Magyar Jövő, 1951. április (50. évfolyam, 52-67. szám)
1951-04-12 / 58. szám
MA HAT ÉVE annak, hogy Franklin Delano Roosevelt örök álomra hunyta le szemét. Azok, akik utána következtek a vezetésben, igyekeztek elferdíteni, meghamisítani ideáit. Ha ma felébredne FDR, egy idegen, hisztériával és félelemmel tele országot találna a béke, a haladás és barátság Amerikája helyett. A nép Amerikája helyett a Wall Street Amerikáját. S az amerikai nép, ma, hat év elmúlta után érzi igazán a gyászt, amit FDR halála jelentett. S ebben a gyászban a nép emlékezik, új erőt gyűjt, hogy visszakövetelje azt, amit el akarnak venni tőle: a Demokráciát, a Békét. Sajtónk s^ran ij'jubileuma Re-entered as Second Class Matter October 18, 1950 at the Post Office of New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879. VOL. L. ÉVFOLYAM No. 58 SZÁM New York, N. Y. CSÜTÖRTÖK APRIL 12, 1951 THURSDAY; Truman menesztette MacArthur tábornokot Matthew R. Ridgeway tábornokot nevezte ki helyébe távolkeleti főparancsnokká és Japán amerikai helytartójává. WASHINGTON. — Truman elnök, mint katonai főparancsnok azonnali hatálylyal menesztette MacArthur tábornokot a távolkeleti U.S. haderő éléről s helyébe Matthew R. Ridgeway tábornokot nevezte ki, aki eddig a Koreában harcoló 8-ik hadsereg főparancsnoka volt. Ridgeway helyébe James A. Van Fleet tábornokot nevezte ki az aktív front irányítására. MacArthur menesztését azzal indokolta az elnök, hogy az “nem volt hajlandó teljes szívvel támogatni” az Egyesült Államok kormánya és az Egyesült Nemzetek politikáját. A Fehér Ház éjjeli 1 órára sajtóértekezletre hívta a washingtoni tudósítókat, ahol tudomásukra hozták MacArthur menesztését. A magyarázat szerint azért történt a késői bejelentés, hogy Truman nyilatkozatát ne kapják meg előbb az újságok, mint MacArthur. A Tokióba küldött parancsban Truman sajnálkozását kifejezve elrendelte, hogy MacArthur azonnali hatállyal adja át a főparancsnokságot Ridgeway tábornoknak és felhatalmazta MacArthurt, hogy a hadsereg szállítási eszközeinek felhasználásával tetszés szerinti helyre költözzön. Hivatalosan MacArthur menesztése azért történt, mert a tábornok figyelmen kívül hagyott több rendeletet, többek közt azt, hogy minden politikai hátterű nyilatkozatot előzőleg jóvá kell hagyatnia a hadügyminisztériummal és a Fehér Házzal, mielőtt nyilvánosságra hozza. Erre vonatkozólag a Fehér Ház nyilvánosságra hozott több titkos utasítást, melyeket MacArthurnak küldöttek, valamint a katonai főparancsnokság átiratát, melyben figyelmeztették MacArthurt, hogy “az Egyesült Nemzetek kész arra, hogy tárgyalásokkal hozzon létre egyezményt Koreában, miután Délkorea nagy részét megtisztították.” Ezt az átiratot ez évi március 20-án küldték MacArthurnak, aki annak figyelembe vétele helyett a háború Kína elleni kiterjesztésének szükségét hirdette s ezzel óriási felháborodást váltott ki az Egyesült Államok szövetségesei között. Míg a kormány politikája Nyugateurópa felfegyverzésére helyezte a hangsúlyt, MacArthur és a mögötte álló Taft-McCarthy republikánus csoport a távolkeleti háború kiterjesztését akarta és Csang Kaj-sek formózai hadseregének azonnali felhasználását a kínai népköztársaság megtámadására. Truman elnök rendeletének hatása Mint Tokióból jelentik, MacArthur menesztése villámcsapásként hatott a japán fővárosban. MacArthur maga megtagadott minden nyilatkozatot, de közelálló tisztjei annál hevesebben kritizálták a rendeletet. Hasonlóan kritizálta azt a Taft-McCarthy republikánus csoport. Truman rendelete annál váratlanabbá tött, mert a francia és angol kormány a közvélemény hatására napok óta követelte MacArthur megrendszabályozását s miután ez elmaradt, a tábornok újabb kihívó nyilatkozatokat tett, egyenesen szembehelyezkedve a hivatalosan hirdetett kormánypolitikával. Utolsó ténykedése az volt, hogy felszólította Washingtont, küldjenek neki több katonát és adjanak neki teljes szabadkezet a háború kiterjesztésére. Ezzel szemben Truman lépését megelőzőleg, L. R. Pearson, kanadai külügyminiszter kijelentette, hogy Kanada semmiesetre sem megy bele a Kína elleni háborúba s nem hajlandó fejbólintással követni U. S. ilyen irányú politikáját. Gledwyn Jebbs, az angol UN delegáció vezetője San Franciscóban tartott beszédében ugyancsak kijelentette, hogy Anglia ellenzi Kína megtámadását, mert az “végnélküli háborút” jelentene. Nyugateurópa népei egyre inkább növekvő aggodalommal követték az Egyesült Államok politikáját s MacArthur tevékenységét. A tábornok menesztését az összes nyugateurópai kormányok megkönnyebbüléssel fogadták. Truman rendelete a 71 éves MacArthurt megfosztja nemcsak az Egyesült Nemzetek katonai főparancsnokságától, defelmenti hivatalából mint a távolkeleti amerikai haderő parancsnokát s meneszti a Japánt ellenőrző szövetségi katonai bizottság éléről. A legutolsó hírek szerint Roxas, a Fülöp szigetek elnöke meghívta MacArthurt, hogy mint országának vendége, pihenje ki fáradalmait s MacArthur egy nyilatkozat elkészítésén dolgozik. MI VAN Mac ARTHUR MENESZTÉSÉNEK HÁTTERÉBEN? Tekintet nélkül Truman és a mögötte álló politikai és gazdasági erők indokaira, amelyek alapján az elnök végre kirúgta állásából a világ egyik legveszedelmesebb háborús gyújtogatóját, MacArthur tábornokot, az amerikai nép túlnyomó többsége és az egész békeszerető emberiség örömmel és megelégedéssel veszi a mumikáció menesztésének hírét. MacArthur a wall streeti monopóltőke legreakciósabb csoportjainak volt politikai ügynöke és szószólója, azoknak, amelyek szeretnék minél hamarabb kirobbantani a harmadik világháborút. Miért menesztette Truman MacArthurt? Mielőtt e kérdésben véleményünket nyilvánítanánk, megismételjük abbeli meggyőződésünket, hogy alapvető politikai kérdésben, Ázsia népei szabadságharcának ellenzésében, az antikommunista, antiszovjet politikában a két ember között nincs nagy nézeteltérés. Egyedül a célkitűzésük elérésének módozataiban, időbeli menetrendjében volt és van. És ezek a különbségek most annyira kiélesedtek, hogy Trumannak intézkednie kellett. A Truman kormány, Wall Street monopolistái döntő csoportjai, valamint az amerikai vezérkar, Marshall, Bradley és Eisenhower tábornokkal az élükön, annak a stratégiának a hívei, hogy a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal Európában kell “leszámolni”, hogy Európa a döntő csatatér. Ezzel szemben MacArthur Ázsiában akarta kirobbantani a harmadik világháborút, Ázsiát tartja a döntő harctérnek. Amikor a két csoport nem tudta többé a színfalak mögött összeegyeztetni terveiket, Truman, Marshall és Eisenhower és Bradley helybenhagyásával, felmentette állásából MacArthurt. A másik fontos indoka Truman lépésének az volt, hogy MacArthur otromba és leplezetlen háborús izgatásának kedvezőtlen politikai és propaganda következményei voltak. MacArthur túlnyíltan felfedte a wall streeti imperialisták háborús politikáját és akarata ellenére segítette nemcsak Ázsia százmillióival, hanem még Nyugateurópa népeivel is megértetni a tényt, hogy Washington és Wall Street politikája nyomort, szenvedést és háborút jelent. Ugyanakkor MacArthur tevékenysége komoly feszültséget hozott létre Washington és európai csatlóskormányai az angol és a francia kormányok között. Az az egyszerű tény, hogy Truman mostanáig állásában hagyta MacArthurt, hogy tavaly január óta lépésről-lépésre magáévá tette MacArthur és a mögötte álló Knowland-McCarthy-Taft-Hoover társaság minden javaslatát Kínára és Ázsiára nézve bizonyítja azt, hogy nézetei sok tekintetben egyeztek az övéivel és Trumanék sokáig remélték, hogy MacArthurt fel tudják sorakoztatni saját stratégiai és politikai koncepcióik mögé. Ez volt többek között az oka annak is, hogy lapunk az amerikai sajtó minden más árnyalatú képviselőivel egyetemben még tegnap is azon a véleményen volt, hogy Truman nem fogja merni meneszteni MacArthurt. De politikánk intézői, a National Security Council, a Pentagon, nyilván arra a konklúzióra jutottak, hogy MacArthur túlságos sietsége felboríthatja az ő terveiket s ezért menesztették a nekivadult tábornokot. Mac Arthur menesztése azonban magában véve nem garantálja sem a koreai vérontás befejezését, sem a tartós béke alapjainak lefektetését, bár kétségkívül lépés a helyes irányban. Az amerikai népnek most a legerélyesebb nyomást kell gyakorolni a kormányra, hogy azonnal kezdjék meg a fegyverszüneti tárgyalásokat a koreai néphadsereggel és az összes érdekelt ázsiai államok képviselőinek bevonásával tárgyalják meg a távolkeleti béke biztosításának módozatait. Ezen túlmenőleg pedig hívják haladéktalanul össze a külügyminiszterek tanácsát a nemzetközi feszültség okainak felszámolására, hogy az emberiség végre megszabaduljon az állandó háborús veszély lidércnyomásától. Deák Zoltán A CIO sürgeti McGee életének megmentését NEW YORK. — A CIO Fielding Wrighthoz, Mississippi állam kormányzójához fordult, hogy kegyelmezzen meg Willie McGee-nek, a volt néger veteránnak, négy gyermek atyjának, akit koholt erőszakos merénylet vádjában halálra ítéltek és kivégzését május 8-ikára tűzték ki Laurel, Mrs.-ben. James Carey, a CIO pénztáros-titkára írta ezt az egyik szakszervezet tanácsának, az amerikai cipészmunkások 13. közös tanácsának. Carey levelét a White McGee megmentésére alakult szakszervezeti tanács tette közzé. Ez a szervezet a védnöke annak a nagy tiltakozó gyűlésnek, amelyet hétfőn este a St. Nicholas Arénában rendeznek. A szónokok sorában szerepel McGee felesége, David Livingston, az áruházi alkalmazottak 65. kerületi szervezetének elnöke, Ben Gold, a szőrmemunkások szakszervezetének elnöke és mások. A szakszervezeti bizottság 300 ezer CIO, AFL és független szakszervezeti new yorki munkást képvisel. Április 24-én óriási munkásdelegáció megy Washingtonba, hogy Truman elnököt McGee életének megmentésére kérje fel. Az IWO U. S. népét szolgálta: Middleton NEW YORK. — Az IWO felszámolására törő hajszaperben a keddi tárgyaláson a védelem további tanukat vonultatott fel, köztük mint legjelentősebbet, John E. Middletont, az IWO egyik alelnökét. A múlt heti és hétfői tárgyalásokról lapunk belső oldalán számolunk be. A keddi meghallgatások során az IWO öt egyszerű munkástagja tanúskodott a szervezet kiváló betegsegélyző, polgári és kulturális tevékenységéről, kulturális tevékenységéről. Middleton a tanúskodásában Henry Clay Greenberg bíró előtt hangsúlyozta, hogy az IWO-t minden egyes cselekedetében az az egyedüli szempont vezette, hogy az amerikai nép érdekeit szolgálja. Paul W. Williams ügyészhelyettes, a vád képviselője, kizárólag politikai természetű keresztkérdésekkel ostromolta, eretnek perré téve a tárgyalásokat. Middleton nem ugrott be neki s a bíró is támogatta Middleton állásfoglalását, ám a második világháború kezdeti részével kapcsolatban vitába bocsátkozott vele, amelyet Raphael Weissman, az IWO kiváló védőügyvédje “lényegtelennek és nem helyénvalónak” nyilvánított. A tárgyalásokat szerdán folytatják.