Magyar Kereskedők Lapja, 1900. július-december (20. évfolyam, 26-52. szám)
1900-11-18 / 46. szám
1900. november 18 MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 7 kalmazott munkások sem munkakönyv váltására, sem pedig tekintettel az 1891. évi XIV. t.-c. 2. §. a) pontjára a betegsegélyző pénztárba való belépésre nem kötelezhetők. Uj vegyi gyár Budapesten. Kollár Ferenc és tsa cég a Soroksári-uton gyanta-, kátrány- és aszfalttermékeket előállító gyárat létesített. A Budincsinai kőbánya- és mészégető rt. csak a héten tette közzé a múlt év végén lezárt első mérlegét, mely 150,000 frt alaptőke mellett 25,366 frt veszteséget tüntet föl, annyit, amennyi a társaság összes kiadása volt; a társaságnak ugyanis egy fillérnyi bevétele sem volt s igy az összes költséget, valamint a mészégetésnél mutatkozott 5005 frt veszteséget a veszteség számlájára kellett irni. Saját tőkéjén kívül elfogadványok és folyószámlás hitel címén 92,912 frt idegen tőkét vett igénybe a társaság, amely túlnyomó részben szintén befektetési célokra szolgált s 3885 frt kamatkiadást okozott a társaságnak. Csekély tőkéjével — mint ebből látszik — nem igen fog boldogulni a társaság. A Bihari erdőipar és mészégető rt. június 30-án lezárt mérlegében a 180,633 K veszteség-áldozattal együtt összesen 232,224 K veszteséget mutat ki, az elmúlt évben tehát újabb 51,691 koronányi veszteséget szenvedett, noha a mészvállalat jövedelme 17,382 K-ról 30,361 K-ra, a faüzem és talpfa-termelés jövedelme pedig 44,714 koronáról 95,036 koronára s az összes bruttó bevétel 65,562 koronáról 125,397 koronára emelkedett, az összes kiadás pedig 169,418 koronáról csak 177,358 koronára szaporodott. A tőkefelemelés, mely elsőbbségi részvények kibocsátása útján történt, abba a helyzetbe juttatta a társaságot, hogy jóval kevesebb hitelt vegyen igénybe s e címen az utolsó mérlegbe felvett 682,144 K helyett ezúttal csak 89,500 K szerepel a mérlegben. Az értékcsökkenési számla, melyre a most közzétett nyereség- és veszteségszámla szerint újból 75,686 koronát fordítottak, 149,714 koronáról 225,400 koronára emelkedett.A mérleg egyéb adataiban nincs lényeges változás. A veszteséget új számlára fogja a társaság előírni. A «Panzer» pénzszekrénygyár és vasipar rt. (Berlin), melynek Budapesten fióktelepe volt, de azt legutóbb feloszlatta és teljesen kivonult Magyarországból, az 1899 900. üzleti évre 12 -es osztalékot fizetett. A Turul- temesvári cipőgyár rt. cég alatt alakul meg legközelebb az a gyártelep, melyet Frankel Alfréd mödlingi cipőgyáros a kormány és érdekeltek támogatásával létesített. A nagyszabású gyárépület már teljesen elkészült és a jövő hó folyamán berendezik a gépfelszerelést, úgy, hogy a gyár február 1-én felveheti majd az üzemet. Konzervgyár Temesvárott. Gironcoli Sigfrid bécsi gyáros konzervgyárat szándékozik létesíteni Temesvárott és állami támogatásért folyamodott. Chamotte-téglagyár Rimaszombaton. A Mansfeld-féle chamotte- és magnezit-téglagyár rt.— mint jelentettük — ajánlatot tett Rimaszombat városnak egy chamottetéglagyár felállítására és kedvezményeket kért. Ez ügyben nov. 10-én értekezlet volt Rimaszombaton, a polgármester elnöklete alatt, mely megbízta a polgármestert, hogy bocsátkozzék a társasággal személyes tárgyalásokba. Kötszövőgyár Székely-Kereszturon. Babos Elek szegedi kötszövő-gyáros Székely-Kereszturon kötszövő-gyárat létesít. Az érdekeltekkel most folynak a tárgyalások, melyekben részt vesz a székely kereskedelmi és iparkamara és a kormány részéről a marosvásárhelyi iparfelügyelő. Keményítőgyár Pozsonyban. Léci Rikárd keményítőgyárat létesített Pozsonyban. Kép- és tükörkeret-gyár Rimaszombaton. Rimaszombaton mozgalom indult meg egy kép- és tükörkeret-gyár létesítése érdekében. Kalciumkarbid - gyár Biharmegyében. Nyíri István mérnök a Kőrös vízi erejének felhasználásával kalciumkarbid gyárat épít a biharmegyei Brátka község mellett levő Jád völgyén. A gyár megkezdi tavassszal üzemét. A Vágvölgyi cukorgyár rt. részvényeseit a trencséni törvényszék december 10-én rendkívüli közgyűlésre hívta egybe Wolf Lipótnak az igazgatóság elmozdítása végett beadott indítványa tárgyalására. Wolf Lipótnak, mint a társaság alelnökének a cégjegyzésből való törlése kérdésében a törvényszék még nem döntött, hanem a tárgyaló bíró a törvényszék kereskedelmi tanácsa elé terjesztette a kérdést. Konyak- és gyümölcspálinka-gyár Déván. Blum Zsigmond dévai fakéreg- és terménykereskedő konyak- és gyümölcspálinka-gyárat létesített Déván. Likőr- és konyakgyár Megyesfalván. Milhofer Pál megyesfalvi lakos likőr- és konyakgyárat létesített Megyesfalván. Fürészmalom Hunyadmegyében. Königes János fehérvizi lakos a hunyadmegyei Korojesden faanyag-fürészmalmot létesített. Nagykőrösi gazdasági gőzmalom rt. alakul Nagykőrösön 1000 K alaptőkével (400 drb 20 koronás részvény), mely már teljesen jegyezve van. Alapítók: Szappanos Sándor, Beretvás János, Tóth Lajos, Glücksmann Herman és Kerekes Sándor. Hordógyár Szegeden. Tenner M. László és társa cég alatt gőzüzemre berendezett hordógyára felépült és működését megkezdte. A szegedi Forgiarini-féle szalámigyár, mely az idén épült föl, megkezdte az üzemet. A Pozsonyban tervezett degras-gyár nem jó létre; terve meghiúsult a pozsonyiak akadékoskodásán és kicsinykedésén, melyet a kormány sem tudott leküzdeni. A gyáros ezért a csehországi Neratovitzban építette föl a gyárat. A sárospataki közbirtokossági téglagyárat megvette Mieszner Ferenc hordógyáros és gőzgépekkel, valamint körkemencével szerelte föl a gyárat, melyben főleg specialitásokat fog gyártani. A Pokol Amália kincstári és magán-bányatársulat felsőbányai érdugró-telepe részére a kereskedelmi miniszter 10 évre engedélyezte az 1899: XLIX. t.-c. ellen meghatározott állami kedvezményeket. Oesterreichische Seidencellulose-Gesellschaft (Bécs) cég alatt 1 millió alaptőkével (5000 drb 200 koronás részvény) részvénytársaság alakítására kapott engedélyt a Wiener Bankverein. A társaság müselymet fog gyártani s megszerzi az oberbacki Deutsche Glanzstoff Aktiengesellschaft szabadalmait. Közlekedési és tarifaügyek. Vasárnapi munkaszünet a szállításban. A kereskedelmügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében az áruforgalom a pályaudvarokon a törvényes pihenő napokban a következőkép történik : Vasárnapokon fölvétetnek egész napon át (a rendes hivatalos órákon belül): hullák déli 12 óráig: gyorsáruk, sör, baromfi; délelőtt 10 óráig: jég. Kiadatnak egész napon át: élő állatok, hullák, robbanékony tárgyak; déli 12 óráig: gyorsáruk, sör; délelőtt 10 óráig: jég. Szent István napján fölvétetnek egész napon át (a rendes hivatalos órákon belül): hullák. Kiadatnak egész napon át: élő állatok, hullák, robbanékony tárgyak. A budapesti faközraktárak dolgában előterjesztést tett a Magyar fakereskedők és faiparosok országos egyesülete a kereskedelmi miniszternek, hogy a létesítendő közraktári vállalat saját számlájára üzletet ne folytathasson s csak a bizományi és előlegezési üzlet műveletére szorítkozzon. A raktárak részére átengedendő terület ügyében pedig kérvénynyel fordul az egyesület a fővárosi tanácshoz, hogy a terület kijelölésénél vegye figyelembe az elsőbbségi joggal bíró fakereskedők érdekeit, mert a felső rakodópart kiépítése folytán az épületfa-kereskedők és fűrésztelep-tulajdonosok kiszorulnak eddigi telepeikről, holott üzletük természeténél fogva utalva vannak a felső-dunapartra s ezért kérik, hogy a főváros tegye alkalmassá a dunapart illető részét, feltöltés útján, fakereskedő-telepeknek való használatra. A hajózás végéhez közeledik, de egyelőre még nagyon élénk, miután a tartós esőzés folytán valamennyi viziutunk megáradt s a gázlókat is megjavította. A fuvardijak olcsóbbodtak, miután a kedvező vízállás mellett sok uszály befejezte régen megkezdett útját s egyszerre sok hajó lett szabaddá, szaporítva a kínálatot, ami a fuvardíjakat föltétlenül nyomja, noha a kereslet is elég élénk s jóformán nincs is hajó fuvar nélkül. A Magyar-horvát tengerhajózási rt. felemelte díjtételeit a kőszén drágulására való hivatkozással 10%-kal. A kereskedelmi miniszter csak a Dalmáciával való forgalomra nézve hagyta jóvá a díjemelést s ezt is csak arra az időre, amit a magasabb kőszénárak által teremtett abmormis állapot tart. A tengeri hajófuvardijak emelése. A kőszén drágulása folytán az utóbbi időben ismét emelkedtek a tengeri hajófuvardijak. A P. and O., a Messageries Maritimes, Norddeutscher Lloyd, Osztrák Lloyd és még nyolc angol és egy japán hajótársaság a szélső Keletre, Ausztráliába és Új- Zélandba érvényes személyszállítási tarifákat 10°/o-kal felemelték. A liverpooli Levante-vonalak a szmirnai és konstantinápolyi fuvart, a Johnston W. &. Co. cég pedig a dunai kikötőkbe való fuvart tonnánként 2/1 sh.-el emelte. A Marseillet felkereső francia és idegen társaságok (köztük az Adria is) november 1-től az érkezett áruk után tonnánként 50 centimes kirakási és a hajóra adott áruk után ugyanannyi berakási díjat szednek. Fiuméban a rendes hajótársaságok tudva-