sztrájkra vo­natkozó rendelkezéseit akar­ja az Arends-May javaslat megváltoztatni. A megváltoztatás lényege az, hogy sztrájk esetén a munkaadóknak jogukban áll az egyes szakszervezeteket törvényszék elé állítani és a unionoktól anyagi kártérítést követelni és egyéb más bün­tetést kérni abban az eset­ben, ha a munkaadókkal kö­tött szerződésben benfoglal­­tatik, hogy a munkásság a szerződés tartama alatt nem sztrájkol. A munkásság az utóbbi években a Political Action Committee révén egyre erő­sebben és sikeresebben adott kifejezést akaratának az amerikai politikai élettel kapcsolatban. És ezt kíván­ja letörni az Arends-May ja­vaslat második része, amely­ben eltitja úgy a korporáció­kat, mint a munkásszerveze­teket, hogy politikai célokra adakozzanak. A korporációk gazdag emberekből állnak, a­kiknek nem okoz különösebb gondot, hogy egyénenként ado­mányozzanak nagyobb összegeket. A munkásság azonban nem pénzadományainak nagyságá­val, hanem pénzadományai­nak tömegével képes akara­tát kifejezni és az elmúlt vá­lasztáson is a munkásságnak egy­dolláros adományai nagy szerepet játszottak, hogy el­hunyt nagy elnökünk ne­­gyedszer is az Egyesült Ál­lamoknak alkotmányos meg­választottja lett. A törvény­­javaslat értelmében a mun­kásság politikai szervezete, a Political Action Committee nem működhetne többet. Philip Murray szót emel Philip Murray, a CIO or­szágos elnöke, azonnal levéli­­leg fordult a kongresszus al­sóházának összes tagjaihoz, amelyben mint a munkásság büntetőeszközét nevezi meg az Arends-May törvényjavas­latot. “A munkaadó ezek után sztrájkot provokálhat, utána pedig a unió minden pénzét elveszi per útján”, — mondotta levelében Philip Murray. — “A javaslat a munkás szakszervezetek lété­re tör és a közös egyeztető tárgyalásokat (collective bar­gaining) lehetetlenné teszi”. A javaslat politikai vonat­kozásait a következőképen jellemezte levelében Philip Murray: “A munkásságnak alkot­mányadta joga az egyesülési és a szólásszabadság. Ha a törvényjavaslat ettől megf­­osztja a munkásságot, ak­kor vét a szövetségi alkot­mány ellen. Milliónyi hűséges amerikai munkás nevében felkérem, hogy e gonosz és amerikaiatlan törvényjavas­lat megbuktatása érdekében tevékenykedjen”. U. S. REPÜLŐK VÉDELME ALATT VONULNAK FEL CSIANG SEREGEI CHINWANGTAO. — Chi­­ang Kai-shek seregei a nagy Kínai Fal mentén levő stra­tégiai állásokból megindultak a kommunistáknak az észak­­kinai vasútvonalat tartó had­seregei ellen s több helyen elérték a mandzsuriai határt. A kommunisták elleni általá­nos támadásra készülő egész hadsereget hétfőn amerikai csapatszállító hajók hozták Shantung tartományba.­­ A csapatszállítás amerikai Gru­­man Tiger Cat repülőgépek védelme alatt ment végbe. A kínai nacionalista hadse­reg katonái a legmodernebb amerikai fegyverekkel van­nak felszerelve: Garand pus­kákkal és Browning revolve­rekkel, mozsarakkal, lángszó­rókkal. Nagyobb arányú összeütkö­zésre még nem került a sor. A kommunista katonaság, a­melynek felfegyverzése sok­kal gyöngébb, visszavonult védettebb pozíciókba. A nacio­nalista csapatok nyolc vasúti állomást elfoglaltak a Jangce folyótól északra fekvő fron­ton. Most már csak napok, ta­lán órák kérdése, hogy teljes erővel kitörjön a polgárhábo­rú Kínában. A kommunista hadseregek a végsőkig tarta­ni fogják a japán járom alól felszabadított azon tartomá­­mányokat, amelyben egyedül ők harcoltak a japánok ellen. Ebben a válságos helyzet­ben is még egyre tartanak Csungkingban a tanácskozá­sok Chiang és Mao, a nacio­nalisták és a kommunisták vezérei közt. Nyilvánvaló, hogy Chiang amerikai segít­séggel kapitulációra akarja kényszeríteni a kommunistá­kat. Amerika beavatkozása veszélyezteti a békét NEW YORK. — Tung Pi­­wu, a kínai kommunisták ré­gi vezére, aki Kína egyik de­legátusa volt a san franciscoi konferencián, az amerikai sajtó képviselőit figyelmez­tette, hogy az Egyesült Álla­mok kétségtelenül megálla­pítható segítsége, amelyet a kínai nacionalistáknak nyújt, veszélyezteti a békét — nem­csak Kínában, nemcsak Ázsiá­ban, hanem mindenütt a vi­lágon. Amerika most 60,000 kato­nát tart kínai földön, állító­lag azért, hogy siettesse a Kínában levő, lefegyverzett japán csapatok hazaszállítá­sát, de a valóságban azért, hogy erősítse a Koumintang­­hadseregeket a kommunisták elleni élethalál harcban. We­­demeyer amerikai tábornok és Hurley amerikai nagykö­vet felelősek a mostani vál­ságos helyzetér. Az ő maga­tartásuk bátorította fel Chi­­angot arra, hogy a Mao-val folytatott tárgyalások köz­ben megtámadja a kommu­nista hadsereget Észak-Kíná­­ban. Ez a katonai beavatko­zás, amely 100 millió kínai ellen irányul, veszélyezteti a Kína és Amerika közti barát­ságot. Frank Sinatra a faji előítéletek ellen Frank Sinatra, az amerikai ifjúság dédelgetett énekese, hangját a faji gyűlölködés ellen fogja ma felemelni. A Faji Kapcsolatok Amerikai Tanácsának és Gary, Ind, vá­ros polgármesterének felké­résére, a gary-i Froebel High School tanulóifjúsága előtt fog énekelni és utána barát­ságos vita keretében megbe­szélni a tanulókkal a faji kérdést. Ennek az iskolának fehér­bőrű tanulói ugyanis — lelki­­ismeretlen bujtogatók hatása alatt — nemrég sztrájkba léptek, mondván, hogy nem járnak olyan iskolába, mely­ben feketebőrű diákok és di­áklányok is tanulnak. Sinatra az ifjúság iránt érzett imá­dattal határos szeretetét akarja felhasználni faji elő­ítéleteik eloszlatására. A német kommunista párt egyik vezetője, Wal­ter­­ Ulbricht, kijelentette, hogy a négy­ pártból álló né­met egységfront mind a négy szövetséges zónában szüksé­ges Németország egységéhez. Eisenhower az amerikai zó­nában ellenzi az egységfron­tot. AMERIKAI BÁTORÍTÁSRA HAJTOTTA VÉGRE A BRAZÍLIAI PUCCSOT A REAKCIÓS JUNTA WASHINGTON. — Az amerikai külügyminisztérium rettegése a demokratikus fejlődésektől Argentínában és Brazíliában — miként minden más országban a földkerekségen — idézte elő azt a helyzetet, hogy a fa­sizmus erői jutnak hatalom­ra egyik délamerikai or­szágban a másik után — még­pedig amerikai “lend-lease” fegyverzet segítségével. Az amerikai külügyminisz­térium egykori rossz szelle­me, Berle Adolf, aki jelenleg nagykövet Brazíliában, szin­tén kulcs­szerepet játszik az ott most végbemenő fasiszta­­jellegű puccsban. Politikai megfigyelőknek az a vélemé­nyük, hogy a brazíliai puccs­ért nagyrészt Bérlét illeti a felelősség. Szeptember 29-én ugyanis beszédet mondott a brazíliai Petropolisban, mely­ben arra szólította fel a bra­zíliaiakat, hogy ellenezzék az alkotmányozó nemzetgyűlés tervét és­­e helyett hajtsák végre a választásokat decem­ber 2-án. Ezt akarta minden brazíliai reakciós is. Értve Berle gesztusából, most va­sárnap végre is hajtották a puccsot. Az országot egyre inkább demokratikus szel­lemben vezető Vargast elfog­ták és helyette Linhares bí­ró­­t ültették az elnöki székbe. A december 2-iki választás nem ad alkalmat a nép aka­ratának megnyilvánulására. Az elnökválasztás a jelenleg érvényben lévő fasiszta al­kotmány alapján lesz meg­tartva és a két jelölt között nincs lényeges különbség. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés orvosolta volna ezt és ponto­san annak megakadályozásá­ra hajtották végre a puccsot. Linhares, az új elnök, kü­lönben megalakította kabinet­jét. Rio de Janeiroban to­vább tart az ostromállapot. Prestest őrizetbe vették Az új kormány első akciója volt a Kommunista Párt szék­helyének megrohamozása és Luiz Carlos Prestes kommu­nista vezér házi őrizetbe vé­tele. Prestes a brazíliai mun­kásság elismert, tisztelt ve­zére, aki kilenc évet töltött Vargas diktátor börtönében és csak nemrégiben nyerte vissza szabadságát. USA elismeri a brazíliai kormányt WASHINGTON. Az Egye­sült Államok az új venezue­lai kormány elismerése után az új brazíliai kormányt is hallgatólagosan el fogja is­merni, jelentik megbízható forrásból. Jegy nélkül vehetünk cipőt WASHINGTON.­­ Az Ár­­szabályozó Hivatal megszün­tette a cipő racionálását. Má­tól kezdve jegy nélkül lehet cipőt vásárolni. A cipőgyár­tás­­annyira fokozódott, hogy már-már eléri a háború előtti mennyiséget: 30 millió pár havonkint. ------------------­ Harcok Jávában BATAVIA. — A fegyver­­szünet ellenére Jáva szigetén, főleg az angolok által a múlt héten elfoglalt Szurabaja ki­kötővárosban, még egyre folynak a harcok. Az indoné­­z­i­a­i szabadságharcosok és egy angol zászlóalj közti ösz­­szecsapásnál A. Mallaby an­gol tábornok életét vesztette. ÚJABB MAGYAR ÜZENETEK NÉMETORSZÁGBÓL BUDAPEST. — A Német­országból hazatért bizottság, amelyet a Népgondozó Hiva­tal küldött ki, a következő deportált üzeneteket közli: Ér­tesítéseket küldtek? Feldmann József (Fel­dafing) Friedmann Józsefné­­nek (Bpest, Dob­ u. 69.), Fi­scher Istvánnénak (Bpest,­scher Istvánnénak (Bpest, Csáky­ u. 21, II. 8), Fröhlin­­ger József (Dachau) Fröhlin­­ger Áronnak (Tokaj), Falt József (Kaunitz) Falt József­nek (Győr), Hamburg Gizi (Kaunitz) Dr. Frank László­nak (Kaposvár), Weisz Lili (Dilich) Ferő Terusnak (Dombóvár), Fuchs Béláné (Kaunitz) Fuchs Bélának (Pécs), Lőwy Marcel (Frie­sendorf) Faragó Gyurinak (Pécs), Berger Gyuláné (Stolzen­bach) Foor Jánosnak (Pécs), Fejes László (Feldafing) Fe­jes Lászlónénak (Bpest, Te­lepes u. 1-a) és Fried József­nek (Bpest, Péterfy S. utca 51.), Faltin Imre (Dachau) Faltin Imrénének (Bpest, Panonia u. 50), Dr. Fischer Gyula (Dachau) Fekete Jó­­zsefnének (Hatvan, Mészáros L. u. 15.), Jurányi Ernő (Da­chau) özv. Faragó Ferencné­­nek (Bpest, Bulyovszky u. 25), Fischer István (Dachau) (Folytatás a 2-ik oldalon) 1500 DEPORTÁLT MAGYAR TARTÓZKODIK SVÉDORSZÁGBAN NEW YORK.­­ A Magyar Jövő a következő, légiposta útján küldött üzenetet kapta Svédországból: “A német koncentrációs táborokból körülbelül 1500 be­teget hoztak el gyógyulni a magyar foglyok közül ide Svéd­országba. Körülbelül 50-en vagyunk férfiak, a többi nő. Ma­gyarországgal még nem indult meg a­ postai összeköttetés; minden, amit hazánkról tudunk, az, amit a Magyar jövő néhány idevetődött számában olvastunk. Naponta 12 cent fizetést kapunk. Egy kiló szilva két és fél svéd korona. Anyagi támogatást nem is merünk kérni, tud­juk, hogy Amerikában is munkanélküliség van és túl vannak terhelve, de kérjük, ha lehet, szíveskedjék a Magyar Jövőt megküldeni, hogy legalább onnan értesüljünk a hazai ese­ményekről. Kiváló tisztelettel: DR. LITZMAN LAJOS, orvos Larbro, Gotland, Svédország. VOL. XLIV. ÉVFOLYAM NO. 215 SZÁM NEW YORK, N. Y. NOVEMBER 1, 1945 THURSDAY Demokratikus, antifasiszta napilap. — A Democratic, Anti-Fascist Daily. “Reentered as Second Class Matter May 10, 1943, at the Poet Office at New York, N. Y., under the Act of March 8, 1879 Leyujubb USSR is részt vesz a Japán-konferencián WASHINGTON.­­­ Truman elnök annak a várakozásának adott kifejezést, hogy a Szov­jet kormány delegátusokat fog küldeni a Távolkeleti Ta­nácsadó Bizottságba. Ez a bi­zottság mindjárt megalaku­lása után elnapolta üléseit, hogy alkalmat adjon az oro­szoknak a tanácskozásokban való részvételre. Az a terv, hogy a négy nagyhatalom, Amerika, a Szovjet, Anglia és Kína közös tanácsa, Mac­­Arthur tábornok elnöklésé­vel, fogja irányítani a szövet­ségesek politikáját Japánban. LONDON. — Reuter jelen­ti, hogy orosz és angol csapa­tok részt fognak venni Japán meg­szállásában. Valószínű, hogy a szovjet csapatok a ja­pán anyaország egyik nagy szigetét, Hokkaidot, fogják megszállni. O’Dwyer cáfolja a rászórt rágalmakat Rádióbeszédében O’Dwyer kérlelhetetlen szigorral fe­nyegette meg New York al­világát és gangsztereit és éles szavakkal bélyegezte meg azokat, akik becstelen rágal­makat terjesztenek felőle, mulasztásokkal vádolva őt abból az időből, mikor brook­­lyni államügyész volt. Ez el­sősorban a Kings County Grand Jury-re vonatkozott, a repblikánus George J. Bed­­­ockra, aki ellene szóló bead­ványt intézett a Juryhez. A durva kortesfogásból emelt alaptalan vádak szekre szedé­se után O’Dwyer kijelentet­te : “Ha két és fél éven át ki­fejtett napi­ 18 órai munka árán — kegyetlen gyilkosok gaz bűnszövetkezetének vil­lanyszékre juttatását — mu­lasztásnak lehet nevezni, ak­kor csakugyan bűnös vagyok a mulasztásért”. Japán szocialisták és újságvállalati alkalma­zottak követelték a Nominuro nevű japán újság elnökének, Matsutaro Soriki és más új­ságíró háborús bűnösök le­tartóztatását. TRUMAN ELNÖK BÉREMELÉSEKET AJÁNL AZ ÁRAK EMELÉSE NÉLKÜL WASHINGTON.­­ Tru­man elnök a rádió útján tá­jékoztatta a nemzetet az új bér- és ár­politikáról, ame­lyet kormánya követni szán­dékozik. Ennek lényege az, hogy az amerikai ipar álta­lában abban a helyzetben­­ van, hogy a jelenlegi alapbé-­­reket emelje és hogy a bér-­ emelés szükséges is a mun­kásság és általában a nép vá­sárlóképességének megóvásá­ra, amely a gazdasági pros­peritás előfeltétele. De mind­járt óva intette a munkássá­got, hogy ne támasszon “túl­zott követeléseket.” A 48 órai munkahétről 40 órára való átmenet és a túl­­bérek elmaradása folytán a munkásság — a jelenlegi bé­reket véve figyelembe — évi húsz billió dollárnak megfe­­lelő keresetcsökkenést szen­vedne. A nemzeti jövedelem ily nagyfokú csökkenése de­flációt, a pénz “drágulását” idézné elő, másfelől túl magas bérek inflációs veszélyt rej­tenek magukban. Ezért, mon­dotta az elnök, a béreket emelni kell, ha nem is a há­borús magasabb színvonalra. Ilyen, a mostaninál maga­sabb alapbéreket az ipar fi­zetni tud az árak emelése nél­kül, mert 1. megszűnnek a túlórabérek; 2. több munka­erő áll rendelkezésre; 3. a munkások termelőképessége fokozódott; 4. az ipar “ele­gendő” haszonnal rendelkezik és 5. a profit megadóztatását a kongresszus enyhíti. Truman egyben ismertette új elnöki rendeletét, amely három­ szempontból engedi meg a War Labor Boardnak a bérek emelését: 1. Olyan A koreai népköztársaság vádjai sze­rint Arnold­ tábornokot, az amerikai katonai kormányzat vezetőjét koreai hazaárulók informálják. A koreaiak sür­getik, hogy ismerjék el a köztárssaágot. Szívvel-lélek­­kel helyeslik az oroszok föld­reformját. — Délkoreában az amerikai katonai kormányzat mindennemű röpirat terjesz­tését megtiltotta. esetekben, ahol a bérek nem tartottak lépést a szükségleti cikkek árainak 1941 januárja óta (Little Steel formula 1) történt emelkedésével; 2. egy iparon vagy egy ipari körze­ten belül fennálló bérszínvo­nal-különbségek kiegyenlíté­sére és 3. a rekonverzió elő­mozdítására, ha csak bér­emelések által lehet megfelelő munkaerőket biztosítani. Árak emelését az Árszabá­lyozó Hivatal csak kivételes esetekben engedné meg, ha valamely ipar vagy valamely vállalat hat hónappal a bérek emelése után igazolja, hogy áraik nem hozhatók össz­hangba az új bérszínvonallal. Végül annak az óhajának adott az elnök kifejezést, hogy a bérvitákat lehetőleg kollektív megállapodás alap­ján intézzék el a munkaadók és a munkások s minél rit­kábban vegyék igénybe a kor­mány beavatkozását. A kongresszushoz is volt néhány szava elnöknek. Sür­gette a teljes munkaalkalom biztosításáról szóló törvény­­javaslat elfogadását és a munkanélküli segély­javaslat tárgyalásának felvételét. Hollandiát meghívták a berlini szövet­séges ellenőrző tanácshoz jó­­vátételi követelései ügyében Németország ellen. ­ CIO MOZGÓSÍT A N. Y.­­ VÁLASZTÁSI HARCRA NEW YORK. — A Greater New York CIO Tanács fel­szólította szervezeteit, hogy mozgósítsák a választási se­gédharcosok csapatait a vá­lasztások előtti kampány fel­fokozására avégből, hogy a CIO által támogatott jelöltek sikerét biztosítsák. A CIO William O’Dwyert (D-ALP) támogatja és arra buzdítja a szavazókat, hogy az ALP vonalán a C sorra szavazzanak minél nagyobb tömegben. A CIO szakszervezetek nyo­matékosan hang­súlyozzák, hogy november 6-án este 7 órára minél több választási segédmunkást toborozzanak össze, hogy szedjék listára a szavazásra jogosult, regisz­trált munkásokat s őrizzék ellen a szavazásokat a váasz­­tás napján; hogy figyelmez­tető falragaszokon figyel­meztessék az embereket a vá­lasztásra törvényesen enge­délyezett két szabad órát ille­tő jogukra s a szavazás tech­nikai eljárására, hogy szak­­szervezeti tagok, (akiknek a listáját be kell küldeni a Ta­nácshoz) serkentsék szava­zásra az embereket, továbbá, hogy elégséges nyomtatvány álljon rendelkezésre a válasz­tási utasításokra nézve és vé­gül, hogy minden munkás gyakorolja demokratikus sza­vazati jogát. New Yorkiak! Szavazzunk nov. 6-án a munkásság és haladás ügyének kipróbált bajnokaira: Manhattanban Ben Davisre, Brook­­lynban Peter Cacchione-ra, Bronxban Michael Quillre és a többi ALP által javasolt councilman jelöltre. Szavazzunk az ALP összes jelöltjeire, a szavazógép “C” so­­rában!

Next