Magyar Jövő, 1951. április (50. évfolyam, 52-67. szám)

1951-04-11 / 57. szám

4_ MAGYAR JÖVŐ (HUNGARIAN DAILY JOURNAL) April. 11, „1951 EGY MAGYAR TUDÓS TALÁLMÁNYAI A SZÜLÉS RENDES LEVEZETÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRA (Budapesti tudósítónktól) A magyar és külföldi szü­lészeti tankönyvek a szülő méh működésének objektív megállapítására a Lóránd­­féle “tokograph”-ot és “toko­­méter”-t tüntetik fel. A szü­lés időbeli lefolyása és a méh működése, illetve a méhiz­­mok összehúzódását kísérő fájdalom között összefüggés áll fenn. Ezelőtt csak a szü­lőnő panaszaiból, valamint az orvosi tapintás útján nyert benyomásaiból következtettek a szülés tempójára. A szubjektív alapon tör­tént bírálat gyakran túl­­hosszú időt (24—30 órát) vett igénybe. Ennek követ­keztében nem lehetett a szü­lés rendes lefolyását biztosí­tó gyógyszereket időben és előnyösen adagolni. A fájástan kiváló magyar tudósának, dr. Lóránd Sándor egyetemi magántanárnak si­került olyan műszereket szer­keszteni, amelyek a szülőméh tevékenységét, illetve ezzel kapcsolatos fájdalmát meg­mérik és milliméterekben ki­fejezik. Ezek segítségével né­hány perces fájásméréssel megállapítható a fájástevé­kenység minősége, annak ren­des, vagy kóros volta illető­leg, a szülés várható maxi­mális tartama. Mielőtt a nagyjelentőségű magyar találmány háromféle változatát ismertetnék, be­mutatjuk a feltaláló tanár eddigi működését. Ez egyben dokumentálja, hogyan becsü­li meg a magyar népi de­mokrácia a kiváló tudósait. Dr. Lóránd Sándor Budapesten az Árpád-köz­­kórház szülészeti osztályán kerestük fel a profresszort. — 1946 óta vagyok a szü­lészeti osztály főorvosa és itt végzem kutatásaimat a szülőfájástan terén — mond­ja dr. Lóránd. — Egyetemi tanulmányaim befejezte után egy ideig, mint externista működtem. A reakciós törvé­nyek ugyanis Magyarország felszabadulása előtt lehetet­lenné tették számomra, hogy önálló munkakört töltsek be. Kutatásaimhoz sem erkölcsi, sem anyagi támogatást nem kaptam, csupán azt engedték meg, hogy mint ingyenes be­járó orvos végezhessem vizs­gálataimat. Az első találmányával, a “Tokograph”-al 14 éven át végzett tudományos kutatást dr. Lóránd és a szerzett ta­pasztalatok alapján konstru­álta a szülészeti gyakorlat számára a “Tokométer”­. Külföldi szakorvosai hamaro­san felfigyeltek munkájára, amelyet külföldi klinikákon, illetve kongresszusokon is is­mertetett, de a régi Magyar­­országon alig vettek róla tu­domást. A felszabadulás dr. Lóránd Sándornak is megnyitotta az érvényesülés útját és an­nak lehetőségét, hogy gond­talanul végezze tudományos munkáját. Nemcsak főorvos­sá nevezték ki, hanem a fá­tástan terén elért eredményei alapján egyetemi magánta­nárrá képesítették. A Ma­gyar Tudományos Akadémia pedig rendszeres havi tudós­­pótdíjjal támogatja kísérle­teit. — A felszabadulás óta 8 dolgozatot írtam — mondja a professzor, a fájástan terén végzett munkám eredményei­ről. Legutóbb többek között, R. Schub szovjet professzor­nak a szülési fájdalom csil­lapítására alkalmazott B-vi­­tamin hatását analizáltam. A magyar tudós 1947-ben Nixon egyetemi professzor meghívására Londonban az “University College Hospi­­tal”-ban előadás keretében is­mertette találmányait, illetve fájástani megfigyeléseit. — Murphy pennsylvániai egye­temi tanár pedig 130 oldalas monográfiát írt a Lóránd­­féle készülékekkel szerzett ta­pasztalatairól. — Lóránd fá­jástani megállapításait a kül­földi tankönyvek átveszik és az egyetemeken tanítják. “Tok­ograph” Dr. Lóránd első találmá­nya “tokograph” volt. Ez a kis készülék grafikont rajzol a méhizomzat szülés alatti működéséről, vagyis a fájás tevékenységről. A grafikonon milliméterekben határozható meg a fájások erőssége, a tartama és a­­ritmusa pedig másodpercekben. A kóros fá­jás tevékenységi típus a gra­fikonon (ugyanúgy dr. Ló­ránd második találmányán, a “tokométer”-en) sokszor már a szülés kezdetén felismerhe­tő és így időben lehetővé vá­lik az individuális és racio­nális beavatkozás. A tokogrammon megálla­pítható a különböző gyógy­szerek hatása a fájástevé­kenységre. A tokograph ki­váló eszköze a fájástevékeny­ség klinikai demonstrációjá­ra az orvos és bábaképzés szempontjából. “Toko­méter” A tokométert a szülészeti gyakorlat számára konstru­álta Lóránd professzor. A zsebóránál alig nagyobb készülék empirikusan meg­szerkesztett számlapján mu­tató kitéréssel jelzi a fájás­­tevékenység erősségét. Né­hány perces megfigyelés alapján a gyakorló szülész, vagy szülésznő objektív ké­pet kap a szülő erők minősé­géről. A számlapon útmutatást is olvashat le az esetleges ke­zelés formájára. “T­okergom­éter” A tokergométer árammérő óra módjára összeadja és milliméterekben kifejezi a méhizomzat ö­s­s­zehúzódása erősségét. A feltaláló tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a szülésnek bizonyos millimé­terszám­értéken belül le kell folynia. A tokergométer ál­tal kimutatott milliméter ösz­­szegből adott esetben már a szülés kezdetén meg lehet ha­tározni a szülés várható maximális tartamát egy gra­fikonon. Ha a szülés a toker­gométer mérései szerint ezt a számot már elérte és még nem zajlott volna le, mecha­nikus akadályra kell gondol­ni és műtétileg kell beavat­kozni. • A Lóránd-féle készülékek tehát kiküszöbölik a szülőfá­jások szubjektív megítélésé­ből származó hibaforrásokat, lehetővé teszik kóros szülé­sek időbeli kezelését, továb­bá felvilágosítást nyújtanak a szülés várható maximális tartamának meghatározására, így ezek segítségével sok anyát a felesleges és sokszor hiábavaló fájdalmaktól és kockázattól, sok magzatot pe­dig a szülés alatti elpusztu­lástól, vagy sérüléstől tudnak megmenteni. A Lóránd-féle fájásmérő készülékeket az “Elektroim­­pex” (Budapest V., Nádor ut­ca 21.) hozza külföldön for­galomba. Fábiánsebestyén községben az idén befeje­­zik már az orvosi rendelőt is, már az orvosi rendelőt is. A borsodmegyei községek villamosítási ter­ve során legújabban Gelej és Mályi község is vilanyt ka­pott. Gelej termelőszövetke­zeti községbe három nap alatt vezették át a villanyvezetéket az öt kilométerre fekvő Me­­zőnagymihályból. Nyíregyházán még ebben az évben befejej:e zik az ötéves terv egyik je­lentős­ könnyűipari alkotását, a többmillió forint beruházás­sal létesült dohányfermentá­ló kombinátot. Nagymágocs községben az idén új kul­­turházat építenek, sportpá­lyát létesítenek. A községben új artézikutat is fúrnak és levezetik a belvizeket. Épülnek a bányászlakások BUDAPEST, márc. 23. — A minisztertanácsnak és a Pártnak a szénbányászat fej­lesztéséről szóló határozata előírta, hogy 1951 március 31-ig 1200 lakást kell építeni a bányavidéken a bányászok jobb lakásviszonyokainak biz­tosítására. Ennek az 1200 la­kásnak nagy része elkészült és többszáz lakásba már beköl­töztek a termelésben élenjáró bányászok és családjaik. Ed­dig Komlón, Tatabányán, Dorogon, Pilisszentivánon, Annabányán, Oroszlányon, Petőfibányán és Salgótarján­ban készültek el az új bá­nyászlakások. Ez év végéig további kétezer lakás és az eddig felépített ezer személy befogadására " alkalmas le­gényszállók mellett még két­ezer személy elhelyezésére al­kalmas legényszállás épül. Az új bányászlakóházak két-három emeletes, modern épületek, fürdőszobával és erkéllyel. ÖTNAPONKÉNT EGY ÚJ GYÁR! BUDAPEST, március 216. Sok, számoláshoz nem szo­kott ember nem értette meg azonnal a felemelt magyar ötéves terv adatainak megis­merése után: milyen hatal­mas távlatokat nyit meg ez a terv a magyar nép számára, milyen hatalmasak azok az eredmények, melyeket a terv végrehajtásával kivívnak. Az eredeti terv szerint öt év alatt 263 új gyár épült volna. Ez a szám most 341-re emelkedik. Átlagban ötnapon­ként — pontosabban öt és egyharmad nap elteltével — kap az ország egy-egy új gyárat a tervtől. Hatalmas útépítési progra­mot irányoz elő az új, fel­emelt ötéves terv. A tervidő­szak alatt 2600 kilométer hosszúságú új úthálózatot építenek. Olyan hosszú út ez, hogy összekötné légvonalban a közmondásban tréfásan emlegetett két várost: Makót Jeruzsálemmel. Az ipar valósággal ontja majd az új, Magyarországon eddig még nem gyártott gé­peket a mezőgazdaság szá­mára. 1951-ben már több­száz aratócséplőgépet, nagy­teljesítményű lánctalpas trak­torokat, burgonyaszedőgépe­ket küld a magyar ipar a parasztságnak. Az ötéves terv utolsó évé­ben a széntermelés 75 száza­lékát gépesítik. Ez azt je­lenti, hogy nem egészen 4 év múlva a bányákból kike­rülő minden négy csille szén­ből hármat réselő- és fejtő­gépek termelnek ki. Az új, felemelt ötéves terv az eddig tervezett 51 milli­­árdról 80—85 milliárdra emeli fel a beruházásokat. Ha kizárólag kétszobás, köz­­ponti fűtéses, fürdőszobás la­kások építésére fordítanák és minden lakásba egy négyta­gú család költözne, négymil­lió lakosú várost lehetne fel­építeni! Sőt, maradna pénz arra is, hogy iskolákkal, szín­házakkal, mozikkal, gyermek­­játszóterekkel, áruházakkal lássák el a hatalmas város la­kóit, amely két és félszer ak­kora lenne, mint Budapest. KULTURVERSENYEK MAGYARORSZÁGON Budapest, március 30. — öt és félezer Kulturcsoport mintegy 93.000 taggal vesz részt a tavaszi üzemi városi kulturverseny körzeti bemu­tatóin. Csupán Budapesten a résztvevők száma megköze­líti a 45.000-et. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében 21 helyen tartják a körzeti bemutatókat. Egye­dül Miskolcon 12 helyen lesz­nek bemutatók, itt lépnek fel a diósgyőri kulturcsoportok is. A diósgyőri gyár kultur­­versenyben résztvevő dolgo­zóinak száma meghaladja az ezret. Az Ózdi Kohászati Üze­mek dolgozói 57 színjátszó­, 21 tánccsoporttal és 15 ének­karral vesznek részt a ver­senyben. A komárom megyei körzeti bemutatóra a széncsata har­cosai is nagy számban jelent­keztek. A tokodi Erzsébet­­akna bányászai 75 tagú kul­­turcsoporttal indulnak a ver­senyen. A megyében összesen 154 tagú csoport lép fel 2600 taggal. A bányász-kulturcso­portok csaknem 540 taggal neveztek be. Heves megyében tíz helyen tartanak bemutatót. A ver­senyre 135 csoport nevezett be 2108 taggal. Nagy érdeklő­déssel várják a dolgozók a Mátravidéki Erőmű 41 tagú kulturcsoportját és a Petőfi­­bánya színjátszó és népi tánccsoportjának bemutató­ját. • A szolnokmegyei 98 kultur csoport 183 művet mutat be. A versenybemutatót a megye hét városában bonyolítják le. A megyében összesen 1700 szereplő mutatja be tudását. Egyedül Szolnokról 615 üzemi dolgozó nevezett be a ver­senybe Győr megyében 16 helyen tartanak bemutatót, amelyen 229 csoport 3357 taggal méri össze erejét. A győri Vagon­gyár, 26 kulturcsoportja szerepel a versenyben. Győr­ött hat helyen rendeznek be­mutatót, amelyen 121 cso­port indul 2044 taggal. • • • • VÁROSSÁ FEJLESZTIK DUNAPENTELÉT BUDAPEST, március 31. A minisztertanács a Népgaz­dasági Tanács elnöke előter­jesztésére rendeletet fogadott el a technikai minimumvizs­gák bevezetéséről. Az egyéb­ként nem kötelező vizsgák letétele a dolgozók számára lehetővé teszi, hogy maga­sabb kategóriába kerüljenek a bérbesorolásnál. A belügyminiszter előter­jesztésére a minisztertanács határozatot fogadott el Du­­napentele községnek, ahol a Dunai Vasmű épül, várossá fejlesztéséről. A minisztertanács a külke­reskedelmi miniszter előter­jesztésére a Német Demokra­tikus Köztársasággal, vala­mint a Franciaországgal kö­tött árucsereforgalmi megál­lapodást jóváhagyta. A népművelési miniszter előterjesztésére a miniszter­­tanács a magyar kórus, népi tánc és népi zenekari kultú­ra fejlesztése céljából rende­letet fogadott el Állami Népi Együttes szervezéséről. MAGYAR JÖVÖ, Hungarian Daily Journal Published daily except Saturday, Sunday, Monday and certain legal iolid ays by the Hungarian Daily Journal Association. Inc* 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397. Editor: Zoltán Deák. Manager: Alex Rosner. ■subscription rates: USA, Canada $9 one year, $5 half year, $3 three mo. 7ew York City $10 one yr., $6 half yr., $4 three mo. Everywhere else: $12 one yr., $7 half yr.. $4 three mo.

Next