Magyar Kereskedők Lapja, 1899. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1899-01-01 / 1. szám

1899. január 1. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA csokoládé és csokoládé-gyártmányok után métermázsánként 3 írt 50 kr. czukorfogyasztási adó; sör után hektoliterenként 5 frt sörfogyasztási adó; 7. A bejelentési és adófizetési kötelezettség, valamint az ellenőrzés s a különböző kedvez­mények és könnyebbségek tekintetében a rész­letes rendelkezéseket az 1898. évi XVI. és XVII. t.-czikkek végrehajtása iránt kiadott, a Buda­pesti Közlöny 1898. évi november havi 258—262. számaiban közzétett utasításokat tartalmazzák, melyeket bőven ismertet és részletes magya­rázatokkal kísér a lapunk kiadásában megjelent kézikönyv, mely magyar és német nyelven is kapható kiadóhivatalunkban, egyenként három koronáért. Ez utasításoknak a fenti 1—6. pontok alatt foglalt fontosabb intézkedésein kívül a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozóinak figyel­mébe ajánltatik az a rendelkezés, mely szerint a termelési adó alá eső szeszfőzdék vállalkozói a szeszforgalmi adó szempontjából minden további bejelentési és adófizetési kötelezettség s ellenőrzés alól felmentetnek akkor, ha a szeszforgalmi adót a szesztermelési adóval egyidejűleg lefizetik, s így a felele saját érdekükben cselekszenek, ha ezt az adóz­tatási módot választják. 8. A czukorfogyasztási adóval megadóztatott czukrot tartalmazó tartályok és a sörfogyasztási adóval megadóztatott sört tartalmazó hordók és ládák czukorfogyasztási adó-zárjegyekkel, illetve sör­zárjegyekkel lesznek ellátva. E zárjegyek épségben létele bizonyítéka annak, hogy az illető czikkek meg vannak adóztatva s, hogy azok után az át­vevő adót fizetni nem tartozik. 9. Az 1899. évi január hó 1-én készletben levő égetett szeszes folyadékok, czukor, czukor­áruk és sör után a birtokos a fenti 0. pont alatt kitüntetett adóknak megfelelő pótadót tartozik fizetni s az általa az illető czikkek után esetleg előzőleg lefizetett szesz­­italmérési, illetve czukorfogyasztási vagy söritaladó részére az adószedésre jogosított által vissza fog térittetni. Az ez iránti részletes rendelkezéseket, kedvezményeket és könnyitéseket a «Budapesti Közlöny» 1898. évi november havi 267. számában közzétett rendelet tartalmazza. 10. A pótadó alá eső készletek 1899. évi január hó 1-től 1899. évi január hó 3-ig írásban két pél­dányban bejelentendők az illető készletek tartási helyére nézve illetékes pénzügyőri szakasznál. A bejelentésre szükséges űrlapok az előállítási költség megtérítése mellett minden pénzügyőri szakasznál és Budapesten a fogyasztási adóhiva­taloknál is kaphatók. Nem jelentendők be: a) azok a készletek, amelyek Budapest székes­­fővárosnak és Pozsony sz. kir. városnak adó­vonallal zárt területén találtatnak, s amelyek után a szeszitalmérési, czukorfogyasztási, illetve söritaladó már lefizettetett; b) az adómentesen főzött pálinka, amennyi­ben a szeszfőző és­ vele egy kenyéren levő háznépe vagy cselédei által leendő fogyasztásra van szánva; c) az olyan égetett szeszes folyadék, amelyet szeszfogyasztási adó terhel; d) az a szesz, mely az 1888. évi XXIV. t.-czikk 6. §-ában megjelölt czélokra van rendelve, ha az államkincstár biztosítására szükséges feltételek teljesítvék; e) az a szesz, amely valamely termelési adó alá eső, a szeszmérőgép jelzései szerint adózó szeszfőzde részéről kivitel czéljaira adómentesen raktároztatik; f) az olyan czukor, amelyet czukoradó terhel; g) az egyes feleknél jelentéktelen mennyi­ségekben készletben levő czikkek, amelyek az egyes magánfeleknél 5 liter alkoholt, 25 liter likőrt 10 kg. czukrot vagy czukorárut vagy 5 liter sört az illető czikkekkel kereskedést vagy ipart űző felek­nél pedig 10 liter alkoholt, 50 liter likőrt, 20 kg. czukrot vagy czukorárut és 25 liter sört meg nem haladnak. 11. Azok­, akiknek Budapest székes­főváros vagy Pozsony sz. kir. város adóvonallal körül­zárt területén a fenti 10. g) pontban kitüntetett mennyiségeket meghaladó czukor- vagy sörkész­letük van s a készleteket a fenti 10. a) pont értelmében bejelenteni nem kötelesek, tartoznak gondoskodni arról, hogy ezen készletek tartályai a czukorfogyasztási adózárjegyekkel, illetve sör­zárjegyekkel elláttassanak. 12. A fenti változások az 1888. évi XXIV. t.-czikk szerint fizetendő szeszadót, az 1888. évi XXIII. t.-czikk szerint fizetendő czukoradót és a sörtermelés megadóztatására nézve fennálló törvények és szabályok értelmében fizetendő sör­adót nem érintik. A palaczksör-forgalom. — A pénzügyminiszter rendelete. — Az 1899. január 1-én életbelépő uj rend a fogyasztási adókban kételyeket idézett fel arra nézve, hogy mik lesznek a palaczksör-elárusitók kötelességei az uj rend alatt. A pénzügyminisz­ter, hogy e kételyeket eloszlassa, I. évi 108,628. sz. alatt rendeletet intézett valamennyi pénzügy­igazgatósághoz és pénzügyi k­özeghez, melyben tudtul adja, hogy általánosságban a sörpalaczko­zással foglalkozó feleknek nincs egyéb köte­lezettségük, minthogy ezt az üzletüket az 1898. évi XVII. t.-czikk végrehajtása tárgyában kiadott B) utasítás*) 29. §-ában szabályozott módon bejelentsék, az ezen §-ban szabályozott fel­jegyzések vezetésére és a palac­ksört tartalmazó ládáknak zárjegyekkel való ellátására vonatkozó kötelezettség pedig csak azokra nézve áll fenn, akik a törvény 15. §-ában említett határterüle­ten, vagy a pénzügyminiszter által esetleg utóbb megjelölendő községekben foglalkoznak sörpalaczkozással, vagy akikre ez a feljegyzés­vezetési kötelezettség általa esetről-esetre utó­lag fog kiterjesztetni. Azok a sörpalaczko­zással foglalkozó felek azonban, akik ily fel­jegyzéseket vezetni nem kötelesek, az általuk palaczkozott sört tartalmazó ládák nem tartoz­*) L. Gáspár I. Imre : Az uj fogyasztási adók. Törvények és rendeletek cz. művét­ kapható kiadó­­hivatalunkban 1 frt 50 krért. nak zárjegyekkel ellátni, sőt az ilyen sört nyílt ládákban vagy ládák nélkül is forgalomba hozhatják s ellenőrzésük lényegileg abból áll, hogy sört oly hordókból fejtsenek le, amelyek sörzárjegy­­gyel szabályszerűen el vannak látva s amelyek­ben lévő sör után a sörfogyasztási adó szabály­szerűen le lett fizetve. Hogy az ilyen felek által sörzárjegyekkel el nem látott, vagy nyitott ládákban, illetve ládák nélkül forgalomba hozott palac­ksört beszerző felek megnehezményelés­­nek kitéve ne legyenek és hogy a többször említett végrehajtási utasítás 28. §ában említett sörelárusítók és kimérők azzal a kötelezettség­gel, hogy a palac­ksört csakis ládákban sze­rezhetnek és tarthatnak s hogy a sör átvéte­lénél meggyőződni tartoznak arról, hogy a tartalmazó ládák sörzárjegyekkel el vannak-e látva ? összeütközésbe ne jöjjenek: a törvény 13. §-a alapján egyelőre s amíg az ezen felha­talmazása esetleg elkövetett visszaélések szigo­rúbb intézkedéseket nem teendenek szükségessé, megengedem, hogy azok a sörelárusítók és kimérők, akik a többször említett utasítás 30. §-ában elrendelt feljegyzések vezetésére nem kötelezték, palac­ksört sörzár­jegy­gyel el nem látott, lezárt vagy nyitott ládákban és láda nélkül is be­szerezhessenek, ha azt, hogy ezt a kedvezményt igénybe venni óhajtják, egyszers mindenkorra előzetesen az illetékes pénzügyőri szakasznál bejelentik. E bejelentés szóval is megtehető s ez alkalommal bejelentendő annak a félnek neve, lakhelye és üzletének helye, a kitől az ilyen palac­ksőr be fog szereztetni. Ugyancsak előzetesen bejelentendő a beszerzési forrásban esetleg beálló változás. A pénzügyőri szakasz e bejelentésről a félnek kérelmére írásbeli elismer­vényt ad s tartozik azokról a felekről, akik nála ilyen bejelentést tettek, jegyzéket vezetni, mely jegyzékben a beszerzési forrás is kitünte­tendő s a melyben minden változás keresztül­vezetendő. Az ilyen felek a zárjegygyel ellátott ládákban beszerzett palac­ksört a ládákból a küldemény beszerzése után azonnal kivehetik az ismételten említett utasítás 28. §-ában jelzett pénzügyigazgatósági engedély beszerzése nélkül is, de tartoznak a láda kinyitása előtt az azon lévő sörzárjegyet szabályszerűen megsemmisíteni. A vaskartell uzsorája. gi. Ismét napirenden van tehát a vas­kartell ügye. Az osztrák kormány kezdi unni már a vaskartell uzsoráját s a vas­vám leszállításának tervével egészen ko­molyan foglalkozik, hogy megtörje azt a monopóliumot, melyet a Prager Eisen­industrie-Gesellschaft és a «Rimamurányi» a vaskartell megállapításával a vasipar számára teremtett s mely uralma alatt tartja Magyarországnak és Ausztriának összes iparát, mezőgazdaságát, az egész fogyasztó és termelő közönséget. Nincs az iparnak az az ága, amely ne volna a vas fogyasztására utalva. A kis­iparosnak épp oly nélkülözhetetlen a vas, mint a nagy gépgyárosnak, a törpe üzem­nek épp úgy, mint a tömeg­produkcziónak. 3

Next