Magyar Kereskedők Lapja, 1896. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)
1896-07-05 / 27. szám
1896. 27. szám. Budapest, 1896. julius 5 Tizenhatodik évfolyam. Előfizetési ára (három melléklettel együtt) egy évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Felelős szerkesztő: KORMOS ALFRÉD. Megjelen minden vasárnap. — Egyes szám 16 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Rottenbiller utca 46. Tartalom a főlapon: Gyors kiegyezés. —• A III. osztályú kereseti adó. — A mezőgazdasági termékek forgalomba hozatala. — Bukás és fizetésképtelenség. — Külkereskedelmi ügyek. — Közlekedési és tarifaügyek. — Különfélék. — Hirdetések. «Magyar Lloyd» rendes mellékletünk tartalma: Üzleti hírek. — Szállítás és vállalkozás. — Helyeszközlő rovat. — Szerkesztői üzenetek. — Új czégek. «Magyar Kereskedelmi Múzeum» rendes mellékletünk 26. száma mai lapunkhoz van mellékelve. Gyors kiegyezés. (y) Sajátos hírek zavarták meg e héten a politikusok nyári nyugalmát. Eddig a kiegyezési tárgyalások raklábon mentek előre vagyis inkább hátra, sőt egyes pontokon megfeneklettek és semmi kilátás sem nyílt arra, hogy a kiegyezés szerteágazó kérdéseit ebben az évben a két törvényhozás elintézhesse. Most egyszerre váratlanul az a komoly hír kelt lábra, hogy a két kormány mindent el fog követni, miszerint legalább a vám- és kereskedelmi egyezmény megújításának ügyét a törvényhozások már az őszszel, tehát a magyar képviselőház elhatározónak tekinthető feloszlatása előtt letárgyalják és ekként a szerződésnek ez év végén a törvény értelmében bekövetkező felmondása szükségtelenné tétessék. Szívesen elismerjük, hogy a két kormányt a jelzett czél elérésére komoly okok ösztönzik. Véget akarnak vetni az izgatottságnak, el akarják simítani a mindkét részen kifejlődött ellenséges indulatú agitácziót és a gazdasági fejlődésnek nyugalmas napokat óhajtanak biztosítani. Ez helyes és magunk is kívánjuk. A Don Quijotte háborúskodásnak nem vagyunk barátai; a monarkia tekintélye már eddig is sokat szenvedett a két alkudozó fél házsártoskodása miatt, valamint igaz az is, hogy a külön vámterület felállításának, önálló jegybank létesítésének minduntalan felmerülő kérdése nem igen alkalmas arra, hogy gazdasági tevékenységünk irányát hosszabb időre terjedő érvényességgel megszabjuk és szélcsendben evezzünk a kitűzött czél felé. Ámde a legjobb szándék és a legerősebb akarat is megtörik a lehetetlenségen. A kiegyezési tárgyalásoknak már ez őszszel eszközlendő befejezése pedig lehetetlen vagyis csak akkor válnék lehetségessé, ha egyik vagy a másik fél eddig elfoglalt álláspontjáról lelépne és «nem» helyett «igent» mondana. Hogy ez nem fog bekövetkezni, előre látható. Magyarország jogaiból egy jottát sem engedhet, az osztrák közvélemény pedig sokkal inkább fel van bőszülve ellenünk, hogy sem a felizgatott kedélyek gyors lecsillapítását remélhetnék. Lássuk csak, hogyan állanak a kiegyezési ügyek. Három főirányban ágaznak el ezek, kiterjedve a kvótára, a kereskedelmi és vámegyezményre, továbbá a bankszabadalomra. A kvóta-ügyben a két fél felette távol álló álláspontjáról eddig egy lépéssel sem közeledett egymás felé, a magyar kvótabizottság pedig majd csak az őszszel válaszol az osztrák kvótabizottság újabb nunéziumára. A kóta-kérdés tehát őszig nem hozható dűlőre, márpedig az osztrákok kereken kijelentették, hogy a kvóta felemelése nélkül nekik a kereskedelmi és vámegyezmény nem kell, viszont mi is, kijelentettük, hogy nem érzünk hajlandóságot a kvóta felemelésével az egyezmény árát megfizetni. De ha a vám- és kereskedelmi egyezmény fölötti gyors megegyezésnek nem is állana ily nagy akadály az útjában, e kérdést ebben az évben elintézni akkor sem lehetne. Fél éve tárgyalják a két kormány tagjai a nagyfontosságú kérdéseket és máig alig egy-két kérdésre nézve jutottak megállapodásra. A fogyasztási adóknak a fogyasztó állampénztára javára fordítása az egyetlen pont, melyre nézve kívánalmainknak megfelelő megállapodás jött létre. Bécsi lapok szerint ugyan megállapodtak volna már a petróleum vámjának felemelésére nézve is, de ezt a magyar kormány félhivatalosai kereken tagadják, mivel szerintük a magyar kormány egyáltalában nem hajlandó a nép egyik legszükségesebb fogyasztási czikkét megdrágítani. Minden forrás megegyezik azonban abban, hogy az állategészségügyre és a vasúti tarifákra nézve eddig nem jött létre megállapodás, utóbbira nézve a magyar kormány határozottan visszautasította az osztrák kormány azon követelését, hogy ne adhassunk a vasúti szállításban a magyar vasutakon a magyar iparnak kedvezményeket. A dolgok ily állásában bajos elhinni, hogy a fenforgó óriási nézeteltérések akként legyenek a július hó közepén újból megkezdendő tárgyalások folyamán elenyésztethetők, hogy az országgyűlés őszi ülésszaka elé a megfelelő törvényjavaslatok beterjesztethessenek. A jegybank-ügy csak a valutarendezés révén függ ugyan össze a kiegyezési tárgyalásokkal, de mégis azok komplexumához tartozik. Az őszszel kellene tehát megoldani a bankszabadalom kérdését is és bár e részben a két kormány közt meg van a nézetegység, de annál nagyobb a differenczia a jegybank és a két kormány közt. A bank szinctenizál és várja a kedvező alkalmat, mint a prédára leső róka, hogy az önző részvényesek javára szolgáló minél több előnyt csikarhasson ki és minél kevesebbet fizessen a szabadalomért. De tegyük fel egy pillanatra, hogy a két kormány — a kvóta kivételével — minden más kérdésre nézve—e/s hó folyamán kielégítő megállapodásra jut, hihető-e ez esetben is, hogy az oszlófélben lévő magyar képviselőház és az osztrák parlament ellenséges indulatú pártjai olyan szépen megszavaznak minden javaslatot, mintha automata gépnek volnának berendezve ? Ezt bizony senki el nem hiszi, de nem is óhajthatja józan észszel senki sem, hogy a kiegyezés nagy fontosságú kérdéseit unatkozva, álmosan őrölje le a törvényhozás. Sok szó fér az előterjesztendő javaslatokhoz akkor is, ha azok a két kormiány teljesen egybehangzó megállapodásait tartalmazzák és az elsietés épp oly sőt nagyobb károkat idézhetne elő, mint az ügy elposványosodása. Mi tehát nem hiszszük, hogy a kiegyezési tárgyalások ez évben befejeztetnek ; az ellen pedig, hogy elhamarkodva vagy éppen engedmények árán fejeztessenek be, egyenesen tiltakozunk.