Magyar Jövő, 1951. november (50. évfolyam, 167-183. szám)
1951-11-30 / 183. szám
November 30, 1951 MAGYAR JöVó (HUNGARIAN DAILY JOURNAL) MAGYAR JÖVŐ, Hungarian Daily Journal Published daily except Saturday, Sunday, Monday and certain legal holidays by the Hungarian Daily Journal Association, Inc., 130 E. 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone ALgonquin 4-0307. Editor: Zoltán Deák, Manager: Alex Rosner Subscription rates: USA, Canada $9, one year, $5 half year, $3 three mo„ —- New York City $10 one year, $6 half year, $4 three mo. Everywhere else: $12 one year, $7 half year, $4 three mo. Üdvözöljük New Jerseyt és Detroitot E hét végén ünnepli New Jersey és Detroit haladó szellemű magyarsága sajtójának, a Magyar Jövőnek és elődjeinek ötven éve jubileumát. New Jersey és Detroit magyarságára mindenkor számíthatott nemcsak a magyar munkássajtó, hanem az amerikai munkásmozgalom épúgy, mint az óhaza magyar népe is. Most vasárnap e két ünnepélyen a megjelent vendégseregen kívül ott lesz velük gondolatban az amerikai munkásság és a magyar nép legjava. A demokratikus hagyomány példája A demokratikus amerikai tradíció nagyszerű példáját szolgáltatta a CIO húsipari munkások szervezetének 347-es számú lokálja Chicagóban. A dolog azzal kezdődött, hogy a lokál lapja elítélte a kommunista vezetők börtönbe vetését, a demokráciával, az amerikai felfogással ellentétben állónak és munkásellenes cselekedetnek bélyegezve meg azt. A lap, illetve a cikk megjelenése után az FBI felragaszt küldött a szakszervezetnek, mely a négy elítélt kommunista vezetőt ábrázolta, akiket nem sikerült az FBI-nak börtönbe vetnie. Az FBI felszólította a szakszervezetet, hogy a plakátot függessze ki táblájára, a szakszervezeti közlemények mellé, hogy a munkások segítsenek azok kézrekerítésében Soha nem történt még meg, hogy J. Edgar Hoover szervezete falragaszt küldött volna egy szakszervezetnek, ha valóban bűnözők, vagy négerellenes lincselők körözéséről volt szó. Ebben az esetben azonban nem “bűnözőkről” van szó, hanem olyan egyénekről, akik a marxizmust tanították és békét hirdettek a Szovjetunióval. Most következett azonban a java. A szakszervezet gyűlést hívott össze és a tagság éleshangú válaszban utasította el az FBI kérését, kijelentve, hogy a lokál nem hajlandó résztvenni semmiféle szégyenletes boszorkányüldözésben s nem hajlandó a levélben mellékelt kommunistaellenes körözéssel bemocskolni a szakszervezeti hírek számára fenntartott tábláját. “Nem a mi természetünk, hogy besúgókká legyünk s hogy hozzájáruljunk a demokratikus jogok megtagadásához,” jelentették ki válaszukban a chicagói munkások. A válasz méltó az amerikai történelem és a szakszervezeti mozgalom legszebb hagyományainak szelleméhez. A LEGSZEBB KARÁCSONYI AJÁNDÉK “Békesség a földön és az emberekhez jóakarat” — ez Karácsony örök üzenete a békeszerető emberiségnek. Nincsen ajándék, amely ezt a szellemet méltóbban kifejezné, mint lapunk aranyjubileumi albuma és 1952-es évkönyve, a Magyarok Amerikában. Ha tehát olyan karácsonyi ajándékot akar adni magyar ismerőseinek, amely nemcsak pillanatnyi örömet szerez, hanem egész évi szellemi táplálékot, szórakozást és inspirációt, akkor rendelje meg az illetőnek a 384. oldalas, gazdagon illusztrált jubileumi albumunkat. Minden karácsonyi ajándékrendeléshez mellékelünk egy gyönyörű karácsonyi képeslapot, amelyre az ön neve lesz nyomtatva. Kímélje hát meg magát a karácsonyi vásárlás kényelmetlenségeitől és a drága áraktól, küldjön minden magyar ismerősének egy albumot ajándékba. Egy példány ára 2 dollár, három példány három címre 5 dollár. Bélyeg és csomagolási költségre példányonként 30 centet kérünk. EXTRA AJÁNLATUNK: Ha két dollár helyett hármat küld be, akkor az illetőnek az aranyjubileumi albumon kívül megindítjuk a Magyar Jövő új hétvégi kiadását is három hónapra. Ne csak kívánjunk békét embertársainknak, cselekedjünk a békéért, építsük, erősítsük a béke sajtóját, a Magyar Jövőt. Használja az alanti szelvényt: Magyar Jövő, 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem küldjék az aranyjubileumi albumot a karácsonyi képeslappal a cim(ek)re: Név: .................................... Név: .................................... Cim: .................................... Cim: .................................... □ Indítsák meg a hétvégi □ Indítsák meg a hétvégi lapot is 3 hónapra lapot is 3 hónapra Csatolva küldök..........dollárt és............centet csomagolási költségre, összesen ...............-t. Az ön neve: ........................................................................... Cime: ....................................................................................... JAN RAK: • A BÉKE DALA Új hajnal kürtje harsog, ki tudna veszteg állni! Fújják, zengik a marsot a munka katonái. Erősebb hadsereg sosem volt még a földön, mitől rettenne meg? Bátran előre törjön! Az idő malma zakatol, nekünk őröl, nekünk, a szenvedéssel tele kor sápadt holdja letűnt. Gyümölccsel megrakott dúság a jelen: tiszta, szép s győzelmünk harsány himnuszát dübörgi már a gép. A gyárak gyors motorja bőg, kerék fut, szíj suhint — a temészet erőit ők legyőzik sorra mind. S megindulnak a traktorok, nekivágnak a síknak s a fütyürésző gépsorok uj barázdát hasítanak. Tavaszi napfény zeng, lobog, kitárulnak a rétek, a föld sugárzik és dobog, zsendül benne az élet. A munkás szive hittel és örömmel van tele: gyár és mező, madár és ég s az egész világmindenség együtt ujjong vele! RÖVIDEN YONKERS. Az itteni választók nagy többségben nemmel szavaztak a referendum alatt levő ajánlatra, hogy a városi rendőrök 500 dollár évi javítást kapjanak. A következő nap 12- szer annyi ticketet kaptak a város autóhajtói különféle forgalmi kihágásokért, mint a választást megelőző napokon. ★ Két oly korban levő hölgy, akiknek már régen férjhez kellett volna menni, beszélgetnek. — Mondd csak, drágám, milyen férfiakból lesznek a legjobb férjek? — A nősekből, — mondja a másik, egy sokatmondó sóhaj kíséretében. ★ Bevezetik a versengést a munkások között Az AFL ajánlatára be fogják vezetni azt a rendszert, ahol majd nem kell a munkásokat hajszolni, mert azok hajtani fogják egymást. Az elgondolás szerint csak úgy és azok kapnak javítást, ahogy és akik még többet dolgoznak mint a többiek. Az esetleges pár cent különbözetet alkalmasnak találják arra, hogy a munkások versenyt hajszolják egymást. Mikor majd akad olyan is, aki jóval többet termel és sokat keresne, akkor beszüntetik és a legnagyobb teljesítmény lesz a minimum, amit a munkásnak azután termelni muszáj. ★ Sajnos, még sokan vannak, akiknek kedvenc témája az, hogy a népi demokráciákban is munkaverseny van. Az igaz, csak hogy ott a verseny inkább a munka észszerűsítését jelenti és a többlet egész jövedelme a munkásságé, ami nem bérben az a szabad vakáció, gyermekvédelem, iskolák, otthonok stb. olyan dolgokban, amiket azelőtt álmodni sem mert, mégha a lelkét kidolgozta sem. Azután meg, ahogy itt igyekszünk előfizetéseket szerezni, jegyeket eladni az ünnepélyek sikere érdekében dolgozni, Magyarországon a munkásság éppen úgy igyekszik a munka sikere érdekében versenyezni, mert saját magának teszi. 3 N HOZZaSzOLaS________| Orvos, gyógyítsd meg magadat! A legkomolyabb hangon és a legünnepélyesebb ábrázattal, utón és útfélen, szünös és szüntelen, unos és untalan. kürtölik szerte a mi Wall Street-i “demokratáink” a földtekén, hogy a sors őket szemelte ki arra a világmegváltó szerepre, hogy a mi hazánkban “oly nagyszerűen bevált” demokráciát a világ minden táján lakó népek között elterjessze akár tetszik ez a szóbanforgó népeknek, akár nem... No már most, ha ezek az urak ennek az országnak a történelméből merítenének példát és inspirációt, akkor világos, hogy ezt a világmegváltó hivatást úgy lehetne a leghatékonyabb módon betölteni, ha valóban segítenék az elnyomott népeket abbeli igyekeztükben, hogy lerázzák maguk rev. grossról a koloniálizmus megalázó béklyóit — pontosan úgy, ahogy az megtörtént ebben az országban is 175 évvel ezelőtt. Ha ezt tennék, akkor ezek a népek barátként és jóakaróként tekintenének a mi kormányunkra. Denem ezt teszik, hanem pont az ellenkezőjét. A francia kapitalizmust védik Indokína felszabadulni vágyó népei ellenében, valamint a marokkói nép függetlenségi törekvéseivel szemben; az angol gyarmati érdekeket pártolják a perzsa, egyiptomi és maláji népi megmozdulásokkal szemben; a Salázárokat, Francokat lóra ültetik és a nyeregben tartják ; a korábban lepocskondiázott és közmegvetésnek átadott Csang Kaj-sek et újra felkarolják, a Singhman Rhee-fajta vérszopókat a keblükön melengetik — így akarják a maláji, indokínai, spanyol, portugál, marokkói, koreai, perzsa és egyiptomi népeknek demonstrálni a “tiszta demokrácia” áldásait... Nincs olyan nép, amely kérne abból a “demokráciából”, amelynek a keretein belül nemcsak lehetséges, de csaknem napirenden lévő dolog, hogy egy négert meglincselnek vagy “törvényesen” halálra ítélnek a legnevetségesebb ürügyek és hamis vádak alapján, vagy évekre börtönbe vetnek egy négert csak azért, mert “furcsán nézett” egy fehér nőre (Max Ingram esete, Yanceyville, N. C.) Ezek a “sötétségben élő’ népek nem kívánnak belekóstolni abban a “demokráciába”, amelyben hatósági asszisztencia mellett szét lehet verni egy nagy bérházat csak azért, mert egy néger család akart abba beköltözni, vagy tucatszámra börtönbe küldenek embereket, mert a politikai elgondolásaik nem egyeztek meg a kormány pillanatnyi politikájával, vagy megfosztják a polgárok százait és ezreit a kenyerüktől, mert a béke hívei és ezt hangoztatni is merészelik -— hát ezek a népek a demokráciának ebből a válfajából nem kérnek és teljes joggal vágják Washington fejéhez azt a közmondást, ami már Jézus idejében]?l is jól ismert szólásmód lehetett: “Orvos, gyógyítsd meg magadat!” (Lukács 4:23.) Majd ha ezek a “sötétségben élő” népek azt látják, hogy ebben az országban — kifelé is, befelé is — valódi demokráciát gyakorolnak, olyan demokráciát, amelynek a szellemében ez az ország megindult 175 esztendővel ezelőtt és amelynek jegyében oly hatalmassá nőtt, akkor ezt a fajta demokráciát nem kell dobveréssel és vásári kikiáltókon keresztül (Amerika Hangja) kínálni a világ népeinek, nem kell bombákkal és lángszórókkal terjeszteni (Korba) — jönni fognak ezek a népek hívatlanul is és rimánkodni fognak az amerikai kormányhoz: “Jerátal és légy segítségül nékünk! (Csel. 16:9.) De olyan orvosra, aki súlyos betegségben szenved és? képtelen önmagát meggyógyítani, ezek a népek még a kutyájukat sem hajlandók rábízni, hát még a saját életüket és jövendőjüket... Anglia nem ad katonákat Eisenhowernek Mint Rómából jelentik, az Atlanti Paktum országainak értekezletén Eden angol külügyminiszter bejelentette, hogy Anglia nem ad katonaságot a tervezett európai hadseregbe. Az angol külügyminiszter ugyancsak tiltakozott az ellen, hogy amerikai tengernagy álljon az Atlanti országok hadiflottája élén és javasolta, hogy az amerikai 300 kaliberű lőfegyver helyett az angol 280-as kaliberű fegyvert alkalmagukhoz ragadták a hatalmat és kormányt alakítottak. A Az angol bejelentés erős rést ütött az Atlanti egységen s valószínűnek tartják, hogy a francia parlament is leszavazza az európai hadsereghez való hozzájárulást, annál is inkább, mert az amerikai terv szerint a németekre jutna abban a legnagyobb szerep. Az angol lépés oka az, amint azt korábban az úgynevezett Európai Föderációt létrehozni akaró sztraszburgi értekezleten hangoztatták, hogy Anglia attól tart: az amerikai kezdeményezésre alakuló európai föderáció az európai közös hadsereg révén a kormányok fölötti kormány volna, amerikai irányítás alatt, minthogy pénzügyileg teljesen U. S.-től függne.