Magyar Kereskedők Lapja, 1899. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1899-01-01 / 1. szám
1899. január 1. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA csokoládé és csokoládé-gyártmányok után métermázsánként 3 írt 50 kr. czukorfogyasztási adó; sör után hektoliterenként 5 frt sörfogyasztási adó; 7. A bejelentési és adófizetési kötelezettség, valamint az ellenőrzés s a különböző kedvezmények és könnyebbségek tekintetében a részletes rendelkezéseket az 1898. évi XVI. és XVII. t.-czikkek végrehajtása iránt kiadott, a Budapesti Közlöny 1898. évi november havi 258—262. számaiban közzétett utasításokat tartalmazzák, melyeket bőven ismertet és részletes magyarázatokkal kísér a lapunk kiadásában megjelent kézikönyv, mely magyar és német nyelven is kapható kiadóhivatalunkban, egyenként három koronáért. Ez utasításoknak a fenti 1—6. pontok alatt foglalt fontosabb intézkedésein kívül a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozóinak figyelmébe ajánltatik az a rendelkezés, mely szerint a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozói a szeszforgalmi adó szempontjából minden további bejelentési és adófizetési kötelezettség s ellenőrzés alól felmentetnek akkor, ha a szeszforgalmi adót a szesztermelési adóval egyidejűleg lefizetik, s így a felele saját érdekükben cselekszenek, ha ezt az adóztatási módot választják. 8. A czukorfogyasztási adóval megadóztatott czukrot tartalmazó tartályok és a sörfogyasztási adóval megadóztatott sört tartalmazó hordók és ládák czukorfogyasztási adó-zárjegyekkel, illetve sörzárjegyekkel lesznek ellátva. E zárjegyek épségben létele bizonyítéka annak, hogy az illető czikkek meg vannak adóztatva s, hogy azok után az átvevő adót fizetni nem tartozik. 9. Az 1899. évi január hó 1-én készletben levő égetett szeszes folyadékok, czukor, czukoráruk és sör után a birtokos a fenti 0. pont alatt kitüntetett adóknak megfelelő pótadót tartozik fizetni s az általa az illető czikkek után esetleg előzőleg lefizetett szeszitalmérési, illetve czukorfogyasztási vagy söritaladó részére az adószedésre jogosított által vissza fog térittetni. Az ez iránti részletes rendelkezéseket, kedvezményeket és könnyitéseket a «Budapesti Közlöny» 1898. évi november havi 267. számában közzétett rendelet tartalmazza. 10. A pótadó alá eső készletek 1899. évi január hó 1-től 1899. évi január hó 3-ig írásban két példányban bejelentendők az illető készletek tartási helyére nézve illetékes pénzügyőri szakasznál. A bejelentésre szükséges űrlapok az előállítási költség megtérítése mellett minden pénzügyőri szakasznál és Budapesten a fogyasztási adóhivataloknál is kaphatók. Nem jelentendők be: a) azok a készletek, amelyek Budapest székesfővárosnak és Pozsony sz. kir. városnak adóvonallal zárt területén találtatnak, s amelyek után a szeszitalmérési, czukorfogyasztási, illetve söritaladó már lefizettetett; b) az adómentesen főzött pálinka, amennyiben a szeszfőző és vele egy kenyéren levő háznépe vagy cselédei által leendő fogyasztásra van szánva; c) az olyan égetett szeszes folyadék, amelyet szeszfogyasztási adó terhel; d) az a szesz, mely az 1888. évi XXIV. t.-czikk 6. §-ában megjelölt czélokra van rendelve, ha az államkincstár biztosítására szükséges feltételek teljesítvék; e) az a szesz, amely valamely termelési adó alá eső, a szeszmérőgép jelzései szerint adózó szeszfőzde részéről kivitel czéljaira adómentesen raktároztatik; f) az olyan czukor, amelyet czukoradó terhel; g) az egyes feleknél jelentéktelen mennyiségekben készletben levő czikkek, amelyek az egyes magánfeleknél 5 liter alkoholt, 25 liter likőrt 10 kg. czukrot vagy czukorárut vagy 5 liter sört az illető czikkekkel kereskedést vagy ipart űző feleknél pedig 10 liter alkoholt, 50 liter likőrt, 20 kg. czukrot vagy czukorárut és 25 liter sört meg nem haladnak. 11. Azok, akiknek Budapest székesfőváros vagy Pozsony sz. kir. város adóvonallal körülzárt területén a fenti 10. g) pontban kitüntetett mennyiségeket meghaladó czukor- vagy sörkészletük van s a készleteket a fenti 10. a) pont értelmében bejelenteni nem kötelesek, tartoznak gondoskodni arról, hogy ezen készletek tartályai a czukorfogyasztási adózárjegyekkel, illetve sörzárjegyekkel elláttassanak. 12. A fenti változások az 1888. évi XXIV. t.-czikk szerint fizetendő szeszadót, az 1888. évi XXIII. t.-czikk szerint fizetendő czukoradót és a sörtermelés megadóztatására nézve fennálló törvények és szabályok értelmében fizetendő söradót nem érintik. A palaczksör-forgalom. — A pénzügyminiszter rendelete. — Az 1899. január 1-én életbelépő uj rend a fogyasztási adókban kételyeket idézett fel arra nézve, hogy mik lesznek a palaczksör-elárusitók kötelességei az uj rend alatt. A pénzügyminiszter, hogy e kételyeket eloszlassa, I. évi 108,628. sz. alatt rendeletet intézett valamennyi pénzügyigazgatósághoz és pénzügyi közeghez, melyben tudtul adja, hogy általánosságban a sörpalaczkozással foglalkozó feleknek nincs egyéb kötelezettségük, minthogy ezt az üzletüket az 1898. évi XVII. t.-czikk végrehajtása tárgyában kiadott B) utasítás*) 29. §-ában szabályozott módon bejelentsék, az ezen §-ban szabályozott feljegyzések vezetésére és a palacksört tartalmazó ládáknak zárjegyekkel való ellátására vonatkozó kötelezettség pedig csak azokra nézve áll fenn, akik a törvény 15. §-ában említett határterületen, vagy a pénzügyminiszter által esetleg utóbb megjelölendő községekben foglalkoznak sörpalaczkozással, vagy akikre ez a feljegyzésvezetési kötelezettség általa esetről-esetre utólag fog kiterjesztetni. Azok a sörpalaczkozással foglalkozó felek azonban, akik ily feljegyzéseket vezetni nem kötelesek, az általuk palaczkozott sört tartalmazó ládák nem tartoz*) L. Gáspár I. Imre : Az uj fogyasztási adók. Törvények és rendeletek cz. művét kapható kiadóhivatalunkban 1 frt 50 krért. nak zárjegyekkel ellátni, sőt az ilyen sört nyílt ládákban vagy ládák nélkül is forgalomba hozhatják s ellenőrzésük lényegileg abból áll, hogy sört oly hordókból fejtsenek le, amelyek sörzárjegygyel szabályszerűen el vannak látva s amelyekben lévő sör után a sörfogyasztási adó szabályszerűen le lett fizetve. Hogy az ilyen felek által sörzárjegyekkel el nem látott, vagy nyitott ládákban, illetve ládák nélkül forgalomba hozott palacksört beszerző felek megnehezményelésnek kitéve ne legyenek és hogy a többször említett végrehajtási utasítás 28. §ában említett sörelárusítók és kimérők azzal a kötelezettséggel, hogy a palacksört csakis ládákban szerezhetnek és tarthatnak s hogy a sör átvételénél meggyőződni tartoznak arról, hogy a tartalmazó ládák sörzárjegyekkel el vannak-e látva ? összeütközésbe ne jöjjenek: a törvény 13. §-a alapján egyelőre s amíg az ezen felhatalmazása esetleg elkövetett visszaélések szigorúbb intézkedéseket nem teendenek szükségessé, megengedem, hogy azok a sörelárusítók és kimérők, akik a többször említett utasítás 30. §-ában elrendelt feljegyzések vezetésére nem kötelezték, palacksört sörzárjegygyel el nem látott, lezárt vagy nyitott ládákban és láda nélkül is beszerezhessenek, ha azt, hogy ezt a kedvezményt igénybe venni óhajtják, egyszers mindenkorra előzetesen az illetékes pénzügyőri szakasznál bejelentik. E bejelentés szóval is megtehető s ez alkalommal bejelentendő annak a félnek neve, lakhelye és üzletének helye, a kitől az ilyen palacksőr be fog szereztetni. Ugyancsak előzetesen bejelentendő a beszerzési forrásban esetleg beálló változás. A pénzügyőri szakasz e bejelentésről a félnek kérelmére írásbeli elismervényt ad s tartozik azokról a felekről, akik nála ilyen bejelentést tettek, jegyzéket vezetni, mely jegyzékben a beszerzési forrás is kitüntetendő s a melyben minden változás keresztülvezetendő. Az ilyen felek a zárjegygyel ellátott ládákban beszerzett palacksört a ládákból a küldemény beszerzése után azonnal kivehetik az ismételten említett utasítás 28. §-ában jelzett pénzügyigazgatósági engedély beszerzése nélkül is, de tartoznak a láda kinyitása előtt az azon lévő sörzárjegyet szabályszerűen megsemmisíteni. A vaskartell uzsorája. gi. Ismét napirenden van tehát a vaskartell ügye. Az osztrák kormány kezdi unni már a vaskartell uzsoráját s a vasvám leszállításának tervével egészen komolyan foglalkozik, hogy megtörje azt a monopóliumot, melyet a Prager Eisenindustrie-Gesellschaft és a «Rimamurányi» a vaskartell megállapításával a vasipar számára teremtett s mely uralma alatt tartja Magyarországnak és Ausztriának összes iparát, mezőgazdaságát, az egész fogyasztó és termelő közönséget. Nincs az iparnak az az ága, amely ne volna a vas fogyasztására utalva. A kisiparosnak épp oly nélkülözhetetlen a vas, mint a nagy gépgyárosnak, a törpe üzemnek épp úgy, mint a tömegprodukcziónak. 3