Magyar Kereskedők Lapja, 1896. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-05 / 27. szám

1896. 27. szám. Budapest, 1896. julius 5 Tizenhatodik évfolyam. Előfizetési ára (három melléklettel együtt) egy évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Felelős szerkesztő: KORMOS ALFRÉD. Megjelen minden vasárnap. — Egyes szám 16 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Rottenbiller­ utca 46. Tartalom a főlapon: Gyors kiegyezés. —• A III. osztályú kereseti adó. — A mezőgazdasági termékek forgalomba hozatala. — Bukás és fize­tésképtelenség. — Külkereskedelmi ügyek. — Közlekedési és tarifaügyek. — Különfélék. — Hirdetések. «Magyar Lloyd» rendes mellékletünk tartalma: Üzleti hírek. — Szállítás és vállalkozás. — Hely­­eszközlő rovat. — Szerkesztői üzenetek. — Új czégek. «Magyar Kereskedelmi Múzeum» rendes mel­lékletünk 26. száma mai lapunkhoz van mellé­kelve. Gyors kiegyezés. (y) Sajátos hírek zavarták meg e héten a politikusok nyári nyugalmát. Eddig a kiegyezési tárgyalások raklábon mentek előre vagyis inkább hátra, sőt egyes ponto­kon megfeneklettek és semmi kilátás sem nyílt arra, hogy a kiegyezés szerte­ágazó kérdéseit ebben az évben a két törvény­­hozás elintézhesse. Most egyszerre várat­lanul az a komoly hír kelt lábra, hogy a két kormány mindent el fog követni, mi­szerint legalább a vám- és kereskedelmi egyezmény megújításának ügyét a törvény­­­­hozások már az őszszel, tehát a magyar képviselőház elhatározó­nak tekinthető fel­oszlatása előtt letárgyalják és ekként a szerződésnek ez év végén a törvény értel­mében bekövetkező felmondása szükség­telenné tétessék. Szívesen elismerjük, hogy a két kormányt a jelzett czél elérésére komoly okok ösztön­zik. Véget akarnak vetni az izgatottságnak, el akarják simítani a mindkét részen ki­fejlődött ellenséges indulatú agitácziót és a gazdasági fejlődésnek nyugalmas na­pokat óhajtanak biztosítani. Ez helyes és magunk is kívánjuk. A Don Quijotte háborúskodásnak nem vagyunk barátai; a monarkia tekintélye már eddig is sokat szenvedett a két alkudozó fél házsártos­­kodása miatt, valamint igaz az is, hogy a külön vámterület felállításának, önálló jegybank létesítésének minduntalan fel­merülő kérdése nem igen alkalmas arra, hogy gazdasági tevékenységünk irányát hosszabb időre terjedő érvényességgel meg­szabjuk és szélcsendben evezzünk a kitű­zött czél felé. Ámde a legjobb szándék és a legerősebb akarat is megtörik a lehetetlenségen. A ki­egyezési tárgyalásoknak már ez őszszel eszköz­­lendő befejezése pedig lehetetlen vagyis csak akkor válnék lehetségessé, ha egyik vagy a másik fél eddig elfoglalt álláspontjáról lelépne és «nem» helyett «igent» mondana. Hogy ez nem fog bekövetkezni, előre látható. Magyarország jogaiból egy jottát sem engedhet, az osztrák közvélemény pedig sokkal inkább fel van bőszülve ellenünk, hogy sem a felizgatott kedélyek gyors lecsillapítását remélhetnék. Lássuk csak, hogyan állanak a kiegyezési ügyek. Három főirányban ágaznak el ezek, ki­terjedve a kvótára, a kereskedelmi és vámegyezményre, továbbá a bankszabada­lomra. A kvóta-ügyben a két fél felette távol álló álláspontjáról eddig egy lépéssel sem közeledett egymás felé, a magyar kvóta­bizottság pedig majd csak az őszszel vála­szol az osztrák kvóta­bizottság újabb nun­­éziumára. A k­óta-kérdés tehát őszig nem hozható dűlőre, már­pedig az osztrákok kereken kijelentették, hogy a kvóta fel­emelése nélkül nekik a kereskedelmi és vámegyezmény nem kell, viszont mi is, kijelentettük, hogy nem érzünk hajlandó­ságot a kvóta felemelésével az egyezmény árát megfizetni. De ha a vám- és kereskedelmi egyez­mény fölötti gyors megegyezésnek nem is állana ily nagy akadály az útjában, e kér­dést ebben az évben elintézni akkor sem lehetne. Fél éve tárgyalják a két kormány tagjai a nagyfontosságú kérdéseket és máig alig egy-két kérdésre nézve jutottak megállapodásra. A fogyasztási adóknak a fogyasztó állampénztára javára fordítása az egyetlen pont, melyre nézve kívánal­mainknak megfelelő megállapodás jött létre. Bécsi lapok szerint ugyan megállapodtak volna már a petróleum vámjának feleme­­lésére nézve is, de ezt a magyar kormány félhivatalosai kereken tagadják, mivel sze­rintük a magyar kormány egyáltalában nem hajlandó a nép egyik legszüksége­sebb fogyasztási czikkét megdrágítani. Min­den forrás megegyezik azonban abban,­­ hogy az állategészségügyre és a vasúti tarifákra nézve eddig nem jött létre meg­állapodás, utóbbira nézve a magyar kor­mány határozottan visszautasította az osz­trák kormány azon követelését, hogy ne adhassunk a vasúti szállításban a magyar vasutakon a magyar iparnak kedvezmé­nyeket. A dolgok ily állásában bajos el­hinni, hogy a fenforgó óriási nézeteltéré­sek akként legyenek a július hó közepén újból megkezdendő tárgyalások folyamán elenyésztethetők, hogy az országgyűlés őszi ülésszaka elé a megfelelő törvény­­javaslatok beterjesztethessenek. A jegybank-ügy csak a valutarendezés révén függ ugyan össze a kiegyezési tár­gyalásokkal, de mégis azok komplexumához tartozik. Az őszszel kel­lene tehát megol­dani a bankszabadalom kérdését is és bár e részben a két kormány közt meg van a nézetegység, de annál nagyobb a diffe­­renczia a jegybank és a két kormány közt. A bank szinctenizál és várja a ked­vező alkalmat, mint a prédára leső róka, hogy az önző részvényesek javára szol­gáló minél több előnyt csikarhasson ki és minél kevesebbet fizessen a szabada­lomért. De tegyük fel egy pillanatra, hogy a két kormány — a kvóta kivételével — minden más kérdésre nézve­­—­e/s hó folyamán kielégítő megállapodásra jut, hi­hető-e ez esetben is, hogy az oszlófélben lévő magyar képviselőház és az osztrák par­lament ellenséges indulatú pártjai olyan szépen megszavaznak minden javaslatot, mintha automata gépnek volnának beren­dezve ? Ezt bizony senki el nem hiszi, de nem is óhajthatja józan észszel senki sem, hogy a kiegyezés nagy fontosságú kérdé­seit unatkozva, álmosan őrölje le a tör­vényhozás. Sok szó fér az előterjesztendő javaslatokhoz akkor is, ha azok a két kor­m­iány teljesen egybehangzó megállapo­dásait tartalmazzák és az elsietés épp oly sőt nagyobb károkat idézhetne elő, mint az ügy elposványosodása. Mi tehát nem hiszszük, hogy a kiegyezési tárgyalások ez évben befejeztetnek ; az ellen pedig, hogy elhamarkodva vagy éppen en­gedmények árán fejeztessenek be, egye­nesen tiltakozunk.

Next