Magyar Jövő, 1950. április (49. évfolyam, 63-83. szám)

1950-04-26 / 80. szám

April 26, 1950 Fehér-néger munkásegység győzelme Louisvilleben LOUISVILLE, Kg. — Ami­kor 1947 őszén e déli város munkásainak egy csoportja a futószalagtól bevonult az In­­t­e­rnational Harvester-gyár fürdőszobájába és letörte azt a falat, amely a “fehér” jel­zésű mosakodó szobát elvá­lasztotta a “színesek” számá­ra kijelölt mosdószobától, tu­lajdonképpen azt a bűnös né­gerüldözést is megszüntette, amely a vállalat hagyományos politikája volt. Ugyanezek a munkások az­óta is vitézül harcolnak a megkülönböztetés és a Har­­v­e­s­te­r - monopólium ellen. Chunk Gibson volt akkor a Farm Equipment Harvester helyi szakszervezetének elnö­ke Louisvilleben, a Spanyol­­országban harcolt Lincoln- i brigád veteránja, ő vezette ezt a történelmi és drámai harcot a gyár négerellenes politikája ellen. Ez ugyan csak egy incidense a déli he­lyi szakszervezet történeté­nek, amely az egyik reakciós hagyománynak a másik után történt szétveréséből áll. Je­lentősége azonban nem helyi, hanem országos fontosságú. A Harvester-vállalat egy i­gazasért vette meg a louis­­villei gyárat a háború utáni ter­jeszkedési időszakában. Alig kezdődött meg a munka, megkezdődött a harc is, hogy ki fogja képviselni a munká­sokat a CIO United Auto­workers, a géplakatosok szer­vezete vagy az akkor még United Farm Equipment and Metal Workers (CIO) nevű szakszervezet. A sötét választófal ötven néger volt a gyár kétezer munkása közt. A vá­lasztási kampány alatt a gyárvezetőség, amely Reuth­­erék programja érdekében dolgozott és viszont, kijelen­tette, hogy rosszalja, amiért “a déli szokásoknak megfele­lően” nem választották szét a munkásokat bőrük színe szerint. M­ingyárt fel is állí­tottak egy külön négereknek szóló kafetériát és külön für­dőszobákat. Nemcsak elkülö­nítést akart a gyárvezetőség, hanem, amint történni szo­kott, a kérdés felvetésével a munkások közt megoszlást akart előidézni, hogy aztán könnyebben elbánjon velük a maga érdekei szerint. Számí­tásában azonban csalódott, mert a harcos Farm Equip­ment győzött, hála az elvei­hez való szilárd ragaszkodá­sának, a géplakatosok és a reutherista autómunkások el­lenében. Ez volt az első lépés. Egy néger menti meg a szervezetet A National Labor Relations Board által vezetett választás után a munkások megszavaz­ták, hogy sztrájkba lépnek. A sztrájk leverésére a gyár a géplakatosokat használta fel, akik egy “vissza a mun­kába” mozgalmat kezdtek. Minden készen állt a szak­­szervezet szétrobban­tásár­a. Az összes szervezőket letartóz­tatták, kivéve William Smith­­et, egy négert, akiről a ható­ságok nyílván nem tudták, hogy előtte való éjszaka ér­kezett meg a városba. Más­nap Smith odaállt a gyár ka­pujába, akkor kezdődött vol­na el a vissza a munkába buz­dító kampány. Száz és száz fehér munkást tömörített ma­ga köré és így mentette meg a szakszervezetet. Egy mun­kás se ment vissza a munká­ba. Amit ez az ember egy­maga végzett, arról még ma is beszélnek a városban. A sztrájkot természetesen meg­nyerték. Ezen a reggelen nyerték meg. Azóta pedig nem pihentek határaikon, hanem szinte szakadatlanul harcolnak. A m­u­n­kaszerződés legkisebb megszegésénél a munkások a­b­b­ah­agyják a s munkát. 1­948-ban szinte minden ál­dott nap felmerült valami, amiért a munkát megállítot­­ták. 1949-ben 98-szor álltak le. Egyszer három napig szü­netelt a munka, mert az egyik műhelyből két négert elbocsá­tottak. E műhelyben más né­ger nem is volt. “Liliomfehér” műhely volt. Az 1949-es CIO konvenció után, amikor is kizárták az FE-t és a UE-t a CIO-ból, a reut­herista autómunkások újabb betörést kezdtek az FE-UE ellen, mely még a konvenció előtt egyesült. A reutheristák azt a megtévesz­tő jelszót röpítették ki, hogy “telj­es fizetés, megszakítat­lan munka.” A munkások tud­ták, hogy ez reutherista be­­hódolás a gyárvezetőségnek. Ez lett volna a “tisztességes” Reuther-féle szakszervezeti mozgalom, az összes osztá­lyok együttműködése (a gyá­rosok javára). Father Rice, a katolikus szakszervezeti mun­kások szövetségének pitts­­burghi papja, le is jött Louis­­villebe, hogy a katolikus munkások szavazatait meg­szerezze Reuthernek. A mun­kások azonban ebből nem kértek. A gyár katolikus ve­zető munkásai a nyil­vános­­s­ág előtt elítélt­ék a Father­t, amiért beavatkozott. Ragasz­kodtak a fehér-fekete egy­séghez. Együtt táncoltak Egy helyi női szervezet, két nappal a választás előtt táncmulatságot rendezett. Ez­­időben 3,000 fehér és 400 né­ger munkás dolgozott a gyár­­b­a­n. Fehérek és feketék együtt táncoltak — első ízben Kentucky állam történetében. Hatásos tüntetés volt ez. És a szavazás a kizárás után ki­állt első próba: 2:1 arányban az FE­UE mellett szavaztak le Louisville munkásai. Győz­tek.­ S ma a szakszervezet hét vezetője közül három a néger. Győzött a munkásegy­ség. Eb­ből a történetből okul­hat minden munkás, aki ha­bozik magában, szálljon-e síkra a négerek mellett. Igen, harcoljon, mert győzelme csak biztosabb lesz ezzel. BALATON HUNGARIAN RESTAURANT 309 E. 79th St., New York, N. Y. — Tel. RH 4-8935 Elsőrendű magyar házikonyha. — Különterem családi alkalmakra, eljegyzésekre, esküvőkre, egy­leteknek partykra és bankettekre. — Air condition. A magyar intelligencia és művészvilág kedvenc találkozóhelye. — SZOLID POLGÁRI ÁRAK! ai---- ... • ___ A BETHLEHEMI MUNKÁS OTTHON RENDES HAVI GYŰLÉSÉT minden hónap első vasárnapján délután 2 órakor tartja. Kérjük a tagságot, hogy teljes számban vegyenek részt e gyűlésen. A VEZETŐSÉG. . ...... ......... ■­..­.......... ■■ ■ ■ !l Vámmentes csomagok Magyarországba AZ IBUSZ BUDAPESTI RAKTÁRÁBÓL HÁZHOZ SZÁLLÍTVA KÁVÉ, TEA, KAKAÓ ÉS TEXTIL CSOMAGOK 3 PÁR NYLON HARISNYA $5.50. RICHMOND & BROWNFIELD, Inc. 87 MAIDEN LANE, NEW YORK, N. Y. — Telefon: HA 2-9700. KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET: NEW YORKI MAGYAR ÜZLETI ÚTMUTATÓ | New York Hungarian Business Guide and Directory — MEGJELENIK MINDEN NAP. — J KÉRJÜK TISZTELT OLVASÓINKAT, hogy pártolják fokoson»­ és állandóan az ebben a rovatban hirdetett üzleteket, mert ezek » ma­gyar hirdetők is állandóan támogt lapunkat. VENDÉGLŐK (RESTAURANTS)_________________________ Hungarian Garden Bar és Restaurant TM «11TM" • 79-ik és 80-ik utcák között. — Lovász Pali zenekara muzsikál. Kitűnő vacsora délután 5 órától este 10 óráig $1.60. Csirkevacsora $2.00. — JOE HERLITSEK és ZETTL LACI tulaj. — Zsolt Ferenc ceremóniamester és Károlyi Mária énekel. HÉTFŐN ZÁRVA. Lusztig Debrecen Restaurant Telefon: RHinelander 4-9305 — A Second és First Avenuek között. Jöjjön nagyszerű magyar vendéglőnk!»«! * TELJES BUSINESS MEN LUNCH 65 CENT Yorkville Hungarian Self Service Restaurat MAGYAR MUNKÁS OTTHON). — 350 EAST 81st STREET. — Telefon: RE 4-SSM NÉPSZERŰEN OLCSÓ ÁRAK ÖNKISZOLGÁLÁSSAL. HUSARUK (MEATS) «■ b­lTI Öhazai módra készült mindennemű W­rit § I JQ/htr bentesáruk kaphatók ebben az ur B,i“ B1­­­TM "WK­WbtI létben. • Tel.: RHinlander 4­82!» 1508 SECOND AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 78. és 79-ik uccák között ________________________________RÉTESEK (STRUDELS) MBO N­CDRIQT RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA — 1437 Third Arena. HI no. ncnooil 1 81»­ STREET SARKÁN) — Telefon: BU 8-CÍM GESZTENYE PIRÉ, MIGNONOK, TORTÁK. — Este 11 óráig nyitva van. — FÉRFIRUHA ÜZLET (MEN’S CLOTHING) NADEL HUGO férfiruha üzlete "I ‘.IT; Ili isi $20 engedmény a fix árból. — Tavaszi ruhák és kabátok dús választékban. » _____________________________SÍRKÖVEK (MONUMENTS) WEINREB DR0S. & GROSS "TTr”;,- "r Án 15 Siegel St., Brooklyn. Tel.: EV 7„9459. Elhunyt magyar egyleti tagok sirkőkészítő. TEMETKEZÉSI INTÉZETEK (FUNERAL DIRECTORS) NEW YORK UNDERTAKING COMPANY M. J. BALLÓ. 24* EAST 80th STREET. NEW YORK, N. Y. — T.l.fom RH 4-44» MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) MI KÜLÖNBSÉG AZ IGAZGATÓ ÉS A MUNKÁS NYUGDÍJA KÖZT ■ HIGHLAND PARK, Mich. Hogy miért adnak nyomor­nyugdíjat a munkásoknak, akik immár három hónapja sztrájkolnak a Chrysler-üzem ellen és miért kapnak feje­delmi nyugdíjat a vállalati igazgatók, ezt igen “érdeke­sen” magyarázta meg a ve­zetőség a részvényesek ápri­lis 18-iki gyűlésén. Egy helyi részvényes ve­tette fel a kérdést, tekintve, hogy a sztrájk a nyugdíj­­kérdés körül forog. A válasz az, hogy az igazgatók nyug­díját egy biztosító társaság fizeti, nem a vállalat. De hát hiszen ezt akarják a munká­sok is, mondta a részvényes, majd hozzátette, hogy a költséges sztrájkot hasonló megoldással el lehetett volna kerülni. K. T. Keller elnök azt vá­laszolta, hogy na ja„ az igaz­gatók hozzájárulnak a nyug­díjalaphoz, míg a munkások követelése értelmében a gyár­nak kellene a munkások he­lyett fizetni a hozzájárulást. Ez azonban, mondta a fel­szólaló, nem igazi különbség, hisz a munkások béremelés követelése helyett akarják a jobb nyugdíj megoldást. Az­tán az elnök azzal kente el a magyarázatot, hogy az igaz­gatóknak negyvenéves koru­kig kell várni a nyugdíjjal és akkor is teljesen rajtuk áll, elfogadják-e a nyugdíjfelté­­teleket vagy sem. Szóval senki sem kényszeríti őket a nyugdíj elfogadására! Utána az alelnök szolgált magyará­zatokkal, mondván, hogy Chrysler nem köthet biztosí­tást minden órabéres alkal­mazottjáért. De hogyan egyeztetik ösz­­sze az igazgató urak ezt a “demokratikus” megkülönböz­tetést? Úgy, hogy cinikus, szándékosan ostoba magya­rázatokat adnak és összene­vetnek. GROSS BÉLA SZRKŐAVATÁSA Sürű­ szürke fellegek borí­tották a láthatárt. New York körvonalai gyorsan eltűntek a ködhomályban. Megeredtek az ég csatornái. Sohasem hit­tem volna, hogy ilyen sok autó van a mi barátaink kö­zött, szinte hihetetlen, hogy mennyien voltak a Bronxi Klub körül, akik indulásra vártak. Zuhogó záporban vitt ki utunk a New Jerseyben fekvő Riverside temetőbe, hogy kegyelettel adózzunk korán elhunyt barátunk és munkástestvérünknek, Gross­­ Bélának.­­ A szeles, szimankós időben igazán csak a szerető család tette volna meg a hosszú utat maj­dnem Pattersonig, hogy egy sirkőavatásnál je­len legyen. Itt is megjelent a nagy család, a sok testvér, a munkáscsalád g­y­e­r­m­e­kei, hogy szeretett testvérüktől még egyszer búcsú vegyenek. Voltak, akik a zuhogó esőben már egy óra hosszat álltak­­ künn a kis sirhalomnál, mi­kor a többség megérkezett. A zord idő dacára, mind­járt a sírhalom mellett ott virított teljes tavaszi pompá­jában egy rózsaszín virágok­kal megrakott fiatal cseresz­nyefa, szinte meghazudtolva az enyészet e csöndes kert­jét. Hasonló képet csak a Po­tomac folyó partján láttam Washingtonban. A sírkő egyik oldalán a felkelő nap is, mintha szimbolizálta volna az alatta fekvő örök­­ nyuga­lomra tért Gross Bélát. Aki életének nagy részét azzal töltötte, hogy egy jobb jövő­ben vezet erős hitét tolmá­csolja embertársainak. Erős hittel, teljes odaadással dol­gozott azért, amiben hitt, a munkásság érdekeiért, nagy része is volt ebben korai ha­lálának, hiszen alig volt 48 éves, mikor elragadta a ke­gyetlen kaszás. Szinte magunk között érez­tük Gross Bélát, mikor Datt­­ler Lajos, a róla elnevezett “Gross Béla brigád” nevében beszélt, mely csoport tovább viszi azt a munkát, melyet oly odaadóan végzett Béla, a munkássajtó terjesztését. El­mondta neki, hogy hány elő­fizetőt szereztek az ő nevé­vel ajkukon Brigádjának tagjai. Rosner Sándor, a Magyar Jövő ügyvezetője beszélt a munkássajtó nagy veszteségé­ről, ami Béla elhunytával ér­t bennünket. Bodnár munkástársunk volt a következő szónok, megrá­­­zóan igazi érzéssel beszélt a munkásosztály nagy veszte­ségéről, a gyászról, ami min­ket, ami az egész munkássá­got érte Béla elvesztésével. Reich Arthur, a Testvéri­ség 1029-es osztálya nevében búcsúzott még egyszer Gross Bélától. Molinári Berta, a barát, a testvéri együttmű­ködésről beszélt, amiben Gross Béla szintén vezető volt. Végül Fodor Regina, a Jókai Páholy nevében mon­dott búcsút Bélánétól. A zuhogó eső vize összeve­gyült a jelenlevők könnyei­vel. Soknak lett volna monda­nivalója, de beléjük fojtotta a feltörő zokogás. Az egy­szerű, a legkisebb pompától is mentes ünnepség megható volt. Mindenki érezte a n?// vesztességet és szinte látszott az arcokon, hogy fogadalmat tettek, hogy tőlük telhetően pótolják a nagy, a pótolha­tatlan vesztességet. Ott volt Irén, a szerető fe­leség egyetlen fiával, fájdal­masan karolta át a hideg sírkövet. Tudjuk, hogy a ret­tenetes űrt senki sem tölt­heti be számukra, de azt is tudjuk, hogy nagy család­jukkal körülvéve, nem érez­hették magukat egyedül. Fodor Erna. • Terjesszük a haladó szék­én ! amerikai magyarság lapját! Szerezzünk uj olvasókat a *»»T«T sík­«»rt ! 100 bálnát partra sodort a hullám KIRKWALL, Orkney szi­getek.­­ A Holland öbölben lévő Stromsay szigeten olyan szokatlanul magas volt a tengerár, hogy több mint 100 hatalmas bálna megközelí­tette a partot , nem tudott onnan visszaszni, miután el­múlt az apály. A bálnák a sziget lakosainak szeme láttá­­ra pusztultak el s minthogy nincs megfelelő eszköz eltá­volításukra, fenyegetik a 700 lakost számláló sziget egész­ségét. --------------­- Beregsurányban a földművesszövetkezetek 19 tagja belépett a csoportba, s a még kívül maradók elvég­zik az adminisztrációs mun­kát. Bajon segítettek a cso­portnak a műtrágyabeszer­­zésnél. Szállítási eszközöket adtak a csoportnak és a szö­vetkezetből négy tag belé­pett. DEÁK ZOLTÁN KÖRÚTJA Deák Zoltán, a Magyar Jövő szerkesztője április végén és május első felében előadásokat fog tartani több magyar­lakta városban. Deák Zoltán a következő kérdésekről fog je­lenteni: 1. A nemzetközi helyzet és az amerikai magyarság fel­adatai. 2. Mi van a Fábián per hátterében. 3. A Magyar Jövő az amerikai és a magyar reakció kereszttüzében. 4. Jelentés a magyarországi helyzetről. AZ ELŐADÁSOK SORRENDJE: LOS ANGELES Április 27, csütörtök este 8 órakor, népggyűlés a L. A-i Magyar Munkás Otthonban, 4201 Main Street. Április 29, szombat. Lapbizottsági gyűlés a Munkás Otthonban. Április 30. Népünnepély a Munkás Otthon javára a Hor­váth Hallban. ELSINORE, CALIF, május 1. CHICAGO — (Dátum később) DETROIT, MICH. Péntek, május 12. Petőfi Hall, este 8 óra. CLEVELAND, OHIO Május 14, vasárnap, Cleveland West Side Munkás Ott­hon, délután 2 órai, 4309 Lorain Ave. HOMESTEAD, PA. Május 17, szerda, Sokol Hall, 1208 West Street. Az előadásokon bemutatásra kerül a leg­újabb magyarországi hangos­film a magyar munkásság és a magyar falu életéről. 3 — CHICAGO. — A béke kér­dése már nem csupán remény vagy sóvárgás ebben a kö­zépnyugati ipari nagyváros­ban. A béke itt már munká­sok százezreinek jelszavává válik. Tekintet nélkül főfő vezetői eltérő felfogására, a munkásságnak a valóság gyö­kereihez legközelebb fekvő rétegei tömörülőben vannak és azt vallják, hogy “fogjunk össze, nehogy szétfújjanak bennünket.” Egyre erősbödő békemoz­galom jött létre a városban a munkásság sorai közt. Ez sok tekintetben irányadó az egész ország munkásságára nézve. Szerényen kezdődött a chicagói munkás békekonfe­renciával, amelyen mindössze 147 delegátus vett részt, többnyire egyszerű munká­sok és helyi szakszervezetek vezetői, valamint az AFL és CIO középrétegéhez tartozó független szakszervezetek. Akkor egy állandó szerveze­tet állítottak fel és azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 100 ezer aláírást gyűjtenek össze kérvényeken a hidro­génbomba eltiltására és a hideg­háború befejezésére a USA és a USSR közti békés tárgyalások útján. Megválasztották a tiszti­kart. A vezetőségbe bevettek egyszerű munkásokat a gép­lakatosok, vasutasok, mező­­gazdasági gépgyári munká­sok, olvasztó munkások, szű­csök, tűipari munkások, ta­nítók, tisztviselők és értelmi­ségi munkások közül, így aztán a békemozgalom bevo­nult a műhelyekbe, gyárakba,­­üzletekbe és keresztülvágta a munkások közt levő szétvá­lasztó sorompókat. Az­ ebéd­időt arra használták fel, hogy tüzetes vitákat rendezzenek az atomfegyverek és a béke kérdéséről. Új tünetként könyvelhető el ma már, hogy a műhelyek tömegeiben száz és százezer munkás tart bé­­kemitingeket. Az International Harves­ter Co. McCormick-művek műhelyeiben több mint ezer munkás gyülésezett. Szőrme­­műhelyekben, autógyárakban, húsgyárakban, villanygép­­üzemekben, cipőgyárakban állandóan tartanak vitákat és gyűléseket a béke kérdéséről. Némely gyárban, mint pél­dául a 25 ezer munkást kép­viselő CIO húsipari munká­sok kerületi konvenciója, a békekampány lett a szakszer­vezetek hivatalos munkája. Másokban, ahol a szakszerve­zet még nem vette kezébe a mozgalmat, egyszerű mun­kások, műhely­bizalmiak és az ü­zembizottságok elnökei dolgoznak a békekampányon. Több mint egy tucat iparág­ban külön békekomitékat ál­lítottak fel a munkások. Az a cél, hogy minden iparban a város területén ilyen béke­komitékat szervezzenek. Az egész békemozgalom legnagyobb jellemvonása a gombamódra szaporodó petí­­ciós kampányok, amelyek mó­dot adnak a munkásoknak, hogy egyénként hallassák hangjukat. A munkások nagy lelkesedéssel kapcsolódnak be, mert a háború megakadályo­zásának egyik módját látják benne. A Campbell-levesgyár kapujánál egyszeri gyűjtésre ötszáz munkás írta alá. Se szeri, se száma azoknak az üzemeknek, ahol a petíciót kézről-kézre adják. Május 15-ikére tervezik a petíció­­kampány lezárását, mert ezen a napon érkezik a városba Truman elnök a demokrata párt nagyszabású gyűlésére a Chicago Stádiumban. A chicagói munkásság is nagy fogadtatást tervez rendezni az elnök tiszteletére: 100,000 aláírás benyújtására békekö­vetelő munkások részéről. Aláírások tömege a békepetíciókon INGYEN! 2000 év irodalmának legragyogóbb kincsei A leghíresebb írók, a legnagyobb lángeszek válogatott írásai egy kötetben (331 oldal) A VILÁGIRODALOM KINCSES KÖNYVTÁRA (az új magyarországi VIII. oszt. olvasókönyv.) Ezt a felbecsülhetetlen értékű könyvet adja a Magyar Jövő MÁJUS ELSEJEI ajándékul minden olvasónknak, aki ma és május 31 között megújítja egész évi előfize­tését vagy megrendeli akár az Egyesült Államokba, vagy az óhazába a napilapot. Részletek e csodálatos könyv tartalmából: Plátó: Az emberi társadalom keletkezése Homérosz: Akhilleus és Priamos V­ergiliusz: A trójai faló Tacitusz: Tűzvész Rómában­­ Himnusz Szent István királyról Halotti beszéd Kálti Márk: A kunok dúlják Magyarországot Cervantes: Harc a szélmalmokkal Shakespeare: A mesteremberek színi előadása Balassa Bálint: Áldott szép Pünkösdnek Szenczi Molnár Albert: Mint a szép hires patakra Pázmány Péter: A fiúknak nevelése Zrínyi Miklós: Farkasics halála II. Rákóczi Ferenc kiáltványa Mikes Kelemen: A bujdosók élete Swift: A háborúk okairól Rouget de Lisle: Marseillaise Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez Fazekas Mihály: Ludas Matyi Katona József: Tiborc panasza Puskin: A falu Kisfaludy Károly: Mohács Kölcsey Ferenc: Gondolatok a tanulásról és olvasásról Vörösmarty Mihály: Zalán futása Széchenyi István: Gondolatok Petőfi válogatott versei Kossuth Lajos: Gondolatok Arany János válogatott versei Jókai Mór: önéletrajz — Elől víz, hátul víz Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán: Három elbeszélés Tolsztoj: Orvosi vizsgálat Ady Endre válogatott versei Kosztolányi Dezső válogatott írásai Móricz Zsigmond válogatott írásai Gorkij: A felvonulás Sztálin és Gorkij Leninről Nexe: Ditte meseországban József Attila válogatott versei HASZNÁLJA AZ ALANTI SZELVÉNYT Magyar Jövő 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Csatolva küldök .......... dollárt saját előfizetésem meghosszabbítására. Hátralékom kiegyenlítésére. (Húzza ki a néni megfelelőt) Kérem küldjék meg címemre Petőfi összes verseit □ A Világirodalom Kincses Könyvtárát □ Ha Magyarországra rendeli meg a lapot, írja ide az óhazai címet. .......................................................­. ... Az ön neve: ................................................................... Címe: ...............................................................................

Next