Magyar Kereskedők Lapja, 1902. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1902-01-05 / 1. szám
Huszonkettedik évfolyam Budapest, 1902. január 5.' "^-4902.— 1. szám. Előfizetési ára (két melléklettel együtt): egy évre 16 Kor., félévre 8 Kor., negyedévre 5 Kor. Felelős szerkesztő: KORMOS ALFRÉD. Megjelen minden vasárnap. — Egyes szám 32 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII., Almássy-tér 2. 1902. A Magyar Kereskedők Lapja huszonkettedik évfolyamára 1902. január 1-ével uj előfizetést nyitunk. A Magyar Kereskedők Lapja előfizetési ára „M i G Y A R' L L 0 Y D“, „HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ“ állandó ingyen-mellékleteivel együtt, hetenkint 24—40 oldal terjedelemben: egész évre .__ _ 16.— korona fél évre _ _ _ 8.— » negyed évre __ _ 5.— » A Magyar Kereskedők Lapja szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VII., Almássy-tér 2. ---------■ 1 1 • •*---••- • Tartalom a főlapon : A kereskedelem 1901-ben. — Szövetkezetek üzleti viszonya nem tagokkal szemben. — Vaskartel. — Ami nem illik. — A brüsszeli czukor-konferenczia. — Adómentes benzin villanyvilágításnál. — Nyilt tér. — Kereskedelmi hírek. — Iparügyek. — Pénzügyi és tőzsdei hírek. — Külkereskedelmi hírek. — Közlekedési és tarifaügyek. — Szabadalmi ügyek. — Kereskedelmi jogesetek. — Vállalkozási és építési hírek. — Szállítás és vállalkozás. — Szerkesztői üzenetek. — A paprikahamisitás. — Különfélék. — Forgalmi rovat. — Hirdetések. «Magyar Lloyd» állandó mellékletünk tartalma. Bukás és fizetésképtelenség. — Ingók árverése. — Ingatlanok árverése. — Áru- és értéküzleti hírek. — A fontosabb áruczikkek árhullámzása 1901-ben. — A lisztüzlet 1901-ben. — Uj czégek és czégváltozások. — Országos vásárok. — Forgalmi rovat. A kereskedelem 1901-ben. A Magyar Kereskedők Lapja múlt évi utolsó számában visszapillantást vetettünk az 1901-ik év legfontosabb gazdasági eseményeire és főleg a kereskedelem egy évi múltját igyekeztünk általános vonásokban feltüntetni. Rövid szemlénket most kibővítjük, főleg azért, mert az 1901-iki gazdasági év leginkább a kereskedelmi téren mutat fel oly momentumokat, melyek teljes figyelmünket igénylik. Ezeket kívánjuk jelen czikkünkben csoportosítani, hogy aztán a kereskedelem egyes ágazatainak múlt évi helyzetét a maga helyén részletesen is megismertessük. A nemzetközi kereskedelem régóta nem mutatott oly mérvű visszaesést, mint 1901. évben. Kivételt csupán az északamerikai Egyesült Államok kereskedelme képez, amely erőszakos, protekczionisztikus vámrendszerére támaszkodva, kivitelét nagy arányokban növelte, ellenben az európai áruk magas vámtételekkel visszaszorítása útján árubehozatalát folyvást csökkentette. Ezzel szemben az európai államok kereskedelme többé-kevésbbé a mostoha idők nyomását sínylette meg. A mostoha idők okait a következőkben foglaljuk össze: Az angolbur háború már 22 év óta akasztja meg a transzvaali aranybányák kiaknázását, míg másfelől Anglia kezeit annyira lekötötte, hogy az képtelenné vált nemcsak kiviteli kereskedelmének fejlesztésére, hanem külpiaczainak megtartására is, minélfogva Anglia ki- és beviteli kereskedelme az év tizenegy hónapjában 13.423.000 fst. visszaesést mutat. A kínai háború a Keletázsiával való kereskedelmi összeköttetés fonalait tépte szét; a kínai árupiaczok forgalma jelentékenyen csökkent s ezt több európai állam Kínába irányuló exportja nagyon megsinylette. De megsinylette az import is, mert sok kereskedelmi áru, mely Kínából szállíttatik Európába, ma semmiképen, vagy csak magas árak ellenében szerezhető be. A német iparválság is súlyos csapást mért a nemzetközi kereskedelemre ; e válság tárta fel az ipari túltermelést és az ipari alapítások terén mutatkozó szédelgéseket, melyek Angliában 12, Németországban 4, Belgiumban 3 milliárd korona veszteséget okoztak. E körülmény idézte elő a vállalkozási kedv teljes lehanyatlását, illetve a tőkének az új vállalatok iránt való bizalmatlanságát s kell-e mondanunk, hogy a vállalkozási kedv lehanyatlása főleg a kereskedelemre hatott vissza hátrányosan. De még azon országokban is, melyek a háborúk és ipari válság által közvetlenül nem háborgattattak, rendkívül lehanyatlott a közönség vételképessége. Sajnos ok, a fegyveres béke idézi ezt elő, mely évről - évre több áldozatot követel s folyvást fokozza a közterheket. Nagy veszteségeket szenvedett a nemzetközi kereskedelem némely áru rohamos áresése miatt is, melyet a kartelek, trusztok és szindikátusok nem voltak képesek feltartóztatni. A gyapjú rohamos áresése megszűnt ugyan, de az alacsony árak csak csekély százalékkal javultak. Ellenben rég nem tapasztalt alacsony nívóra esett a réz ára, míg a cukoriparban beállott nagyarányú termelés a nyerscukor árát nyomta le szokatlanul alacsony nívóra. De legnagyobb mérvű depresszió állott be a vas- és kőszénpiacon, nemcsak az árak lehanyatlása, hanem főleg a fogyasztás egyre szűkebb körre szorulása miatt is, amit természetesen főleg a vállalkozási kedv kihalásának lehet tulajdonítani. Külkereskedelmünk 1901. évi múltja ezek szerint csak kedvezőtlen lehet, amit az áruforgalmi statisztika, mely az év tizenegy hónapjáról még csak súly szerint számol be, máris igazol. Eszerint 1901. év első tizenegy havában a behozatal 33.267,457 métermázsa volt, 3.907,672 métermázsával több, mint az előző évben, míg a kivitel 58.861,901 métermázsát tett ki, 4.022,107 métermázsával kevesebbet, mint 1900-ban, amely évben Magyarország külkereskedelmi forgalma 217 millió k. aktív szaldót mutatott. A visszaesést főleg gabona, liszt, fa, kőszén, ásványok, vas- és vasáruk és hulladékok kivitelének csökkenése idézte elő és lényeges javulást az utolsó hónap még ismeretlen adataitól sem várhatunk. Hazánk leglényegesebb kiviteli czikke a gabona lévén, ennek forgalmát és áralakulásait kölönösebben kell feltüntetnünk. Az 1901. évi gabonatermés eredménye, szemben az 1900-ik évi terméssel, a következő volt: 1901-ben 1900 ben métermázsa búza ............ .. 37.608.900 41.437.000 rozs ...................... 11.396,000 10.709,000 árpa ...................... 11.153,000 12.363,000 zab ...................... 10.530,000 11.105,000 A mai gabonaárakat véve alapul, a termés csökkenéséből származó kár, mely az