Magyar Kereskedők Lapja, 1897. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-22 / 34. szám

­ A budai kábelvasút tervezői, Mössmer József és Weszely István, a 100,000 frtnyi biztosítékot már letették a fővárosi központi pénztárba. A szóban forgó sodronykötél-pálya az eskütéri hídtól fog kiindulni és a budai hegyek legfejlő­­désképesebb részét fogja érinteni. A nagybecskerek - aradi vasút, mely a Bánát legtermékenyebb vidékeit van hivatva összekötni, úgy látszik, nemsokára megvalósul. E vasút hossza 140 km. A műszaki munkálatok már elkészültek és az engedélyezési tárgyalás már legközelebb megtartatik. A belovár - verőczei vasút építéséhez minden előintézkedés meg van téve, úgy, hogy a mun­kálatok már a legrövidebb idő alatt megindul­hatnak. Az építést Horszky János mérnök vállal­kozó teljesíti, kinek irodája jelenleg Zágráb­ban van. Előmunkálati engedélyt nyert: a Pesti magyar kereskedelmi bank mint özv. Mán Józsefné, szül. Sztojka Klára és Mán Rózsa jogutódja, a Már­­maros-Szigettől az Iza- vagy Vissó-völgyek mentén Kirsibaba felé, illetve Szucsanya irányában az országhatárig vezetendő elsőrangú vasútvonalra egy évre; babér Cajetán, bánya­vállalkozó bécsi lakos, a m. kir. államvasutak Leskovac állomásától Samo­­borig tervezett rendes vágányu gőzmozdonyú vasútvonalra további egy évre. Hajózás. Az üzlet pang: a hajózási vállalatok napról - napra több és több vontatógőzösüket szerelik le. Ebből azonban korántsem lehet arra következtetni, hogy az idei hajózási év a válla­latokra nézve mostoha, mert a tavaszi üzlet, a tavalyihoz hasonlítva, kielégítő volt, jelenleg pedig még mindig emelkednek a gabonaárak. Mindenki igyekszik túladni készletén; a börze több búzát eladott, mint amennyit az ország termelt, tehát az összes termés ezen eladás fede­zésére lesz fordítva mihez még segítségül járul a Duna és Tisza völgyén felhalmozott tavalyi készlet. Ha mindezt télig elszállítják a vállalatok, úgy — daczára a gyenge termésnek — igen jó üzletet csinálnak ez évben is. A Dunagőzhajózási társaság «Millennium» nevű új vontató gőzöse nemrég hagyta el az ó­budai hajógyárat s pár próbaút után, melyek megfelelően sikerültek, nevezett gőzös már az Al-Dunára Zimonyba ment és egy ideig vonta­tás­­ban Zimony és Budapest között próbálják ki a hajót, majd később a linczi vonalra, esetleg a Vaskapuhoz lesz irányítva, mint a vállalat leg­erősebb hajója, melyről feltehető,hogy a Vaskapu­csatornán minden néven nevezendő uszályt fel fog bírni húzni. A «Millenium» hossza 62 m., szélessége kerekek nélkül 8­5 m., mélysége 2­8 m., párkány­magasság elől 185 m., 17 m. a középen és 13 m. a tarán, gázlása 17 m., hordképessége 233 tonna. A gőzgép triplex, 1000 lóerőt indikál, a keréklapátok 3,5 m. hosszúak és 17 m. széle­sek hajlított vasból. A kormányszerkezet gőzre van berendezve s a kormánylapát 3­6 m. hosszú, miáltal a hajót nagyon könnyű vezetni. Osztrák-magyar kőszénforgalom. Folyó évi szeptember hó 1­ével az osztrák-magyar kőszén­forgalomban új kivételes díjszabások (1., 2., 3. és 4. füzet) lépnek érvénybe, melyek által a jelenleg érvényes hasonnemű díjszabási füzetek a pótlékokkal együtt egyidejűleg érvényen kívül helyeztetnek. Az 1—3 uj­­ díjszabási füzetekbe számos uj magyar állomás vétetett fel. Amennyi­ MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1897. augusztus 22. - ben az uj díjszabásokban az eddigieknél magasabb­­ díjtételek foglaltatnak, ez utóbbiak csak f. é. - október hó 1-ével lépnek hatályba. Az uj dij­­­­szabások a m. kir. államvasutak igazgatóságánál­­ (Csengery­ u. 33.) augusztus 15-ike körül kap­­­­hatók és pedig : az 1. füzet 40, a 2. füzet 70, a 3. füzet 40 és a 4. füzet 10 fillérért.­­ Áruforgalom egyrészt Ausztria és Magyaror­szág, másrészt Németország, Luxemburg, Belgium­­ és Németalföld között. Az egyrészt Auszria és­­ Magyarország közt, Németország, Luxenburg,­­ Belgium és Németalföld között való áruforgalom­ban 1896. évi márczius hó 1-től érvényes dij-­­ szabási I. rész B. szakaszhoz folyó évi szeptem­ber hó 1-én a IV. számú pótlék lép életbe, mely az áruosztályozás kisebb módosításain kívül a német és luxemburgi vasutakon a takaróbérekre és a takarók késedelmes kezelése esetén fize­tendő illetékekre vonatkozó díjszabást tartalmazza. Az ezen díjszabási pótlék által esetleg okozott megdrágulások csak folyó évi szeptember hó 15-én lépnek hatályba. A pótlék a m. kir. állam­vasutak igazgatóságánál (díjszabás elárusító hiva­tal) augusztus hó 15-étől kezdve 5 krért lesz kapható. Rajna-vestfáliai-osztrák-magyar vasúti kötelék. Folyó évi szeptember hó 1-től visszavonásig, saját kerekein futó 2 tengelyű járművekre, az egyrészt Ausztria-Magyarország, másrészt Német­ország stb. közötti áruforgalomban érvényes díj­szabás I. részében foglalt idevágó szabályzati és egyéb határozmányok fentartása mellett, a következő díjtételek rovatolás útján lépnek életbe : 2 tengelyű kocsiért márka különfélék. A pénzpiaci helyzetében lényeges rosszabbo­dás állott be e héten s a londoni bankkamatláb felemelését is várták, e rendszabály azonban egyelőre elmaradt. Budapesten prima papír sem helyezhető el a bankráta alatt, míg 3--4 hónapos váltók csak 4­2—53/4°/o-on eszkomptáltatnak. Bécsben 37/8°/o, Berlinben 23/i°/o a magándiszkont. Állatkereskedelmünk bajairól találóan ír a beszterczebányai keresk. kamara most megjelent évi jelentése. Habár, úgymond, az állategészség­ügyi állapotok jelentékenyen javultak, a marha­kereskedésben fellendülés még­sem konstatál­ható. Az általános pangásnak fő oka az, hogy egyrészt a még mindig mutatkozó ragadós marha­betegségek következtében, az állatforgalom min­denféle korlátozásoknak alá van vetve, másrészt pedig az, hogy Ausztriának minden tartomány helytartósága azzal a diszkréczionális joggal fel van ruházva, a bevitelt, egészségügyi szempontok czíme alatt, eltiltani vagy megengedni. Ezt a­­ példát követvén, hasonló nehézségeket egyes­­ külállamok is gördítenek marhakivitelünk elé az­­­által, hogy szintén egészségügyi szempontokból­­ a Magyarországból származó marhát, a bevitel­­ alkalmával oly hosszú vesztegzár alá helyezik,­­ hogy az aránytalanul nagy költségek miatt a­­ kivitel lehetetlenné válik. Az is nagy baj, hogy­­ ha egy megyének valamelyik községében jár-­­ ványos betegség mutatkozik, már az egész megye s zárlat alá kerül, holott a szomszédos megye­­­i területéről szabad a kivitel. Nagyon helyén való lenne tehát, ha a kormány, kivált a nagyobb ki­terjedésű megyéket, több egészségügyi ker­üsletekre osztaná fel, így legalább egy-két község miatt nem kellene mindjárt az egész megyére kimon­dani a kiviteli tilalmat. Vidéki pénzintézetek. Az Edelényvidéki takarék­­pénztár rt. felszámol­t üzletkörét a Borsod-mis­­kolczi hitelbank edelényi fiókja veszi át. Vidéki iparvállalatok. Stephani Ervin mérnök és földbirtokos fü­lek-szentfalvi birtokán a füleki vasúti állomás közelében gőztéglagyárat épít. Nagyváradról telegrafálják nekünk, hogy a felszámoló Hunyadi-malomipar rt. gőzmalmainak átvételére új részvénytársaságot alapít több nagy­váradi czég. A Vas megyei elektromos művek rt. (Szombathely) megvette a soproni gázműveket és Sopronban villamos világítást és villamos vasutat szándé­kozik létesíteni, az ikervári Rába-erőnek Sop­ronba való vezetése által. A társaság e czélból alaptőkéjét is millió frttal felemeli. Brassóban új szappan- és gyertyagyárat létesített a Breckner & Clompe czég. A kassai keresk. kamara jelenti, hogy egy megbizható és tőkeerős czég Kassán faszeg­­gyárat létesít. Bécsi közraktárak: Bécs város közraktárainak igazgatósága a raktárak megnagyobbítását ter­vezi. Újak építését, s olyan technikai eszközök alkalmazását, amelyek a rakományok gyors és olcsóbb kezelését lehetővé teszik. A közraktárak forgalma oly nagy, hogy a rakodó­helyiségek igen gyakran kevésnek bizonyulnak. A bécsi közraktárak kiterjesztése főleg arra való tekin­tettel történik, hogy az Aldunán megjavított hajózási viszonyok a gabonaforgalmat tetemesen szaporították és valószínűvé teszik azt, hogy a hajórakományoknak vasútra való szállítása Bécs­­ben nagy mértékben fog történni. Gyógyforrás-jelleg adományozása. A belügy­miniszter a Bertalan Pál volt galántai gyógy­szerész tulajdonában levő Szolocsina község (Bereg vm.) határában fekvő Luhi nevű dűlőn fakadó »Margit»-forrás számára a gyógyforrás jelleget adományozta. Magyarországi gyufagyárosok egyesülete ala­kult Budapesten. Megválasztottak: elnökké Reiter József (Parajd), alelnökké Weisz F. (Stein & Rosenstrausz, Budapest), titkárrá Bloch Artur, választmányi tagokká : Csesznek József (Temes­vár), Reisner Ádám (Eszék), Spitzer József (Baja). A kereskedői becsület. A hamburgi tőzsde becsületbirósága közelebb figyelemre méltó íté­letet alkotott. Egy kereskedő a másik kereske­dővel határidő-üzletet kötött bizonyos értékpapí­rokban, mely ügyletből vevőre nézve 4000 márka differencziális veszteség hárult. A dolog perre kerülvén, vevő azzal állt elő, hogy különbözeti ügyletről lévén szó, a törvény értelmében a különbözeti veszteséget megfizetni nem köteles. A bíróság el is utasította felperest, ki most az ügyet a tőzsdei becsületbíróság elé vitte, mely vevőt pénzbüntetésre ítélte, kimondván, hogy kötelezettségének be nem váltása nem egyezik meg a kereskedői tisztességgel és becsülettel. Amit a törvény néha megenged — mondja a megokolás — nem mindig engedhető meg a becsület szempontjából, mivel politikai és gazda­sági okokból gyakran hozatnak oly törvények, melyekhez a becsületnek semmi közük. Aachen— Budapest*) 197.19 » —Kölnthor » 197.61 » —Templerbend— » 197.61 Köln—Dentz B. B.— » 188.37 » —Ehrenfeld » 188.65 *) Valamennyi máv. pályaudvar.

Next