Magyar Kereskedők Lapja, 1905. július-december (25. évfolyam, 26-52. szám)

1905-07-01 / 26. szám

# Fi 26. szám. Budapest, 1905. julius 1. XXV. évfolyam. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Előfizetési ár (három melléklettel együtt): egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 5 kor. Felelős szerkesztő: KORMOS ALFRÉD. Megjelen minden szombaton. — Egyes szám 32 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Almássy-tér 2. Tartalom a főlapon : Tárgyal-e a kormány? — A kövezet-vámok. — Uj monopólium Horvát­országban. — Norvégia és Magyarország. — Az osztrák czukor versenye. — Nyilt tér. — Kereskedelmi hírek. — Pénzügyi és tőzsdei hírek. — Közlekedési és tarifa-ügyek. — A vámok és a kivitel. — Törvénykezés. —• A bagatel­­perek. — Különféle. — Új c­égek és c­égvál­­tozások. — Tárgyalások a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága előtt. — A Kúria kereskedelmi és váltótanácsának tárgyalásai. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Vállalkozók és Iparosok Lapja állandó mel­lékletünk tartalma. A sztrájk: vis major. — — Iparügyek. — Ipari hírek. — Vállalkozási és építési hírek. — Versenytárgyalások. — In­gatlan-átírások Budapesten. — Ingatlanok ár­verése. — Munkás­mozgalmak. — Műszaki hírek. — Hirdetések. Magyar Lloyd állandó mellékletünk tar­talma : Bukás és fizetésképtelenség. — Ingók árverése. — Áru- és értéküzleti hírek. — Vegyes hírek. — Hirdetések. Mai számunk 28 oldal. Tárgyal-e a kormány? Annyi ellentétes verzió kering arra nézve, várjon a Fejérváry-kormány a ke­reskedelmi szerződési tárgyalásokba bele­bocsátkozik-e vagy sem, hogy a végén nem tudja az ember, mi hát az új kor­mány igazi szándéka. A magyar félhiva­talosok azt híresztelték, hogy a miniszter­­elnök az osztrák kormány erre vonat­kozó jegyzékére azzal válaszolt, hogy nem látja sürgősnek a tárgyalások meg­indítását és megbízottait e tárgyalásokra egyelőre nem küldi ki. Kommentárul pedig hozzáfűzték, hogy a magyar kormány­elnök nem akar egy lépést sem tenni, mely őt a törvénytelenség vádjának ki­tenné. Ellenben Gautsch osztrák miniszter­­elnök, éppen ellenkezőleg, azt a kijelen­tést tette, hogy a magyar kormány hajlan­dónak nyilatkozott a tárgyalások meg­kezdésére. A tényállás valójában a kö­vetkező : A külügyminiszter nyomban a Fejérváry­­kabinet kineveztetése után kérdést inté­zett ehhez : mi az álláspontja a szerző­dési tárgyalásokat és különösen a szep­tember hóban lejáró svájczi és bulgáriai szerződéseket illetőleg, amennyiben az illető kormányok eziránt a maguk részé­ről is kérdést intéztek a külügyminisz­terhez. Egyidejűleg természetesen hasonló jegyzék ment az osztrák kormányhoz is és ez utóbbi, mielőtt válaszolt, a maga részéről is kérdést intézett a Fejérváry­­kormányhoz, mert ennek intenc­ióit iga­zán nem lehetett még módjában ismerni. Múlt számunkban megírtuk, hogy az osztrák kormány jegyzéke útban van, de ugyanakkor útban volt már a magyar jegyzék a külügyminisztériumhoz és midőn megérkezett az osztrák jegyzék, erre csak az lehetett a válasz, hogy a magyar kormány álláspontját jelezte a külügy­minisztériumhoz intézett válaszjegyzék­ben. Ez utóbbi alapján tette meg aztán Gautsch nyilatkozatát kedden a Derschatt a­­bizottságban. Ezek előre bocsátása után lássuk már most, mi­ a magyar kormány álláspontja? A jegyzék lényege az, hogy ha a kül­földi tárgyalások szükségessége bekövet­kezik és a külügyminiszter a magyar kor­mányt a tárgyalásokra felhívná, utóbbi a tárgyalásokban részt venne, saját fele­lősségére és a megfelelő fentartással. A kényszerűség beáll első­sorban a svájczi és bulgáriai szerződéseknél, melyek szep­tember 19, illetve 14-én lejárnak. Tekin­tettel azonban arra, hogy teljesen inprak­tikus egyes szerződéseket életbe léptetni azon határidő alatt, melyben a többi szer­ződések és az autonóm vámtarifa életbe lép, a magyar kormány álláspontja az, hogy a szóban levő két szerződés egy­előre csak meghosszabbíttassék, mert ez­által a felelősség lényegesen redukálódik és a többi kényszerűségek behatása alatt talán már lesz parlamentáris kormányunk. A külügyminiszter és az osztrák kor­mány ezt az álláspontot akczeptálták, mindazáltal már ma is biztosítottnak látszik az egész kereskedelmi szerződési kampány keresztülvitele, az esetben is, ha addig a Fejérváry-kabinetet nem vál­taná fel új kormány. Lássuk már most, mit jelentenek a ma­gyar jegyzékben foglalt­­ kitételek: «saját felelősségre» és «megfelelő fentartással?» A fentartás kétségtelenül azonos a Tisza-kabinetével, melyet ez a német szer­ződési tárgyalásoknál kikötött, hogy a szóban lévő szerződés Magyarországra nézve csak abban az esetben kötelező, ha a magyar országgyűlés a közös vámterület fentartását a szerződés tartamára elhatá­rozná. Ezzel a fentartással a jelenlegi kormány is kész szerződési tárgyalásokba bocsátkozni, ha arra a külügyminiszter által felszólíttatik és, ha a kényszerűség bekövetkezik. A saját felelősség pedig a bolgár és svájczi szerződés rövid meg­hosszabbítására vonatkozik, mert annyi felelősséget parlamenti felhatalmazás nél­kül is mer vállalni a kormány, a mai rendkívüli viszonyok közt. A kormány mindent el fog követni arra nézve, hogy a két szerződés meg­hosszabbításán kívül több felelősséget ne kelljen vállalnia, de ha a kényszerhelyzet beálltáig nem lesz új parlamenti kormány, az ideiglenes kabinet el van tökélve Magyarország nemzetközi gazdasági vi­szonyát a szükség szerint saját felelőssé­gére megóvni. A kövezet-vámok. Súlyos terhet rónak kereskedelmi és ipari forgalmunkra a kövezetvámok. Bár oly terhet képeznek ezek, mely ellen elvben kifogást emelni alig lehet, mert e vámok azon csekély számú közszolgáltatások közül valók, melyekért a fizető állampolgár rögtön ellenszolgáltatást nyer az út használatában, mégis sok kívánni valót hagynak fenn rendszeres és méltányos elosztásukat illetőleg. Sok a rendszertelenség s az ebből folyó méltánytalanság a kövezetvámok szedése körül országszerte. Törvényhatóságonként más-más elvek szerint történik e vámszabályrendeletek készítése, más-más időtartamra az engedélye­zésük, díjtételeik megállapítása és az áruk fel­sorolása pedig egyenként és összességükben a rendszernek halavány sejtelmét sem árulják el. Egyes helyen valamelyest hozzáértők (közig, tisztviselő) állítják össze, másik helyen a szom­széd törvényhatóságok már meglevő rendeletei­ből toldozzák össze, hol négy osztályba, hol öt, hat hét osztályba soroztatik egy helyen 40, ismét más helyen 140 felsorolt áru. Természetes, hogy a legnagyobb tarkaság uralkodik tehát s egy osztályba kerül egyforma díjtétellel csekély forgalomképességű olcsó áru és fényűzési czikk, stb. Sok helyen valamennyi

Next