Magyar Jövő, 1946. szeptember (45. évfolyam, 173-191. szám)

1946-09-26 / 189. szám

2 Í7MAGYAÖ xjrátM> yuOiiaueu Daily except Sunday. Monday and certain Holidays by the DAILY JOURNAL ASSOCIATION. INC. 180 East 16th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 Editor: Dr. JOHN GYETVAI, szerkesztő Manager: SÁNDOR RÁKOSI, ügyvezető. Subscription Rates: USA Canada 7 Dollars one year, $4.00 half year, $2.GO three months. ééSo. America, Mexico, Cuba 8 Dollars one year. $4.50 half year, $2.50 three months. Europe Australia. Africa, Palestina, etc., $10.00 one year, $6.00 half year, $3.50 three months. New York City $8.00 one year. $4.50 half year, $2.75 three months. Cntsred ac Second Class Matter May 10, 1943. at the Post Office of New York, N. Y, under the Act of March 8, 1879. 20» Harriman kinevezése Wallace helyébe ’ “Mindenkit meglepett” V. Averell Harriman kinevezése Henry A. Wallace helyébe, magyarázzák a lapok és különféle fórumok Truman elnök döntését az üresen maradt kereskedelmi titkárság betöltésével kapcsolatban. Úgy látszik, még azokat is meglepte ez a döntés, akik tapsoltak Wallace eltávolításának. A melepetés abból állhat elsősorban, hogy nem is itthon levők közül nevezte ki Truman elnök az új kerekedelmi államtitkárt, hanem ANGLIÁBÓL. Harriman jelenleg Angliában volt U. S. követe. Byrnes, a vele dolgozó republikánusok és reakciós demokraták politikája, amelyet most megerősített Truman elnök, az angolszász blokk-politika vonalán, dolgozik lázasan a Szovjetunió és minden demokráciák ellen szerte a világon. Harriman Angliában képviselte ezt a vonalat. Kinevezése ennek a blokk-politikának még lényegesebb alátámasztását jelenti. Harrimannak angol követté való kinevezése is már ezt a politikát követte. Akkor jött haza nemrégen a Szovjetunióból, ahol U. S. moszkvai követe volt. Hazajött azért, mert “nem értett egyet” a Szovjetunióval, azaz már akkor tágítani kezdték az űrt a Szövetségesek között, a Szovjetunió ellen s nyomban utána angliai követté nevezték ki. A múlt márciusban Harriman a Commodore Hotelben már határozott kifejezést is adott ezen angolszász agresszív politikának, katonai előkészületeket sürgetve a “béke biztosításának” jelszava alatt a Szovjetunió ellen. Már akkor is Wallace volt az, aki ezzel erőteljesen szembeszállt. Truman elnök ezt az agresszív vonalaterősítette Harriman kinevezésével. U. S. népét, de az egész világ demokratikus közvéleményét is csak még jobban alarmirozza ennek az agresszív politikának erősítése. U. S. népe eddig is megdöbbenve ítélte el ezt a politikát, Wallace elejtését, s hívta harcra nemcsak Wallacet, hanem minden demokratikus erőt a fenyegetett béke védelmére, a Szovjetellenes politika helyett a Szovjet-U. S. barátság erősítésére. Harriman kinevezése csak fokozni fogja a nép nyugtalanságát és erősíteni minden demokratikus erő mozgósítását a katasztrófa-politika ellen. Most ismét Perzsián a sor? A görög királyság és véres fasizmus visszaállításával, amelyet angol-amerikai hadihajók támogattak (monarchista-fasiszta nyílt védelemmel alázva meg az amerikai demokráciát), polgárháborút provokáltak Görögországban. Polgárháború dúl Kínában is, ahol szintén amerikai fegyverek védelme alatt indítottak Chiangék irtó háborút Kína kommunista része, 130 millió főnyi nép ellen. Spanyolországban is dúl Francoék terrorja. Palesztinában is polgárháborús állapotot teremtett Anglia. Mindenütt a reakciót és fasizmust ültetik újra nyeregbe. Most úgy látszik Perzsián a sor, amelynek déli részében “vad” törzsek háborút indítottak a teheráni kormány s mint mondják, “Irán védelmére a Tádeh-kommunisták ellen.” Nem kell hozzá sok találgatás, hogy Anglia szervezi és fegyverzi föl azokat a törzsket és indítja polgárháborúba. Ez Byrnes-Bevinék “békepolitikája.” S közben a Szovjetunió ellen kovácsolnak hamis vádakat és vezetik az agresszív, békeveszélyeztető politikát Párisban és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában, ahol sietve iparkodnak elejteni minden vádat a görög fasiszta kormánnyal szemben. Feketepiaci offenziva Folyik lázasan minden vonalon az offenziva U. S. népe ellen. Hol a munkások béreinek, életszínvonalának leverésére, hol általában minden fogyasztó ellen. New Yorkban a kis üzletek bezárással fenyegetőztek már a múlt héten. Nem azért, mert ők volnának a fogyasztók ellen, hanem mert ellenük is ülősztrájkba lépnek a nagyvállalatok, visszatartva a detail kereskedelemtől az árukat, köztük a húst. A nagybani árakat akarják mindenáron emelni a nagyvállalatok. Visszatartják a készleteket, azt mondva, hogy nincs hús, nincs áru. Holott van, de ott tartják raktáraikban, a fogyasztók kiéheztetésére és az árak fölhajtására. Van hús és áru, de csak feketepiacon, ahol már az óhajtott magasabb árakat zsarolják ki. Szabotázsukkal nemcsak a fogyasztókat akarják kiéheztetni, hanem ezen a téren is össze akarnak törni minden kormánykontroll, árszabályozást, hogy azután az inflációs áradatnak megnyissák az útját. Ebben a helyzetben a kormány gyengének bizonyult eddig. Egyremásra adta föl a szövetségi kontrolt és ársza MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) Harc a világbéke Wallace levele Trumanhoz Henry Wallace szeptember 12-én mondta el a new yorki Madison Square Gardenben nagyjelentőségű beszédét, amelyben békepolitikát követelt. Ezt megelőzően július 23-án levelet írt Truman elnökhöz, amelyben részletesen megírta, hogy Amerika miként járulhat hozzá a világbéke biztosításához, Wallace férfias kiállása kereskedelemügyi miniszteri pozíciójába került, mint ismeretes. A Wallace levél pedig annyira fontos, hogy annak szószerinti magyar fordítását leközli a Magyar Jövő. II. Egyes magasrangú katonatisztek és önmaguk által kinevezett “reálisan gondolkozók” így beszélnek: “Mi rossz van abban, hogy felépítjük a legnagyobb haderőt a világon? Amerika csak akkor biztosíthatja a békét, ha anynyira fel van fegyverezve, hogy nem mernek bennünket megtámadni. Amerika, mint tudjuk, nem kezd támadó háborút.” Az egyetlen hibája ennek a politikának, hogy nem életképes. A mai világban, amikor van atombomba és más forradalmian új fegyver, mint a rádióaktív mérgesgáz, biológiai hadviselési fegyvereken alapított békét nem lehet fentartani. Hogy miért nem? Az okok világosak. Elsősorban is azért, mert az atomháború olcsó és könnyű az eddigi hadviseléshez képest. Néhány éven belül sok más ország is előállít atombombát vagy más atomfegyvert. A nagy hadseregekkel és a régifajta hadifelszereléssel és fegyverekkel összehasonlítva az atombomba nagyon is olcsó és az ország gyárainak és munkásainak csak egy elenyésző kis részét igényli az előállításához. Másodsorban, a háborúban való győzelmet illetőleg, az nem játszik már többet döntő szerepet, hogy több, sőt sokkal több bombája van az egyik hadviselő félnek, mint a másiknak. Ha egy másik állam elegendő atombombával rendelkezik ahhoz, hogy elpusztítsa nagyobb városainkat és nehéziparunkat, akkor ez már nem számít sokat, hogy nekünk tízszer annyi az atombombánk, mint amennyi az ellenség elpusztításához szükséges. Harmadsorban és talán legfontosabb az, hogy ha több állam rendelkezik atombombával, akkor az egész világ egy betegesen ideges, félelemtől remegő és minden pillanatban támadásra kész körülmények közt fog élni. Leginkább pedig Amerika lenne ilyen beteges idegállapotban, tekintettel nagy gazdagságunkra és könnyen való megtámadhatóságunkra. Az atomháború nem követel nagy és hosszú időt igénylő előkészületeket, nagy haderők mozgósítását és az ország ipartelepei nagy részének háborús célokra való átalakítását. Az atombomba idején egy kis incidens fog atombomba háborúra vezetni. Katonai vezetők között is lábrakapott az az elgondolás, hogy még akkor is, amikor több állam rendelkezik atombombákkal, a háború elpusztítja a civilizációt és se egy nemzet, se a nemzetek egy bizonyos szövetsége se nyerheti meg a háborút. Ez az elgondolás vezetett oda, hogy “elhárító háborút” hirdetnek a Szovjetunió ellen. Most támadják meg a Szovjetuniót, még mielőtt annak is lenne atombombája. Ez a terv nemcsak, hogy erkölcstelen, hanem egyben ostoba is. Az a terv, hogy elpusztítsuk a legfőbb szovjet városokat és a szovjet ipart, megvalósulhat. De ez azonnal maga után vonná, hogy a Vörös Hadsereg megszállja Európa összes nagy városát. Hajlandók volnánk-e elpusztítani Európa minden városát, hogy befejezzük azt, amit megkezdtünk? Ez a gondolat annyira távol áll az amerikai nép elveitől és alapösztöneitől, hogy csakis akkor vihető ez keresztül, ha Amerikában diktatúra lesz, így tehát sem a “legnagyobb hadsereg,” sem a “védelmi támadás” elvei nem megfelelőek. Az egyetlen megoldás, amit Ön oly bölcsen támogatott és amely a Moszkvai Nyilatkozatnak atomenergiával foglalkozó részének alapját képezi. Ez a megoldás a nemzetek egymásközti bizalmát feltételezi, atombombaleszerelést és egy tökéletes nemzetközi leszerelést sürget. A Moszkvai Nyilatkozatnak, amelyet Acheson, mint az amerikai atomleszerelési tervezetet nyújtott be az Egyesült Nemzetek atomerő ellenőrző bizottságához, egy végzetes hibája van. Ez a hiba az, hogy előírja, hogy több módozaton keresztül érünk el a nemzetközi egyezményhez. Továbbá megköveteli, hogy más nemzetek kötelező nyilatkozatokat tegyenek arra nézve, hogy nem folytatnak kísérleteket az atomenergia katonai célokra való kihasználására és hogy nyilvánosságra hozzák uránium és thorium készleteiket. (Az atomerő előállításához szükséges anyagok.—A szerk.) Ezzel szemben az Egyesült Államok fenntartotta a jogot arra, hogy az atomenergiáról való technikai tudását visszatartja mindaddig, amíg egy “megfelelő” nemzetközi ellenőrző és felülvizsgáló rendszert életbe nem léptetnek. Más szavakkal, azt mondjuk az oroszoknak, ha “jó fiúk” lesztek, akkor idővel talán eláruljuk az atomenergia titkát nektek és a többi nemzeteknek is. Arra azonban nincs mérték, hogy mikor lesznek ők a mi elgondolásunk szerint “jók.” Ugyanígy nincs meghatározva az idő sem, amikor tudásunkat átadjuk nekik. Csoda-e az, hogy az oroszok nem voltak különöskép elragadtatva a tervünktől? El lettünk volna-e mi ragadtatva, ha az oroszoké lenne az atomenergia monopóliuma és ők ajánlották volna fel nekünk, hogy majd az ő belátásuk szerinti és egy meg nem határozott távoli időpontban megígérték nekünk, hogy többé nem gyártanak atombombát és mi pedig megmondanánk nekik, hogy mekkora a titkos uránium és thorium készletünk? Azt hiszem, hogy mi is úgy fogadnánk ezt, mint ahogy az oroszok fogadták a mi indítványunkat. Nekünk is ellenindítványt kellett volna tennünk, de a valóságban arra törekedtünk volna, hogy atombombát tudjunk gyártani, mert ilyen tárgyalásokon többet tudtunk volna a magunk részére kivívni. Ez az orosz álláspont, amelyet egészen tisztán szögezett le a Pravda ,1946 június 24-iki cikke. (Folytatjuk) LEVELEK Kft.u ■- ;• E rovatunkban kifejezett vélemények nem szükségszerűleg azonosak lapunkéval. Kérjük olvasóinkat, hogy leveleiket röviden, tömören írják. Kéziratok megőrzését nem vállaljuk. Visszaküldendő kéziratokhoz kérünk megfelelő bélyeggel ellátot címzett válaszborítékot mellékein’ “Folytassuk a gyűjtést a magyarországi árvaházak javára” Tisztelt Szerkesztőség! Ha indítványomat önök is megfelelőnek találják, úgy kérem közöljék le a levelem. Szeptember 19-én búcsúztatták a bronxi Testvériség ‘ 1029-ik osztály helyiségében Lakatos Erzsébetet és férjét, akik hazamennek Magyarországba, hogy tehetségük szerint segítsék építeni az új demokráciát. A sok búcsúztató legszebb szavai azok voltak, hogy ne engedjük el ezeket az embereket üres kézzel, küldjünk velük a Rákosi nevéről elnevezett árvaháznak segítséget. Percek alatt 150 dollárt adott össze akkor már elég kevesen maradt ottlévő. Ajánlatom az volna, nem-e lehetne egy rovatot nyitni, vagyis gyűjtési rovatot állandósítani és havonként egy más magyarországi árvaház nyomorék otthon, vagy kórház javára. Szentelnénk a következő hónnapot a megkezdett 150 dollárral a Rákosi gyermekotthon javára a gyűjtést. Abban a reményben, hogy a megkezdett gyűjtésből nagy és szépen eredményezett öszszeget lehet összehozni, egy intézmény javára, ahol nem azt nézik, mia vallása, hanem, hogy árva és otthonra szorul, ahol emberré nevelik, hogy hasznos tagja legyen a társadalomnak. Természetesen minden beérkezett összeget hírlapokig nyugtázni kellene, de tudva azt, hogy ez egy életmentő cselekedet önök egész biztos vállalnák az evvel járó munkát. Horváth Olga, Astoria. -------------------------Levél Magyarországból Itt már lényegesen javult a helyzet, pláne 1-től mióta a forint forgalomba jött, élelmiszert már sokkal könnyebb beszerezni, mert pénzért is lehet kapni, ez azelőtt cseréért volt csak lehetséges hozzájutni, így ne tessék aggódályozást a monopolisták javára, a nép ellen. Válság felé viszik ezen a téren is az országot, ha az árdrágítási folyamatot meg nem állítják. Nem az árszabályozás megszüntetése, hanem a még szigorúbb kormánykontrol a megoldás, ha a kormány valóban a nép és nem. Hó monopolisták érdekeit akarja szolgálni. " September 26, 1946 megmentéséért! Csierngéri polgárháborúja U.S. védelme alatt A görög, palesztinai, indonéziai, a Fülöp szigeteki s legújabban az iráni polgárháborús kezdet mellett hetek óta magasan lobognak a kínai polgárháboú lángjai is. Mindenütt Anglia,, vagy U. S. fegyvereinek védelme alatt kezdődtek és fejlődnek egyre nagyobb arányukká ezek a polgárháborúk, nemcsak az illető országok, hanem az egész világ békéjét veszélyeztetve. Palesztinában angol fegyverek gyilkolnak, de “közös palesztinai terve” van ott is Amerikának az angol kormánnyal. Görögországban is angol fegyverek védelme alatt gyilkolnak a királyi terroristák és fasiszták, de az angol seregek mellett amerikai hadihajók hatalmas ágyúinak torkai is az ország fölé merednek a kikötőkben, ahova “szomszédi látogatásra” küldötte őket az amerikai kormány. És ott szállhat az amerikai demokrácia arcára,' megaláztatás’ Roosevelt emlékére, amikor a görög polgárháború üszkös, rétegére az amerikai “Franklin Roosevelt” nevű csatahajó repülőgépei írják föl az F.D.R. betűket, az ő nevével takarva a szörnyűségeket, amelyek Görögországban történnek. Az amerikai demokráciát és Rooseveltet a legvéresebb reakció, királyság és fasizmus trónraültetésének szerepére sülyesztik le. Ez is hozzátartozik Byrnes politikájához, amelyet Wallace elejtésével most erősített meg Truman elnök. A kínai reakció védelme Hetek óta jönnek a hírek Kínából. Jöttek már hónapok óta. Arról szóltak kezdetben, hogy amerikai csapatok szállítják a központi kínai kormányba Csiang-féle Kuomintang reakciós klikk seregeit a fontos vasúti és egyéb stratégiai csomópontokra azzal az ürüggyel, hogy “japán katonákat kell az amerikai csapatoknak hazaszállítani.” Közben ugyan tárgyalások folytak, Geo. C. Marshall amerikai tábornok és Truipan “rendkívüli kínai követe” közvetítésével a kínai kormány és a yenani kommunista kormány közt, de úgy látszik, ezeket is csak arra használták Csiangék és engedték használni Marshallék, hogy a kínai reakciós klikk időt nyerjen és elvégezhesse csapatösszevonásait, felvonultatásait a polgárháború megkezdésére. A tárgyalások lényege is az volt, hogy a yenani kormány, amely 130 millió főnyi kínait képvisel, föltétlenül adja meg magát Csiangéknak. S bár a yenani kormány elment az engedékenység legmesszebb határáig s előtte a kínai nép egységesítése, igaz demokrácia megteremtése lebegett Kínában, a Kuomintang-klikk nemcsak térdre akarta kényszeríteni Yenant, hanem összezúzni egész béke- és egyesítési, de különösen demokratizálási tervét. Mindezek alatt a tárgyalások alatt nem volt kétséges, hogy Csiangék oldalán áll Marshall, mögötte Byrnes és az egész amerikai imperializmus. S hiába sürgette hónapokon át a tavasszal az amerikai nép, hogy vonják vissza végre az amerikai seregeket Kínából, ahol semmi keresnivalójuk nincs többé, mert hiszen Kína nem legyőzött ország s megszállott terület, hanem az öt szövetséges nagyhatalom egyike. Az amerikai seregek ottmaradtak. Jöttek a hírek maguktól az amerikai katonáktól, hogy a kínai ügyekbe avatkoztatják bele őket, kínai seregeket segítenek a polgárháborús állapot megteremtésében. Most jön a híre annak, hogy Csu En-lai tábornok, a jenani kormány képviselője a közvetítő tárgyalásokon kijelentette, miszerint bár ők belementek készséggel Marshall közvetítésébe, igazságos, pártatlan belső béke, nemzeti demokratikus egység megteremtésének reményébe, kénytelen, most megállapítani, hogy U. S. közvettése sem igazságos, sem pártatlan nem volt. Ellenben kifejezetten Csiangok erősítésére és védelmére tettek meg mindent. A polgárháború Kínában Nem csoda, ha ilyen előzmények után Csiangék bátran provokálhatták és meg is kezdhették a polgárháborút Yenan ellen. És most Kínában is megindult a legnagyobb arányú, véres polgárháború. Csiangék, miközben még mindig “békét” hazudtak és látszatra további tárgyalásokat folytattak, alattomos orvtámadással nagyerejű offenzívát kezdtek a yenani seregek ellen északnyugat Kínában. Mandzsúriában pedig fegyveres puccsot szerveztek, aminek csak úgy tudták elejét venni, hogy a puccs főszervezőit elfogták és lakat alá tették. S mindezek mögött a véres események mögött, amelyek ugyancsak az egész világ békéjét veszélyeztetik, megint védőként, segítőként Amerika áll ott, nagy sereggel s még nagyobb hadifölszereléssel, amelyből ellátják dúsan a Kuomintang seregeket. Alig van ma a világon korruptabb uralmi klikk, mint Csiangék, Kuomintangja. Elképzelhetetlenül nyúzzák a kínai népet, ahova uralmuk kiterjed. Féktelen terrort alkalmaznak mindenki ellen, aki ez ellen csak szavát is meri emelni. Aligha jobb egy hajszálnyival is, mint a görög királyi és fasiszta uralom és terror. És U. S., a nagy demokrácia kormánya, sötét árnyékot vetve minden amerikai demokratikus hagyományra, állott védelmére a kínai reakciónak. Része ez is annak a politikának, amit Byrnes képvisel Párisban. Egy új világuralmi törekvésnek távolkeleti bázisát készítik Kínában, mint készítik Európában s a földkerekségnek szinte minden szögletében. Középpontjában áll ennek az offenzivának a Szovjetunió, amely ellen megy a nagy elszigetelési törekvés s minden olyan demokrácia összetörése, amely békét, nyugalmat és megszilárdulást keres. Ez a politika az, amely súlyosan veszélyezteti ajól a világbékét s amely veszélyre a Wallace-ügy drámai részletei oly élesen rávilágítottak. Wallace errre a veszélyre intette Amerika és a világ népét. S ezért mondatták le, golyózták ki Wallacet a kormányból, ő volt Roosevelt politikájának utolsó képviselője a kormányban, őt is eltávolították. Wallace és az amerikai demokrácia más harcos hívei küzdeni fognak ez ellen a katasztrófapolitika ellen. De U. S. egész népének mögéjük kell sorakoznia. Hogyan él a kárpátukrajnai magyar kisebbség BUDAPEST. — Egy Szovjet Oroszországból hazatért hadifogoly, Bernet Pál mondni. Mi feleségemmel jól vagyunk, éljük a boldog mézesheteket. Az itteni helyzet nagyon sokat javult. Az újjáépítés óriási méreteket ölt már elkészült ,a volt Ferenc József híd,amit a németek felrobbantottak, sőt már előtte jóval egy új híd is elkészült az Országház mellett. Budapest képe már óriásit változott az ostrom óta, aki akkor és most látja nem is ismerné meg. Kedves Feri bácsi, nagyon köszönjük amit velünk eddig is tett, már nagyon szeretnénk, ha egyszer itt Pesten viszonozhatnánk. Remélem ezt a levelet most már megtetszenek kapni. Várjuk mielőbbi levelüket. Milliószor csókoljuk. Jancsi és Ani ta el,úti élményeiről beszámolva, milyen ma a kárpátukrajnai kisebbségi magyar sors. ) — A Kárpát-Ukrajnán át hazavezető út a nyitott szemmel járó hadifogolyra — beszélte — rendkívül mély benyomást tett. Minden magyarul értő emberrel szabadon beszélhetett magyarul. Kárpát-Ukrajnában még a béke- szerződések tárgyalásának a kezdete előtt úgy döntött az ukrán tanügyi kormányzat, hogy 26 nyolcosztályos magyarnyelvű iskolát állít fel. Ez a szám nagyobb, mint a magyar rezsim idején volt. Csaptól kezdve Bátyun, Beregszászon, Nagyszöllősön Técsőig a környező magyar községekben mindenütt magyar a tanítás nyelve. A magyarnyelvű iskolakönyveket lázas sietséggel készítik. Kárpátukrajnai parasztok és intellektuellek, mondták el, hogy semmiféle kisebbségi sérelmük nincs, mert a szovjetorosz, közoktatás gyakorlati programjában magyar műkedvelő előadások magyar olvasókörök felállítása, napi- és hetilapok kiadása, Ungvári magyar rádióadások szerepelnek. A kárpátukrajnai kormányzati körök a fenti tényeket semmiféle hangzatos propagandával nem kisérik. Magyarországi árucikk rejtegetők elleni razziákba bekapcsolják a Mértékhitelesítő Intézet alkalmazottait is, akik az üzletekben felülvizsgálják a mérlegeket. A SOPRONI HETET rendezetta város nemzeti bizottsága szeptember 22 és 29 között. Fővédnökül Tildy Zoltán köztársasági elnököt kérték fel.