Magyar Katonai Szemle, 1935 (5. évfolyam, 3. negyedév)
LÉGÜGYI KÖZLEMÉNYEK - A repülőfegyverzet kérdései. Írta: vitéz Szentnémedy Ferenc vkszt. őrnagy
LÉGÜGYI KÖZLEMÉNYEK Szerkeszti: vitéz Szentnémedy Ferenc • A REPÜLŐFEGYVERZET KÉRDÉSEI KÖZÖ cikkünkben a fegyverzettel kapcsolatos általános harcászati kérdéseket világítottuk meg. Most a repülőfegyverzet részletkérdéseinek tárgyalására térünk át. A fegyverzet technikai fejlődésében az utolsó években eddig szinte hihetetlen eredményeket értek el. A repülőgép géppuskái a földi fegyvernemek hasonló puskáitól ma már lényegesen eltérnek azáltal, hogy a vízhűtés elesett, a géppuska súlyban általában könnyebben van tartva, a puska hátralökését csökkentették és a lőgyorsaságot emelték a szórás rovására. A korszerű fejlesztés arra is irányul, hogy a pilóta- és megfigyelő géppuska egynéhány standard alkatrész kicserélésével bármikor kölcsönösen alkalmazható legyen. (Pl. erre a Vickers-géppuska.) A pilótagéppuskák mereven vannak beépítve és rendszerint a légcsavarkörön át tüzelnek. E célból bizonyos szinkronizációs szerkezetre van szükség, nehogy a légcsavar megsérüljön. A szerkezetek vagy olajnyomás vezérművel, (angol légierők) vagy a légcsavar és géppuska elsütőszerkezet közötti mechanikus állandó vezérléssel működnek. Legtökéletesebb megoldást képviselnek a biztosan és főként nagy lőgyorsasággal működő motorgéppuskák, ahol a géppuska minden mozgását kényszerűen a motor váltja ki. Hátránya, hogy motordefektus esetén a géppuska is használhatatlanná válik. (Lásd 13., 14. sz. ábrák.) A korszerű fejlődés iránya újabban arra mutat, hogy a pilótagéppuskák a légcsavarkörön kívül a szárnyba kerüljenek beépítésre. Ez a beépítési mód különösen Franciaországban nyert tért, ahol az új, általában egyfedelű, vastagszárnyú, együléses vadászgépek mind így vannak kiképezve. Ennek a rendszernek kétségtelen előnyei a következők: 1. Több géppuska építhető be (3—4), miáltal a tűzerő nő. Ehhez lásd a bevezetést az előző számban.