Magyar Jövő, 1951. november (50. évfolyam, 167-183. szám)

1951-11-30 / 183. szám

November 30, 1951 MAGYAR JöVó (HUNGARIAN DAILY JOURNAL) MAGYAR JÖVŐ, Hungarian Daily Journal Published daily except Saturday, Sunday, Monday and certain legal holidays by the Hungarian Daily Journal Association, Inc., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone ALgonquin 4-0307. Editor: Zoltán Deák, Manager: Alex Rosner Subscription rates: USA, Canada $9, one year, $5 half year, $3 three mo„ —- New York City $10 one year, $6 half year, $4 three mo. Everywhere else: $12 one year, $7 half year, $4 three mo. Üdvözöljük New Jerseyt és Detroitot E hét végén ünnepli New Jersey és Detroit haladó szel­­lemű­ magyarsága sajtójának, a Magyar Jövőnek és elődjei­nek ötven éve jubileumát. New Jersey és Detroit magyarságára mindenkor szá­míthatott nemcsak a magyar munkássajtó, hanem az ame­rikai munkásmozgalom épúgy, mint az óhaza magyar népe is. Most vasárnap e két ünnepélyen a megjelent vendégse­regen kívül ott lesz velük gondolatban az amerikai munkás­ság és a magyar nép legjava. A demokratikus hagyomány példája A demokratikus amerikai tradíció nagyszerű példáját szolgáltatta a CIO húsipari munkások szervezetének 347-es számú lokálja Chicagóban. A dolog azzal kezdődött, hogy a lokál lapja elítélte a kommunista vezetők börtönbe vetését, a demokráciával, az amerikai felfogással ellentétben állónak és munkásellenes cselekedetnek bélyegezve meg azt. A lap, illetve a cikk megjelenése után az FBI felragaszt küldött a szakszervezetnek, mely a négy elítélt kommunista vezetőt ábrázolta, akiket nem sikerült az FBI-nak börtönbe vetnie. Az FBI felszólította a szakszervezetet, hogy a plaká­tot függessze ki táblájára, a szakszervezeti közlemények mellé, hogy a munkások segítsenek azok kézrekerítésében Soha nem történt még meg, hogy J. Edgar Hoover szer­vezete falragaszt küldött volna egy szakszervezetnek, ha va­lóban bűnözők, vagy négerellenes lincselők körözéséről volt szó. Ebben az esetben azonban nem “bűnözőkről” van szó, hanem olyan egyénekről, akik a marxizmust tanították és békét hirdettek a Szovjetunióval. Most következett azonban a java. A szakszervezet gyűlést hívott össze és a tagság éles­­hangú válaszban utasította el az FBI kérését, kijelentve, hogy a lokál nem hajlandó résztvenni semmiféle szégyenletes boszorkány­üldözésben s nem hajlandó a levélben mellékelt kommunistaellenes körözéssel bemocskolni a szakszervezeti hírek számára fenntartott tábláját. “Nem a mi természetünk, hogy besúgókká legyünk s hogy hozzájáruljunk a demokratikus jogok megtagadásá­hoz,” jelentették ki válaszukban a chicagói munkások. A válasz méltó az amerikai történelem és a szakszerve­zeti mozgalom legszebb hagyományainak szelleméhez. A LEGSZEBB KARÁCSONYI AJÁNDÉK “Békesség a földön és az emberekhez jóakarat” — ez Karácsony örök üzenete a békeszerető emberiségnek. Nin­csen ajándék, amely ezt a szellemet méltóbban kifejezné, mint lapunk aranyjubileumi albuma és 1952-es évkönyve, a Magy­arok Amerikában. Ha tehát olyan karácsonyi ajándé­kot akar adni magyar ismerőseinek, amely nemcsak pillanat­nyi örömet szerez, hanem egész évi szellemi táplálékot, szóra­kozást és inspirációt, akkor rendelje meg az illetőnek a 384. oldalas, gazdagon illusztrált jubileumi albumunkat. Minden karácsonyi ajándékrendeléshez mellékelünk egy gyönyörű karácsonyi képeslapot, amelyre az ön neve lesz nyomtatva. Kímélje hát meg magát a karácsonyi vásárlás kényelmet­lenségeitől és a drága áraktól, küldjön minden magyar isme­rősének egy albumot ajándékba. Egy példány ára 2 dollár, három példány három címre 5 dollár. Bélyeg és csomagolási költségre példányonként 30 centet kérünk. EXTRA AJÁNLATUNK: Ha két dollár helyett hármat küld be, akkor az illetőnek az aranyjubileumi albumon kívül megindítjuk a Magyar Jövő új hétvégi kiadását is három hó­napra. Ne csak kívánjunk békét embertársainknak, cseleked­jünk a békéért, építsük, erősítsük a béke sajtóját, a Magyar Jövőt. Használja az alanti szelvényt: Magyar Jövő, 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem küldjék az aranyjubileumi albumot a karácso­nyi képeslappal a cim(ek)re: Név: .................................... Név: .................................... Cim: .................................... Cim: .................................... □ Indítsák meg a hétvégi □ Indítsák meg a hétvégi lapot is 3 hónapra lapot is 3 hónapra Csatolva küldök..........dollárt és............centet csomago­lási költségre, összesen ...............-t. Az ön neve: ........................................................................... Cime: ....................................................................................... JAN RAK: •­­ A BÉKE DALA Új hajnal kürtje harsog, ki tudna veszteg állni! Fújják, zengik a marsot a munka katonái. Erősebb hadsereg sosem volt még a földön, mitől rettenne meg? Bátran előre törjön! Az idő malma zakatol, nekünk őröl, nekünk, a szenvedéssel tele kor sápadt holdja letűnt. Gyümölccsel megrakott dús­ág a jelen: tiszta, szép s győzelmünk harsány himnuszát dübörgi már a gép. A gyárak gyors motorja bőg, kerék fut, szíj suhint — a temészet erőit ők legyőzik sorra mind. S megindulnak a traktorok, nekivágnak a síknak s a fütyürésző gépsorok uj barázdát hasítanak. Tavaszi napfény zeng, lobog, kitárulnak a rétek, a föld sugárzik és dobog, zsendül benne az élet. A munkás szive hittel és örömmel van tele: gyár és mező, madár és ég s az egész világmindenség együtt ujjong vele! RÖVIDEN YONKERS.­­ Az itteni válasz­tók nagy többségben nemmel szavaztak a referendum alatt levő ajánlatra, hogy a városi rendőrök 500 dollár évi javítást kapjanak. A következő nap 12- szer annyi ticketet kaptak a vá­ros autóhajtói különféle for­galmi kihágásokért, mint a vá­lasztást megelőző napokon. ★ Két oly korban levő hölgy, akiknek már régen férjhez kel­lett volna menni, beszélgetnek. — Mondd csak, drágám, milyen férfiakból lesznek a legjobb fér­jek? — A nősekből, — mondja a másik, egy sokatmondó sóhaj kíséretében. ★ Bevezetik a versengést a munkások között Az AFL ajánlatára be fogják vezetni azt a rendszert, ahol majd nem kell a munkásokat hajszolni, mert azok hajtani fogják egymást. Az elgondolás szerint csak úgy és azok kap­nak javítást, ahogy és akik még többet dolgoznak mint a többi­ek. Az esetleges pár cent külön­­bözetet alkalmasnak találják ar­ra, hogy a munkások versenyt hajszolják egymást. Mikor majd akad olyan is, aki jóval többet termel és sokat keresne, akkor beszüntetik és a legnagyobb tel­jesítmény lesz a minimum, amit a munkásnak azután termelni muszáj. ★ Sajnos, még sokan vannak, akiknek kedvenc témája az, hogy a népi demokráciákban is munkaverseny van. Az igaz, csak hogy ott a verseny inkább a munka észszerűsítését jelenti és a többlet egész jövedelme a munkásságé, ami nem bérben az a szabad vakáció, gyermek­­védelem, iskolák, otthonok stb. olyan dolgokban, amiket azelőtt álmodni sem mert, mégha a lel­két kidolgozta sem. Azután meg, ahogy itt igyekszünk előfizetése­ket szerezni, jegyeket eladni az ünnepélyek sikere érdekében dolgozni, Magyarországon a munkásság éppen úgy igyekszik a munka sikere érdekében ver­senyezni, mert saját magának teszi. 3 ­­N HOZZaSzOLaS________| Orvos, gyógyítsd meg magadat! A legkomolyabb hangon és a legünnepélyesebb ábrázat­­tal, utón és útfélen, szünös és szüntelen, unos és untalan. kürtölik szerte a mi Wall Street-i “demokratáink” a föld­tekén, hogy a sors őket szemelte ki arra a világmegváltó szerepre, hogy a mi hazánkban “oly nagyszerűen bevált” demokráciát a világ minden táján lakó népek között elter­jessze akár tetszik ez a szóbanforgó né­peknek, akár nem... No már most, ha ezek az urak ennek az országnak a történelméből merítenének példát és inspirációt, akkor világos, hogy ezt a világmegváltó hivatást úgy lehetne a leghatékonyabb módon betölteni, ha va­lóban segítenék az elnyomott népeket ab­­beli igyekeztükben, hogy lerázzák maguk rev. gross­ról a koloniálizmus megalázó béklyóit — pontosan úgy, ahogy az megtörtént ebben az országban is 175 évvel ezelőtt. Ha ezt tennék, akkor ezek a népek barát­ként és jóakaróként tekintenének a mi kormányunkra. De­­nem ezt teszik, hanem pont az ellenkezőjét. A francia kapi­talizmust védik Indokína felszabadulni vágyó népei ellené­ben, valamint a marokkói nép függetlenségi törekvéseivel szemben; az angol gyarmati érdekeket pártolják a perzsa, egyiptomi és maláji népi megmozdulásokkal szemben; a Sa­­lázárokat, Francokat lóra ültetik és a nyeregben tartják ; a korábban lepocskondiázott és közmegvetésnek átadott Csang Kaj-sek­ et újra felkarolják, a Singhman Rhee-fajta vérszopókat a keblükön melengetik — így akarják a maláji, indokínai, spanyol, portugál, marokkói, koreai, perzsa és egyiptomi népeknek demonstrálni a “tiszta demokrácia” ál­­dásait... Nincs olyan nép, amely kérne abból a “demokráciából”, amelynek a keretein belül nemcsak lehetséges, de csaknem napirenden lévő dolog, hogy egy négert meglincselnek vagy “törvényesen” halálra ítélnek a legnevetségesebb ürügyek és hamis vádak alapján, vagy évekre börtönbe vetnek egy né­gert csak azért, mert “furcsán nézett” egy fehér nőre (Max Ingram esete, Yanceyville, N. C.) Ezek a “sötétségben élő’ népek nem kívánnak belekóstolni abban a “demokráciába”, amelyben hatósági asszisztencia mellett szét lehet verni egy nagy bérházat csak azért, mert egy néger család akart abba­­ beköltözni, vagy tucatszámra börtönbe küldenek embereket, mert a politikai elgondolásaik nem egyeztek meg a kormány pillanatnyi politikájával, vagy megfosztják a polgárok száza­it és ezreit a kenyerüktől, mert a béke hívei és ezt hangoz­tatni is merészelik -— hát ezek a népek a demokráciának eb­ből a válfajából nem kérnek és teljes joggal vágják Wash­ington fejéhez azt a közmondást, ami már Jézus idejében]?­l is jól ismert szólásmód lehetett: “Orvos, gyógyítsd meg ma­­­gadat!” (Lukács 4:23.) Majd ha ezek a­ “sötétségben élő” népek azt látják, hogy ebben az országban — kifelé is, befelé is — valódi demokrá­ciát gyakorolnak, olyan demokráciát, amelynek a szellemében ez az ország megindult 175 esztendővel ezelőtt és amelynek jegyében oly hatalmassá nőtt, akkor ezt a fajta demokráciát nem kell dobveréssel és vásári kikiáltókon keresztül (Ame­rika Hangja) kínálni a világ népeinek, nem kell bombákkal és lángszórókkal terjeszteni (Korba) — jönni fognak ezek a népek hívatlanul is és rimánkodni fognak az amerikai kor­­mányhoz: “Jer­átal és légy segítségü­l nékü­nk! (Csel. 16:9.) De olyan orvosra, aki súlyos betegségben szenved és? képtelen önmagát meggyógyítani, ezek a népek még a ku­tyájukat sem hajlandók rábízni, hát még a saját életüket és jövendőjüket... Anglia nem ad katonákat Eisenhowernek Mint Rómából jelentik, az Atlanti Paktum országainak értekezletén Eden angol külügyminiszter bejelentette, hogy Anglia nem ad katonaságot a tervezett európai hadseregbe. Az angol külügyminiszter ugyancsak tiltakozott az ellen, hogy amerikai tengernagy álljon az Atlanti országok hadi­flottája élén és javasolta, hogy az amerikai 300 kaliberű lőfegyver helyett az angol 280-as kaliberű fegyvert alkal­­magukhoz ragadták a hatalmat és kormányt alakítottak. A Az angol bejelentés erős rést ütött az Atlanti egységen s valószínűnek tartják, hogy a francia parlament is lesza­vazza az európai hadsereghez való hozzájárulást, annál is inkább, mert az amerikai terv szerint a németekre jutna abban a legnagyobb szerep. Az angol lépés oka az, amint azt korábban az úgyneve­zett Európai Föderációt létrehozni akaró sztraszburgi érte­kezleten hangoztatták, hogy Anglia attól tart: az amerikai kezdeményezésre alakuló európai föderáció az európai közös hadsereg révén a kormányok fölötti kormány volna, ameri­kai irányítás alatt, minthogy pénzügyileg teljesen U. S.-től függne.

Next