Magyar Kereskedők Lapja, 1901. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-06 / 1. szám

19(je­— 1. szám. Budavárm janufar 1. Huszonegyedik évfolyam Előfizetési ára (két melléklettel együtt): egy évre 16 Kor., félévre 8 Kor., negyedévre 5 Kor. Felelős szerkesztő: KORMOS ALFRÉD, Megjelen minden vasárnap. —­ Egyes szám 32 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII., Almássy-tér 2. 1901. A Magyar Kereskedők Lapja huszonegyedik évfolyamára 1901. január 1-ével uj előfizetést nyitunk. A Magyar Kereskedők Lapja a jövőben is marad az, ami eddig volt: a magyar kereskedők, gyárosok és vállalkozók szakközlönye, a magyar kereskedelem, nagyipar és vállalkozás érdekeinek szószólója. Hogy célunkat, a magyar keres­kedő-, nagyipari és vállalkozó-osztály társadalmi pozíciójának megerősítését és emelését, érdekeinek hathatós vé­­delmezését elérhessük, szükségünk van a­ magyar kereskedők, nagyipa­rosok és vállalkozók támogatására. Ezért szólítjuk őket a Magyar Kereskedők Lapja zászlaja alá. A Magyar Kereskedők Lapja a kereskedők, nagyiparosok és vál­lal­kozók társadalmi érdekeinek elő­mozdítása mellett, pontos, meg­bízható tanácsadója, üzleti titkárja a magyar kereskedő, nagyiparos és vállalkozónak. Az előfizetési ár marad a régi: „MAGYAR LLOYD“, „HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ“ állandó ingyenemellékleteivel együtt, hetenkint 16—32 oldal terjedelemben, egész évre.__ 16.— korona fél évre ... 8.­— » negyed évre 5.—■ » A „Magyar Kereskedők Lapja“­­ szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VII., Almássy-tér 2. Tartalom a főlapon : Az 1900. év prognózisa. — Maláta-gyártás és sörkartel. — Az üzleti helyzet. — A fa-export.. — Piaci szokások. — A gyógyfapiac 1900-ban. — Kereskedelmi hírek.­­ — Pénzügyi és tőzsdei hírek. — Iparügyek. — Szabadalmi ügyek. — Közlekedési és tarifaügyek. — Vállal­kozási és építési hírek. — Szállítás és vállalko­zás. — Kereskedelmi jogesetek. — Szerkesztői üzenetek. — Országos vásárok. — Különfélék. — Új bejegyzett cégek. «Magyar Lloyd» állandó mellékletünk tar­talma: Bukás és fizetésképtelenség. — Ingók ár­verése. — Ingatlanok árverése. — Áru- és érték­üzleti tudósítások.­­- Vegyes hírek, és Az 1901. év prognózisa. Az 1900-ik évnek legnevezetesebb ese­ménye lesz az országgyűlési képviselő­választás, mely máris előreveti árnyékát. Vesztegetni, etetni, itatni nem szabad, sőt fuvardíj címén is csak szerény összegekig terjedhet a hazafias választók fáradozásá­nak megjutalmazása, mindazonáltal Falb bízvást megjósolhatja, hogy a választási napok elsőrangú kritikus napok lesznek. A Miskolcon megtartott kereskedelmi kon­gresszus is elfogadott egy határozati javas­latot, mely ingerenciát volna hivatva gyako­rolni a képviselőválasztásokra. A határozat első pontja szerint ugyanis a kereskedők­nek és iparosoknak arra kell töreked­niük, hogy mindenütt, ahol keresztül­vihető, kereskedő vagy iparos választassák meg országos képviselőnek. Vájjon meg­­teszik-e? Mérget vehetünk rá, hogy nem. A Budapest-lipótvárosi választókerületben is, amely pedig a legkereskedőbb választó­­kerület az országban, valószínűleg elbukik a kereskedő-jelölt s épp azért bukik el, mert a kereskedők egy nagy része az­­ ügyvéd­jelölt mellett foglal állást. Annyira még nem jutottunk el, hogy kereskedőink és iparosaink közt az összetartás oly ma­gas fokú legyen, a testületi közszellem annyira kifejlett, hogy az országos kép­viselőválasztások alkalmával is, képesek volnának ott, ahol, számbeli túlsúlyukat vagy befolyásukat érvényesíteni. Ez okból mi a javaslatnak ezt a pontját, mely írott malasztnak is nagyon gyarló,­­soha sem pár­toltuk, ellenben helyeseljük a javaslat 2-ik pontját, mely szerint a kereskedők és iparo­­sok a bármely politikai párthoz tartozó jelölttől programmot kívánjanak arra nézve, hogy megválasztatása esetén miként és mely eszközökkel véli a kereskedelem és ipar fejlődését előmozdítani. Csakhogy az a kérdés, hogy minő pro­grammot követeljünk, vagyis, mely aktuális kérdésekre nézve kérjünk a képviselőjelöl­tektől megnyugtató nyilatkozatokat ? E kérdés felvetésével áttérünk az 1901-ik év másik fontos jelenségére, melyet röviden ekként fejezhetünk ki : küzdelem az önálló vámterületért. Ez a kérdés a folyó évben határozottan napirendre kerül, részint azért, mert a gazdasági kiegyezés kérdésének elintézése bele van véve a Széll-kabinet és az osztrák kormány közt létrejött egyez­ménybe, részint azért, mert a kereskedelmi szerződések küszöbön álló meghosszabbí­tását az Ausztriával való gazdasági viszony rendezésének meg kell előzni. A «kö­zös» és «önálló vámterület» tehát válasz­tási jelszavak lesznek. Már most az a kérdés: melyik jelszó mellé sorakoznak a kereskedők. Az iparosok közvélemé­nyét már rég ismerjük; azok a vita kez­dete óta az önálló vámterület hívei, de a kereskedők közvéleménye még lappang s nem tudni, ezek zöme melyik táborhoz csatlakozik. Ezzel a kérdéssel tehát még a választások előtt tisztába kell jönni, meg kell azt vitatni minden kamarának, min­den kereskedelmi egyletnek, mert amíg ezzel a legaktuálisabb kérdéssel tisztába nem jövünk, amíg jobbra vagy balra állást nem foglalunk, addig a kereskede­lemre és iparra nézve nem követelhe­tünk programmot a képviselőjelöltektől. Várható az 1901. évben az áruk fel­csigázott árának csökkenése is. Nemcsak azért lehet ezt megjósolni, mert a dagályt rendszerint apály követi, hanem azért is, mert nyilvánvaló, hogy számos nyerster­mék árát a spekuláció hajtotta fel, tehát nem, vagy csak kis részben idézték azt elő természe­tes okok . A spekuláció terén azonban a hausse­hak a baisse nyomában jár, az árfelhajtást áresés követi, mert a spekuláció csak ad­dig képes, ha ugy­an képes, a magas ára­kat fentartani, amíg a maga hasznát ki­vette; ez megtörténvén, abban hagyja a

Next